1. A jogszabály alapján, új felhasználási hely ellátásához, szabad vezeték-hálózaton ki jogosult a hálózati leágazási pont kijelölésére?

 

• A villamos energiát igénylő felhasználó.
• Az elosztói engedélyes.
• A regisztrált szerelő.
• Nem kell kijelölni, mivel mindig adódik.

 

2. Az alábbiak közül melyik helyes a csatlakozási pont helyének meghatározására vonatkozóan? Több helyes válasz!

 

• Szigetelt szabad vezetékes csatlakozásnál az a pont, ahol a csatlakozóvezeték a tetőtartót, illetve a fali horgot eléri.
• Földkábeles csatlakozás esetén a csatlakozási pont az ingatlanhatár.
• A toldás, megszakítás nélküli csatlakozóvezeték végpontját képező villamos kötéspont. Ha a csatlakozóvezeték közvetlenül lát el egy fogyasztásmérő berendezést, akkor a fogyasztásmérő(k) elmenő kapcsai.
• A méretlen fővezeték első villamos elágazási pontja a fogyasztásmérő-hely előtt.
• A közcélú villamosmű és a felhasználói tulajdonú berendezések tulajdoni határpontja.

 

3. Mi a tetőtartó épület tetőszerkezetén való elhelyezésének leglényegesebb szempontja?

 

• A tetőtartót úgy kell elhelyezni, hogy stabilitását a padlástér aljazat betonozásába történő rögzítés és egy megfelelő helyzetű szarufának való „támaszkodás” együttes biztosítása.
• A tetőtartót a tetőszerkezeten olyan magasra kell helyezni, hogy annak tetőből kinyúló hossza az 1 métert lehetőleg ne haladja meg (ne legyen szükséges kikötni), ugyanakkor elhelyezésével teljesüljön a csatlakozó vezeték előírt út feletti magassága.
• A tetőtartó úgy legyen elhelyezve, hogy a tetőtartó cső alsó vége az épület külső falsíkjára érkezzen. Ha így hosszú tetőtartó cső adódna, akkor a csövet ki kell kötni, vagy a fogyasztási hely ellátására földkábeles csatlakozást kell választani.

 

4. Lakóépületek esetében mi a méretlen fővezeték(ek) elhelyezésének fő szempontja?

 

• Minden olyan elhelyezés elfogadható, ami az illetéktelen hozzáférhetetlenséget garantálja.
• A teljes nyomvonal a lakótéren kívül helyezkedjen el.
• A nyomvonal mindig falba süllyesztve legyen kialakítva.
• Lakótéren belül csak kábelszerű vezeték (köpenyes vezeték) alkalmazható.

 

5. Előírhatja-e az elosztói engedélyes a csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét?

 

• Nem írhatja elı (a döntés joga a fogyasztóé / felhasználóé).
• A csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét az elosztói engedélyes csak abban az esetben írhatja elő, ha a közcélú hálózat földkábeles.
• Előírhatja, ha a szabad vezeték-hálózat földkábel-hálózattá történő átépítése tervezett.

 

6. Mikor és hol kötelező kialakítani a fő egyen potenciálú összekötéseket (EPH hálózatot)?

 

• Csak az MSZ 172/1:1986 szabvány hatálya alá tartozó új épületekben, a nullázás belső feltételeként.
• Ahol védővezetős érintésvédelem van kialakítva.
• Csak a KLÉSZ hatálya alá tartozó új épületekben, a nullázás belső feltételeként.
• Csak ipari környezetben levő lakóépület, illetve csoportosan elhelyezkedő felhasználási helyek esetén.

 

7. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fő földelőkapcsa, vagy -sínje, ha a fogyasztásmérő berendezés a telekhatáron van elhelyezve?

 

• A csatlakozási pont közvetlen közelében.
• Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen.
• A mért fővezeték végpontjánál.
• Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elő, így azt nem kell kialakítani.
• A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen.

8. Melyik megállapítás nem igaz a felsoroltak közül a fogyasztásmérő előtti kismegszakítóra vonatkozólag?

 

• Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláram védelmét.
• Névleges áramértéke (illetve ezek összege) határozza meg a csatlakozási áramerősség értéket.
• A kismegszakító a felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi eszköze.

