- Ön itt van:
-
Kezdőlap
- Magazin
Épületvilágítás a villanyszerelési feladatok egyik meghatározó része, hiszen a villanyszerelő által kiépített elektromos hálózat továbbítja a lámpatestek működéséhez szükséges energiát. Ezzel a témával kapcsolatosban már készült cikk az oldalamon, világítástechnika az önök szolgálatában címmel.
A világítástechnika a fáklyától a mai ledes és indukciós világításig nagy fejlődésen esett át az évszázadok alatt. Ugyanígy nagy fejlődés történt a villanyszerelés során az alkalmazott anyagok és technológiák tekintetében is.
A villanyszerelési munkáknál is egyre nagyobb a verseny a piacon. A megfelelő villamos kivitelező kiválasztásának egyik szempontja az árképzése. Hiszen a verseny helyzet megköveteli, hogy a piaci szereplők árainak összehasonlítását a megrendelő el tudja végezni. Ennek legegyszerűbb módja egy árazatlan költségvetés elkészítése, melyet a kiválasztott villanyszerelők ellátnak az áraikkal. Azt persze érdemes szem előtt tartani, hogy
Egy létesítmény, ház elkészülte után a villamos hálózatot ellenőrizni kell érintésvédelmi szempontból is. Az épületvillamossági tervező megtervezi az épület villanyszerelését. A villanyszerelő elvégzi a tervek alapján az épület villanyszerelését. A terv gyakran nem tartalmaz minden részletre kiterjedő érintésvédelmi megoldást, mivel nagyon sok esetben nem gyakorlati emberek a villanyszerelésben a terveket elkészítők.
Generációk nőttek fel az MSZ 172 és MSZ 1600 szabvány sorozatokon. Ezek nagyon jól szerkesztett kiadványok voltak. Meg lehetett vásárolni kis zsebkönyv formájában is. Ezek illeszkedtek a gyakorlati villanyszerelők igényihez. Könnyen érhető, magyarázatos szövegekkel voltak ellátva. Az akkori fizetésekhez képest könnyen megvásárolhatók voltak. Majd az idő előre haladtával jöttek az uniós szabványok. Ezek más logikai elv alapján épülnek fel, ezért a régi szabványokhoz szokott kollégáknak a megértése nehezebb lett. Nem beszélve a beszerzésének ára nagymértékben megnőtt. Az előbb említett szabványok szerepét az MSZ EN 2364 és az MSZ HD 60364 szabványok vették át.
Az előző cikkben elkezdtünk az érintésvédelem kifejtését a közvetett érintés elleni védelem témájában. Ezen cikkben folytatjuk az érintésvédelem ezen témáját.
Azok az intézkedések, amelyek során az üzemszerűen vezető részek ember általi szándékos és véletlen a vagy állat általi megérintését, veszélyes megközelítését hivatott megelőzni a műszaki intézkedéssel együtt. Közvetlen érintés elleni védelem, ez nem más, mint az áramütés elleni védelem. A védelem lehet normál (közvetlen) üzemre, hiba (közvetett) esetére az alkalmazás tekintetében. A különböző védelmek egymást károsan nem befolyásolhatják.
Mit is nevezzünk kézi szerszámnak? Azok a villamos erősáramú kézi szerszámok amelyeket munkavégzés alkalmával kézben tartunk. Fúrógép, flex, hőlégfúvó, hajszárító, és még lehetne folytatni a felsorolást. Továbbá a munkaterületen, műhelyben, építkezésen üzem közben is áthelyezhetünk villamos gépeket. (például: betonkeverő, betonvibrátor, hegesztőgép, stb.)
Itt a különböző időszakokban érvényes „α” kioldási tényező értékeinek a táblázatai kerültek feltöltésre. A változás 1986-tól napjainkig feltűnő. Ez alapján az érintésvédelmi szabványossági minősítő iratokat is érdekes képet vetítenek elénk. A kioldási tényező értékeit az érintésvédelmi felülvizsgálat során használjuk a kiértékeléshez. A létesítéskor érvényes szabványok figyelembevételével végezzük el a vizsgálatokat. Ennél bővebb információ a vonatkozó szabványokban található meg. A vezetékes érintésvédelmi mód ellenőrzésénél van szükségünk e táblázatokra. Ma többnyire TT rendszer (védőföldelés) és TN rendszer (nullázás) kiértékelésénél a képletbe helyezve a szükséges értékeket tudjuk meghatározni. Tény, hogy ezen képlet alapján különböző táblázatok vannak forgalomban. A későbbiekben ha a látogatottsági igény mutatkozik, úgy mi is feltöltünk néhány táblázatot e témakörben. A gyakorlatban legtöbbször a nullázásos érintésvédelmi mód ellenőrzésére a hurok ellenállás mérést használjuk. A helyszíni vizsgálatok során tételes vizsgálatokat kell végezni körültekintően, csökkentve a hiba százalékot.
A villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatát a 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat) írja elő kötelezően. Az erősáramú berendezések felülvizsgálatát a rendelet XII, fejezete részletezi.