A hétköznapi életben gyakran találkozunk a villamos tűz kifejezéssel munkahelyen és a különböző híradásokban. Általánosságban az emberek nagy többsége elmegy az ilyen hírek mellett. Addig, míg nem tapasztaljuk, meg a súlyos eseményeket, nem foglalkozunk vele.
Pedig foglalkozni kell vele, mert bárhol, bármikor előfordulhat a nem kellő oda figyelés esetén. Tudjuk a kimutatásokból sajnos, a villamos tüzek keletkezési okai között, jelentős helyet foglal el a elektromos hibák okozta tűzek. Az is előfordul, hogy amikor nem találnak kellő bizonyítékokat a bizonyítási eljárás során első körben a villamos tűzre fogják rá. Igaz általában a végén mindig megtalálják a tűz keletkezési okát.
A jogszabályok már nagyon régóta egyértelműen szabályozzák a tűzvédelmet és az azzal kapcsolatos feladatokat is.
A mulasztások során egyértelműen várható a felelősségre vonás is. A tűzvédelmi bírság összege ma már horribilisnek is mondható. Ennek ellenére sokan felelőtlenek.
Villamos szakemberként, felülvizsgálóként vizsgáljuk a villamos hálózatokat a napi feladataink során. Tűzvédelmi szempontból az országos tűzvédelmi szabályzat (OTSZ) előírásainak betartása az egyik jelentős kötelezettség számunkra.
Tűzvédelmi osztályba sorolástól függően van meghatározva az ellenőrzés gyakorisága. A és B tűzveszélyességi osztály esetén 3 évente, C, D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények esetén 6 évente kell erősáramú berendezések felülvizsgálatát elvégezni.
Röviden EBF vagy tűzvédelmi felülvizsgálatnak is nevezzük egymás között.
Ez a felülvizsgálat közületeknek, cégeknek és vállalkozásoknak egyértelműen kötelező. Viszont a lakossági körben csak 32 A feletti csatlakozás esetén van előírva. Ettől független a lakosságra is vonatkozik a tűzvédelem előírása mely jogszabályban is rögzítve van.
A következőkben beszéljünk a villamos tüzek keletkezési okairól is szakmai szempontból, a teljesség igénye nélkül.
A villamos hálózat és villamos berendezések hiba, üzemzavar és túlterheléskor melegedhetnek és ekkor akár tűz is keletkezhet. Ezért ennek megakadályozására a különböző műszaki előírások betartása szükséges. A villamos tűz keletkezésekor mindenképpen a terhelés is jelen van. Egy rossz laza villamos kötéskor, a terhelés hatására nagyobb áramok is átfolyhatnak, aminek a hatására hő keletkezhet. Az erősáramú berendezések felülvizsgálata során ezek látó körbe kerülhetnek. Így volt az egyik felülvizsgálatnál is ahol a hatósági ellenőrzés írta elő a felülvizsgálatot. A felülvizsgálatkor, helységről helységekre végig lett vizsgálva villamos hálózat, és berendezései. A helyszíni vizsgálat során a felülvizsgálati naplóban rögzítésre kerülnek a lényeges dolgok. Műszeres vizsgálatokkal kiegészítve, valamint fényképekkel is dokumentáltan segítjük a munkánk a szakmai részét. Ilyen esetben egy fénykép áttanulmányozása egy kötéslazulást is mutathat, ami mellett esetleg elmegyünk.
Kép késes tokozott érvéghülyvely hiba!
A késes tokozottnál látszik az érhüvely nélküli nulla vezető hibás kötése. Látszik a melegedés nyoma. A fénykép kinagyításával ez még jobban kivehető. Ennél a pontnál, ha megszűnik a nulla vezető, akár több milliós gazdasági kár keletkezhet, a fogyasztókra jutó feszültség emelkedés miatt. Ma már ezt a munkát akár hő kamerával is segíthetjük.
A becsatlakozási pontnál nem volt létesítve földelés, viszont a nulla vezető és a védővezető össze volt (nullázva) kötve.
Ez pedig akár a halálos villamos baleset oka is lehet, egy hiba esetén.
A tűzvédelmi felülvizsgálat nem helyettesíti az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot teljes körűen. Műszeresen a főbb pontokon kontroll ellenőrzést célszerű végezni. Számtalan esetben tártunk már fel ilyenkor hiányokat, melyek a tűzvédelmi vizsgálat során kijavításra kerültek.
Nézzünk egy megtörtént tűzeset képét, ahol szintén egy csavarkötés lazulása okozta a tűzet feltehetően.
Kép kiégett villanyóra.