 

9. Az alább felsoroltak közül melyik feladata a fogyasztásmérő előtti kismegszakítónak?

 

• Hálózati feszültség-aszimmetria, illetve túlfeszültség fellépte esetén késleltetés nélkül lekapcsol.
• A felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi eszköze.
• Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláram védelmét, áramértéke pedig meghatározza a csatlakozási áramerősség-értéket.

 

10. Hol nem helyezhető el családi ház fogyasztásmérő-helye? Több helyes válasz!

 

• Telekhatáron.
• Gázmérő mellett.
• Lépcső felett.
• Ajtó mögött.
• Garázsban.
• Pinceszinten.

 

11. Hol helyezhetők el egy 3 szintes, 16 lakásos társasházi lakóépület fogyasztásmérő-helyei? Több helyes válasz!

 

• Az összes mérő elhelyezhető a bejárati szinten, a közlekedő tér falán, csoportosan.
• A szintenként elhelyezkedő lakások mérői szintenként csoportosan elhelyezhetők.
• A lakások bejárati ajtajain belül, a gázmérővel közös fali fülkékben.
• A pinceszinten levő garázssoron, az egyes garázsajtók mellett lehetnek a lakás mérők, a garázs mérők mellett.

 

12. Társasházi fogyasztásmérő-helyek vezetékezése során 4 fogyasztásmérő-hely méretlen fővezeték szakaszát létesíti. Az alábbiak közül melyik 1 kV-os vezető alkalmazható?

 

• Legalább 10 mm² keresztmetszető, a szabványos színjelölésnek megfelelő műanyag szigetelésű réz, vagy alumínium vezető.
• Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők, amelynek keresztmetszete legalább10 mm².
• Legalább 16 mm² keresztmetszető, műanyag szigetelésű tömör alumínium vagy legalább 6 mm² keresztmetszető, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők.
• Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők, amelynek keresztmetszete legalább 6 mm².

 

13. Az alábbi megállapítások közül melyik a hibás?

 

• A fogyasztásmérő előtti kismegszakító és a felhasználói főelosztó táblán elhelyezett túláramvédelmi eszközök között általában nem lehet szelektivitást alkalmazni.
• Lakás mért fővezetékének legnagyobb megengedett feszültségesése 3 %.
• Műanyag tokozat-rendszer elemeiből felépített fogyasztásmérő-hely csak ajtó, illetve fény elleni takarás mögött helyezhető el.
• Az áram-védőkapcsoló feszültség-aszimmetria ellen nem véd.

 

14. Milyen értékűnek kell lennie a védőföldelésnek TT-rendszerben?

 

• A szükséges értéket az adott érintésvédelmi módhoz tartozóan, méretező számítással kell meghatározni. A földelés és a védővezető(k) együttes ellenállása legyen nagyobb, mint a számítás alapján szükséges érték.
• A földelési ellenállás értéke nem haladhatja meg a 10 ohmot.
• A földelés és a védett áramkörök védővezetőinek együttesen mért ellenállása ne haladja meg az 50 V/(a x Ib) értékét.

15. Az alább felsoroltak közül melyik pont nem minősül csatlakozási pontnak?

• Az első túláramvédelmi készülékként alkalmazott késes biztosítóaljzat bemenő kapcsai.
• Az új létesítésű, több szál-feszítésű csatlakozóvezeték végpontja. A villámvédelmi zónahatárra az előírásoknak megfelelő túlfeszültség-védelmi egység van beépítve.
• A méretlen betápláló fővezeték végpontja.
• A toldás, vagy megszakítás nélküli csatlakozókábel végpontja.

16. Melyik válasz igaz TN-rendszer esetén?

 

• Amennyiben alapozásföldelő áll rendelkezésre, a szétterjedési ellenállás értéket nem szükséges méréssel igazolni.
• Áram-védőkapcsoló alkalmazásával jelentősen csökkenthető a fő egyen potenciálú összeköttetések hiányos kiépítése miatt fellépő érintésvédelmi kockázat.
• A mért fővezeték csak négyvezetős rendszer lehet (PEN-vezetőt kell alkalmazni).
• Nem szabad kiépíteni a fő egyen potenciálú összeköttetések rendszerét (EPH), mert ez veszélyhelyzetet teremthet.

 

17. Az alábbiak közül mely esetben léphet fel a csatlakozóvezetékben üzemszerű körülmények között a legnagyobb húzófeszültség?

 

• +40 °C környezeti hőmérséklet mellett.
• A szerelés során, befeszítéskor.
• - 5 °C környezeti hőmérséklet mellett, zúzmara potteherrel.
• + 20 °C környezeti hőmérséklet mellett.

