Egy egyszerűsített villamos biztonságtechnikai felülvizsgálat lefolytatásáról, tapasztalatairól. Volt szerencsém több tucat felülvizsgálatot lefolytatnom ez évben. Mindig reménykedem benne, hogy igazán hiányosságok nélküli lakásokhoz hívnak majd ki. Tudom, vannak ilyen lakások is, amelyek érintésvédelmi, tűzvédelmi és a vonatkozó műszaki szabványoknak előírásainak megfelelnek.

A helyszíni vizsgálatok eredményei, legalábbis ahová hívtak sajnos az ellenkezőjét igazolta vissza. Nem jó érzés mindig csak a szakmai hiányosságokról beszélni.

Jó volna közös erővel változtatni az életveszélyes villanyszerelési megoldásokon.

A mostani beszámolómat, egy a területemen kívül eső családi házban végeztem, ennek a felülvizsgálatnak tapasztalatait osztom meg Önökkel ebben a cikkben.

A felülvizsgálat egy átlagos családházban történt. A tulajdonosok néhány éve vásárolták meg a lakást. Időközben újra huzaloztatták a meglévő csövekben az elektromos hálózatot. Természetesen az ilyen jellegű villanyszerelés nem lehet egyenértékű a teljesen új villanyszerelési megoldással. Hiszen a meglévő csövek meghatározzák a behúzható vezetékek számát, ami kevesebb áramkör kiépítésére ad lehetőséget, a szükségeshez képest.

A tulajdonos váltáskor, a névátírás után az áramszolgáltató a mérőhelyet leellenőrzi. Vagy legalább elvégzi az átplombálást, amit a tulajdonos aláírásával igazol. Oda kell figyelni, hogy ne csak a plomba cserét hajtsák végre. Ez a lakás egyébként a hiányosságok ellenére nem a legrosszabb volt.

A helyszínre kiérkezve már szembe tűnő volt a légvezeték csatlakozás. Erősen korrodált tetőtartó cső, méreten aluli. Sérült bakelitsapka. A tetőtartó csőből kijövő vezetéken a szigetelés el van porladva. Mely az utcai vezetékkel sodrottan van összekötve. Ami magában hordozza az üzemzavar veszélyét.

Élet és tűzveszélyes, a cső jelenlegi állapotában bármikor kidőlhet, elektromos zárlatot okozhat a sérült szigetelések miatt! 

A vezeték keresztmetszete kisebb, mint a megengedett legkisebb keresztmetszet. A zárlat veszélye a tetőtarton csővön keresztül, elektromos áramütést okozhat. Vagy a cső feszültség alá kerülve szintén elektromos áramütést okozhat. Nedves időben a vizes környezet következtében, több helyre eljuthat a veszélyes mértékű feszültéség, akár a falakra is. 

A képen jól látható a tetőtartón lévő sodrott kötések, elporladt szigetelésű vezetékek és a sérült tetőtartó sapka. A  rossz állapotú tetőtartó, a becsatlakozás megoldásait is szemlélteti történelmi szempontból. Szigeteletlen alu sodrony porcelán szigetelőre feszítve, majd alu sodrony szigetelt légvezetékkel. 

A méretlen fővezeték egy 100x100-as dobozon keresztül van vezetve, a fogyasztói elosztó tábla alatti 100-as dobozva. Ahol sorkapocsban van összekötve, és innen ágazik le a nappali és vezérelt órához (erre még visszatérek később), majd ide jön vissza a mért vezeték is.

A felső piros nyílnál látszik a bejövő méretlen vezeték. A tetőtartó felöl textil szigeteléssel, a fehér színű sorkapocsba csatlakozással, zöld szigetelő szalaggal szigetelt. Sárga nyílnál a villanyóra felé a méretlen és mért vezeték, valamint a piros színű földelő (feltehetően óra alatt képezve a nulla vezetőről földelés nélkül) vezeték. Jobb oldali piros nyílnál, látjuk az elmenő nappali áramkör, és az éjszakai (óra) áramkör felé elmenő méretlen vezetékeket. A képen kívül lefelé menő vezetékek a guman táblán lévő elosztó táblához csatlakoznak.

A piros nyílnál  látszik, az első képen mutatott jobb oldal nyíllal jelölt csőszakasz, amely a vezérelt óra felé menő (lefelé a csőben) méretlen vezeték. Valamint a vezérelt órától feljövő mért vezeték, az elosztóba való csatlakozással. A 100-as doboz felfelé menő csöve a mért vezérelt, és mért nappali áramkör elmenő vezetékei.

A vezeték keresztmetszete nem megfelelő. Röviden nem felel meg az MSZ 447 szabvány előírásainak sem. El lehet gondolkozni azon, hogy a névátírás utáni ellenőrzéskor, miért nem vette észre az az áramszolgáltató embere ezen hiányosságokat? Mivel itt a szabálytalan áramvételezés lehetősége könnyen megoldható lenne. Nincsen plombálva a méretlen fővezeték, ezen kívül közös dobozban van a méretlen és mért vezeték. Természetesen a villanyórák átlósan plombálva vannak.

Alapvetően a méretlen fővezetéket mindig külön kell vezetni és plombálhatóan kell kialakítani.

Azért is, hogy jogosulatlan személyek ne tudjanak hozzáférni sérülés és plombabontás nélkül. Így utólag bármikor ellenőrizhető. Ha az áramszolgáltató embere nem vette észre, észre kellett volna venni az utólagos szerelést végző villanyszerelőnek. Azon túl, hogy nem szabványos kialakítású közvetlen életveszélyt is jelenthet.