Egy villanyóra alatti fővezetéki sorkapocsnál történt lazulás miatt égett le egy lakás. Látszik az érhüvely használatának a hiánya is, és az elfolyt alumínium vezetékek. A fogyasztás mérőhelyek méretlen oldalai szigorú követelmények alapján plombáltak, a szabálytalan áramvételezések megakadályozása érdekében. A fogyasztásmérők cseréje 10, 15 év után van előírva, ugyanezt egy barba trükkel még több évvel ki tudják tolni. Így ebből következik legtöbb esetben, hogy ezen időtartamon belül nem is ellenőrzik a villamos kötéseket a méretlen oldalon. Jellemzően a régi fővezetékeken sodrott kötések voltak, amelyek szigetelő szalaggal szigeteltek. Az ilyen mérőhelyeknél nagyon sok esetben égett kötésekkel lehet találkozni a felújításkor. A mai időkben már kétcsavaros fővezeték sorkapcsokat használunk. Ezen kötéseknél is előfordulhatnak szerelési mulasztások, és lazulások.
Társasházak lépcsőházaiban a régi fővezetékek kötés hibái is megjelennek az üzemzavarok elhárításakor, ami szintén tűzveszélyt jelent. Ilyen eset, amikor egy Dm-III-as biztosító betét feje olyan meleg, hogy már szinte forró. A vezetékérintkező felületeinek megtisztítása után a csavarok meghúzásával megszűnik a melegedés. Ez által már egy lehetséges villamos tűz keletkezését tudjuk megszüntetni.
Ami a nagy probléma, hogy ilyen kis egyszerű hibából kiindulóan leéghet az egész ház.
Térjünk ki a mért oldali villamos hálózatára is.
Jellemző a csavaros kötések időnkénti áthúzásának a hiánya. Sokszor találkozom olyan esetekkel, amikor a villamos hálózat létesítése után, a legközelebbi villanyszerelői beavatkozás a hibaelhárítás. Ez nem jó így, mert egy karbantartással a hiba keletkezési okát akadályozhatjuk meg. A meglévő villamos hálózatra csatlakoztatunk fogyasztókat. Ha előtte nem győződünk meg a hálózat terhelhetőségéről, akkor adott esetben a vezetékek túlterhelése következhet be. Ez a jelenség a lakások nagy többségénél előfordul.
Az országos egyszerűsített ingyenes villanyszerelői felülvizsgálatnál jellemzően előfordult hiba volt. A villamos vezetékek túlterhelté váltak, hogy ne kapcsoljon le, a kismegszakítót nagyobb leoldási értékűre, illetve B jelleggörbéjűre cserélték. Volt olyan eset, amikor egy villanytűzhely 1,5-es vezetékről üzemelt. Ugyan tudták, hogy egyszerre nem kapcsolhatnak be mindent, mivel a mérőnél lévő kismegszakító, akkor lekapcsolna. Viszont azzal nem voltak tisztában, hogy a vezeték üzem közben nagyon meleg volt. Ez is egy villamos tűz keletkezése lehet adott esetben.
További tüzkeletkezési okok között szerepelnek, a túlterhelések után, a sodrott kötések, és a réz alumínium vezetékek összesodrása.
Sokszor találkozunk a dobozokat kibontva erősen megégett kötésekkel. Ezek mind a villamos tüzek lehetséges okai lehetnek. Sajnos a hosszabbítók feszültség alatti tartása is okozhat problémákat távollétünkben. Ennek az oka a szigetelés minőség romlásban keresendő.
Az elosztó tábláknál nagyon sokszor hiányoznak az áramköri hova tartozások jelölései, nem csak lakásoknál, hanem a cégeknél is. Pedig a feliratozásnak több előnye is van. Tudjuk, mit kapcsolunk vele le, hibajavításnál is előnye van, azon kívül, hogy elő van írva.
Cégeknél a tűzvédelmi fő kapcsoló meg létét meg kell követelni. Ez a munkahely elhagyásakor, feszültség mentesítési célt is szolgál. Továbbá ha a hálózaton nem folyik áram, feszültség mentes állapotban nem is keletkezhet villamos tűz. Egy villamos (erősáramú berendezések) időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat helyszíni lefolytatása után, a minősítő irat készítésekor belenézünk az előző minősítő irat tartalmába, hogy fény derülhessen esetleg már az akkoriban is meglévő hiányosságokra. Ugyanígy ilyenkor még a felülvizsgálói hiányosságokra is fény derülhet. Ezért mindenkinek ügyelnie kell, a minél körültekintőbb szakmai munkavégzésre. Nem szabad leegyszerűsíteni, el bagatellizálni a feladatot. Felelősséggel tartozunk a munkánkért a következő felülvizsgálat időpontjáig.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!