 

18. Üzemszerű körülmények között mikor léphet fel a csatlakozóvezetékben a legnagyobb húzófeszültség az alábbiak közül?

 

• +40 °C környezeti hőmérséklet mellett.
• -20 °C környezeti hőmérséklet esetén.
• A szerelés során, befeszítéskor.
• +20 °C környezeti hőmérséklet mellett.

 

19. A védővezetős érintésvédelem alkalmazására vonatkozólag mely állítások hibásak az alábbiak közül? Több helyes válasz!

 

• Az EPH gerincvezetők PE vezetőkként is felhasználhatók.
• Lakóépületek védővezetős érintésvédelmeként TN-C-S rendszert kell kialakítani.
• Csoportosan elhelyezkedő fogyasztási helyek vezetékhálózatainak védővezetői csak azonos földelőrendszerre csatlakozhatnak.
• A mért fővezeték PE-vezetője a fázis- és nulla vezetőtől külön nyomvonalon is vezethető.
• A legalább 16 mm² keresztmetszető réz-, illetve a legalább 25 mm² keresztmetszető alumínium anyagú PE-vezetők PEN-vezetőként is felhasználhatók.
• A fogyasztói (felhasználói) főelosztó PE-kapcsa is lehet fı földelőkapocs, illetve -sín.
• Ha egy adott áramkör fázisvezetői 50 mm² keresztmetszetőek, akkor PE-vezetőként 25 mm² keresztmetszet alkalmazása megengedett.

 

20. Az alábbiak közül melyek a helyes megállapítások? Több helyes válasz!

 

• A fém csővel az épületbe érkező közműveket a belépés pontján, az épületen belül kell a földelőrendszerre csatlakoztatni.
• A fő földelősínről indítandó EPH gerincvezetékek villamos kötéspontjait a csatlakozó főelosztó pecsétzárazott terében kell kialakítani.
• A 16 mm²-nél nagyobb keresztmetszető méretlen fővezeték PEN-vezetőjéről indítható EPH leágazó vezeték.
• A fő földelősínről indítható EPH vezető, a további PE-sínekről, vagy -kapcsokról pedig nem.
• 1 kV-ra szigetelt vezető alkalmazásával az erősáramú vezetékrendszerek védőcsöveiben is vezethető EPH vezető.
• Ha az épületben nincsenek házi fémhálózatnak minősülő fémszerkezetek, az EPH rendszer kiépítése szükségtelen.
• A fő földelősínen kívül máshonnan nem megengedett EPH vezetőt indítani, illetve EPH bekötést megvalósítani.

21. Az alábbiak közül mi igaz az érintésvédelem kialakítására vonatkozóan? Több helyes válasz!
 

• TT-rendszerben az érintésvédelmi lekapcsolás célját szolgáló védelmi eszköz áram-védőkapcsoló lehet.
• A TN-rendszer nagyobb villamos biztonságot eredményez, mint a TT-rendszer.
• Ha a fogyasztói főelosztó táblán legfeljebb 16 A-es kismegszakító alkalmazása szükséges, akkor a TN-rendszer kialakításaként megfelelő megoldás ott a PE és az N kapcsok összekötése.
• Egy villamos forróvíztároló ellátása esetén megengedett, hogy a fogyasztásmérő előtti kismegszakító legyen a fogyasztói hálózat túláramvédelmi eszköze.
• TN-rendszer alkalmazása esetén nem előírás a lakás áramköreihez áram-védőkapcsoló felszerelése.

 

22. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állításokat! Több helyes válasz!

 

• A regisztrált szerelő az elosztói engedélyes megbízottja.
• Az egy csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási helyek érintésvédelmi rendszerei egymástól eltérőek is lehetnek (TN és TT).
• Csatlakozóvezeték, vagy más méretlen fővezeték védőcsöve vízszintes szakaszon nem vezethető padlástérben, még aljzatbetonba ágyazva sem.
• A regisztrált szerelők jogosultak szerelői beavatkozásokat végezni üzemelő méretlen csatlakozó-berendezéseken (és utána kérik az áramszolgáltatótól a pecsétzárazás pótlását).
• Az áram-védőkapcsoló nem érzékeli a fázis-nulla zárlatot, ilyen hibára nem kapcsol ki.

 

23. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állításokat! Több helyes válasz!