Az elosztó tábla guman táblára felszerelt fi reléből, és kismegszakítókból áll.

A fogyasztásmérő körül földelésre utaló dobozokat, és csatlakozásokat nem találtam. A villanyóra felöl piros színű 2,5-es Cu vezeték található, amely azonos ponton van a PEN vezetővel. Feltételezhető, hogy a villanyóránál össze van kötve a nullával.

Sajnos sok esetben lehet találkozni földelés nélküli lakásokkal.

Ahol a nulla vezetőről leágazva képeznek védővezetőt. Ezt súlyos hibának tekintem. Egyenpotenciálra hozó vezeték nincs kialakítva az elosztóhoz.

Nézzük milyen potenciális veszélyforrásokat, műaszaki problémák találhatóak, ezen a felülvizsgati helyszínen?

• Először is nem található illetve nem ellenőrizhető a bejövő földelés csatlakozása, ami mérhető és ellenőrizhető. Azonos ponton van a nullával.
• Másodszor a bejövő PE vezető keresztmetszete kicsi. Így a kiinduló érintésvédelmi mód nem megfelelő.
• A PEN vezető szétválasztása nulla, és PE vezetőre nem ellenőrizhető, és nem mérhető.
• A műszeres mérések alapján nullázásos érintésvédelmi mód van kialakítva, de ez nem felel meg sem a jelenlegi (MSZ HD 60364-4-41:2007), sem a régebbi (MSZ 172-1:1986) vonatkozó műszaki szabványok előírásainak.
• Nincsen kialakítva szabványos elosztó tábla, ahol a nulla vezető és védővezetők csatlakozási pontja látható.
• A jelenlegi elosztóra szerelt villamos szerelvények nem védenek a véletlen érintés ellen.
• Az elosztóhoz nincsen becsatlakoztatva az EPH gerincvezető. Ami természetes, hisz nincsenek kiépítve az EPH csatlakozások sem. Amely pedig része lenne az érintésvédelmi rendszernek.

A következő megfelelő kialakításokat találhatóak:

• Egyetlenegy pozitívum van, hogy áramvédő kapcsolót építettek be a felújításkor, amely működőképes volt az elenőrzéskor. 
• Az elmenő vezetékek 2,5mm2 keresztmetszetű MCu vezetékek. Ezek megfelelőek az alkalmazott zárlati áramvédelemhez viszonyítva.

Visszatérve a villanyórához. Számomra érthetetlen, hogy a bojler villamos energia ellátását biztosító fogyasztásmérőhöz, nem kapcsolódik egy hangfrekvenciás kapcsoló óra. Vagyis a nappali (minden időszakban vételező) fogyasztásmérővel azonosan van kialakítva. A vezérelt áramnál a csúcsidőn kívül szokás biztosítani a villamos energia ellátást. A lakás belső villanyszerelésénél látszik az utólagos áthuzalozás. A vezeték keresztmetszetek MCu 2,5mm2 keresztmetszettel vannak szerelve.

Szabványos kötelemet, és megfelelő színjelöléseket alkalmaztak.

A fürdőszobai részen egy nagyméretű akril kád van beépítve. Amely fölött van elhelyezve egy hajdú bojler. Itt fenn áll a veszélye, hogy a bojler elektromos részéhez a víz befolyhat, egy tusolás alkalmával. Ez már önmagában is veszély helyzetet jelenthet, mivel eléggé belóg a kád síkjába. Ez a veszélyhelyzet jellemzően sok lakásban előforduló kialakítás. Ugyan a fi relé védelmi szempontból nagyon jó, a vezéreltnek nevezett áramkör is biztosítva van általa.

Az áramvédő kapcsoló kiegészítő védelemnek tekinthető, amely meg is hibásodhat védelmi szempontból. Erről ne feledkezzünk meg! 

A helyszíni felülvizsgálat során a helyszínen a tulajdonossal közvetlenül ismertettem a tényeket. Felsoroltam a hibákat, és javaslatokat tettem a kijavításukra. Ezen tények ismeretében a tulajdonosokok kellő műszaki felvilágosításhoz jutottak. A tények ismeretének birtokában a döntési jog a kezükben van. A javaslatok között szerepel a fontossági sorrend is. Így a szükséges feladatok elvégzését be tudják ütemezni az anyagi lehetőségükhöz mérten.

Ebből a beszámolóból másoknak is le lehet vonni a tanulságot. Ezen a felülvizsgálati helyszínenn is derültek ki olyan műszaki hiányosságok, amelyekkel nem voltak előtte tisztában a tulajdonosok. Ha ezekkel már előtte tisztában vagyunk, akkor a hiányosságok kijavításával egy nagyobb bajt előzhetünk meg. Ahhoz, hogy pozitív változást érjünk el a villamos biztonságtechika tekintetében, a lakosságon túl a villanyszerelőknek is ki kell venniük a részüket a felvilágosításban. A villanyszerelőknek a munkájuk végzése során át kell érezniük a felelősséget. Ez a felelősség kérdése visszahat az oktatási intézményekre is, hogy milyen sikerrel tudják útjára indítani, a fiatal pályakezdő generációkat. Ehhez mindenkinek sok sikert kívánok.

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!

Vissza a villanyszerelő magazinba