 

• A túlfeszültség elleni védelem készülékei működésükkel előírt védelmi szintű potenciál-kiegyenlítést valósítanak meg a védelmi zónák határán.
• A vonatkozó előírásoktól eltérő kialakítású belső túlfeszültség elleni védelem is megengedett, amennyiben a megrendelő kisebb költségű megoldást igényel.
• Belső túlfeszültség elleni védelem akkor is kialakítható, illetve szükséges lehet, ha nincs külső villámvédelmi berendezés.
• Az az épületek méretlen betáplálásaiba varisztoros durva védelmi készülék (SPD class 1.) beépítése is elfogadott az elosztói engedélyesek részéről.
• Az 1. osztályú (durva fokozatú) védelmi eszköz beépítésénél összesen 1 m nyomvonalhosszú vezetékezés megengedett.

 

24. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állításokat! Több helyes válasz!

 

• Az elosztói engedélyes előírása alapján új fogyasztásmérési helyek alatt minden esetben kötelező csatlakozásra előkészíteni a földkábeles csatlakozás fogadó tokozatát.
• A méretlen fővezeték fogyasztásmérő-helyen történő elágaztatása az ugyanazon fogyasztási helyhez tartozó, vele azonos térben levő vezérelt napszaki fogyasztásmérő számára megengedett.
• Nem elfogadott megoldás a fogyasztásmérő-helyek építészeti megoldással történő kivitelezése (fogyasztásmérő táblákra szerelt mérők, falsíkon, vagy fali fülkében).
• A kereskedelmi forgalomban levő 1. osztályú túlfeszültség-korlátozó készülékek mindegyike alkalmazható az első túláramvédelmi készülék utáni pontról történő leágaztatással.
• A fogyasztói, illetve felhasználói berendezések védelmi eszközeit a mért oldali főelosztóban kell felszerelni.

25. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állításokat! Több helyes válasz!

 

• A vonatkozó MSZ HD 60364-4-43 szabvány alapján TN-rendszerben végponti áramkör érintésvédelmi kikapcsolásánál nem ajánlott pillanatszerű lekapcsolást alkalmazni, mert ekkor nem lehet szelektív túláramvédelmet kialakítani.
• Ha az épületen külső villámvédelmi berendezés létesül, kötelező jelleggel ki kell alakítani a felhasználási hely(ek) belső túlfeszültség elleni védelmét.
• A belső túlfeszültség elleni védelem kialakítása előnyösen befolyásolja az érintésvédelem és az EPH hatékonyságát.
• A fő földelősín csatlakozó főelosztóhoz rendelt kialakításánál a sín egyik végének a pecsétzárazott térből ki kell nyúlnia. Ide csatlakoztatandó a földelőrendszerről érkező földelővezető.
• A fő földelősín több szekciós épületek esetében épületszekciónként is kialakítható (pl. a lépcsőházi főelosztókhoz való hozzárendeléssel).
• A külső villámvédelem és a belső túlfeszültség elleni védelem kialakítása egyúttal az EMC előírások teljesülését is jelenti.

 

26. Mi a belső villám- és túlfeszültség elleni védelem célja?

 

• A műszaki intézkedések életvédelmi célt szolgálnak és számottevően csökkentik a vagyoni károk bekövetkezésének kockázatát.
• A felhasználói (belső) túlfeszültség elleni védelem eszközei levezetési áramukkal párhuzamos áramutakat biztosítanak a villám áramának veszélytelen módon történő földbe vezetéséhez.
• Az épületen belüli vezetékes hurkok védelme az extrém túlfeszültségek, illetve túláramok hatásai ellen.

 

27. Mi az EPH rendszer kiépítésének célja?

 

• Áramutat biztosít a villám áramának veszélytelen módon történő földbe vezetéséhez az épület számottevően vezetőképes szerkezetein keresztül.
• Hatékonyabbá teszi a védővezetős érintésvédelem működését azáltal, hogy a kialakuló nagyobb értékű hibaárammal csökkenti az érintésvédelmi lekapcsolásra illetékes védelmi eszköz működési idejét.
• Életvédelmi célt szolgál oly módon, hogy biztosítja a védővezetővel védett készülék testek és az épületek vezetőképes szerkezeteinek azonos potenciálon maradását.

 

28. Milyen kiegészítő intézkedéseket ír elő a szabvány a fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiségekre vonatkozóan? Több helyes válasz!

 

• Legfeljebb 30 mA névleges kioldó áramú áram-védőkapcsoló alkalmazását.
• Önálló EPH gerincvezető kiépítését.
• Önálló túláramvédelem alkalmazását, aminek névleges árama a szükséges legkisebb értékű.
• Minden vezetőképes szerkezet és a védővezető bevonásával ki kell alakítani a kiegészítő egyen potenciálú összekötéseket.
• A helyiség áramkörét védőelválasztással kell táplálni.

 

29. Kell-e az áramkörönként alkalmazott RCD-vel (áram-védőkapcsolóval) sorosan más védelmi eszközt alkalmazni?

 

• Ha nem kismegszakítóval kombinált készülék, akkor egy kismegszakító vele soros alkalmazása szükséges.
• Nem szükséges, mert az RCD érintésvédelmi- és túláramvédelmi funkciót is betölt.
• Nem szükséges, mert a zárlatvédelem feladatát a fogyasztásmérő előtti kismegszakító látja el.

30. Milyen szempontoknak megfelelően kell elvégezni a villamos méretezéseket. Több helyes válasz!

 

• A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek tartós terhelőáramra (melegedésre) vonatkozó méretezését kell elvégezni.
• Csak a méretlen fővezetéket kell tartós terhelőáramra (melegedésre) méretezni.
• A csatlakozóvezetéket legfeljebb 1% feszültségesésre méretezni kell.
• A méretlen fő vezetéket legfeljebb 1% feszültségesésre méretezni kell.
• A csatlakozóvezetéket az elosztói engedélyes létesíti, így nem kell méretezni.
• Mindkettőt keresztmetszetre, melegedésre és 1-1-% feszültségesésre kell méretezni.

 

31. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fő földelőkapcsa, vagy -sínje, ha a fogyasztásmérő berendezés az épület határoló falazatának külső oldalán van elhelyezve!
 

• Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen.
• A mért fővezeték végpontjánál.
• Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elő, így azt nem kell kialakítani.
• A csatlakozási pont közvetlen közelében.
• A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen.

 

32. Mi a fő földelőkapocs, vagy -sín funkciója egy felhasználói berendezésben? Több helyes válasz!

 

• A csatlakozó főelosztóban levő PE kapocs EPH gerincvezeték(ek) indításához.
• A fő egyen potenciálú összekötések csomópontja, EPH csomópont.
• Innen indítandó(k) a PE-vezető(k).
• TT-rendszer esetén ezen a kapcson, sínen válik szét a N- és a PE-vezető.
• Elhelyezése az LPZ 0 és az LPZ 1 villámvédelmi zónák határát határozza meg.
• Azon a helyen, ahol az erősáramú betáplálás az épületet eléri.
• Az elosztói engedélyes által meghatározott funkciókat kell ellátnia.
• Az erősáramú berendezéshez tartozó földelőberendezés érintésvédelmi célra kijelölt és alkalmazott fı kapcsa.

 

33. Az alább felsorolt esetek közül mely esetekben kötelező RCD (áram-védőkapcsoló) alkalmazása? Több helyes válasz!

 

• Szakképzetlen, illetve nem kioktatott személyek által használt felhasználói berendezések esetén, ahol gondatlan használat is előfordulhat.
• A fı egyen potenciálú összekötések hiányos kialakítása esetén.
• Fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiség ellátását biztosító áramkörben.
• TT-rendszer alkalmazása esetén.
• Ahol belső túlfeszültség elleni védelem van kialakítva.
• RCD alkalmazása minden esetben kötelező.
• Mindenütt kötelező, ahol nincs védővezetős érintésvédelem kialakítva.

34. Melyik válasz hamis TN-rendszer esetén? Több helyes válasz!

 

• Amennyiben alapozásföldelő áll rendelkezésre, akkor a szétterjedési ellenállás értéket nem szükséges méréssel igazolni.
• Áram-védőkapcsoló alkalmazása esetén a mért fővezeték N-vezetőjének PEN vezetőnek kell lennie.
• Amelyik helyiségben fürdőkád, zuhanytálca van, ott kiegészítő védelem céljából áramvédő kapcsolót kell felszerelni és kiegészítő egyen potenciálú összekötéseket kell kialakítani.
• Ha a családi ház háromfázisú fogyasztásmérő-helye a telekhatáron van, a mért fővezeték négyvezetős rendszer.
• A PE és a N-vezetőket minden fővezetéki elágazási ponton össze kell kötni.