Azok az intézkedések, amelyek során az üzemszerűen vezető részek ember általi szándékos és véletlen a vagy állat általi megérintését, veszélyes megközelítését hivatott megelőzni a műszaki intézkedéssel együtt. Közvetlen érintés elleni védelem, ez nem más, mint az áramütés elleni védelem. A védelem lehet normál (közvetlen) üzemre, hiba (közvetett) esetére az alkalmazás tekintetében. A különböző védelmek egymást károsan nem befolyásolhatják.
A közvetlen érintés elleni védelmet védőfedéssel vagy burkolattal, vagy olyan szigeteléssel kell biztosítani, amely kibírja a tápáramkörre előírt legkisebb próbafeszültséget.
Ahol a FELV áramkör részét képező villamos szerkezet szigetelése nem bírja ki a tápáramkörre előírt próbafeszültséget, ott a szerkezet megérinthető. Nem vezetőképes részeinek a szigetelését a szerelés során meg kell erősíteni úgy, hogy 1 percig bírja ki az 1500 V effektív értékű, váltakozó próbafeszültséget.
Ezt a feszültségértéket a későbbiek során felül lehet vizsgálni, a nemzetközi szabványosításban a kisfeszültségű szigetelések koordinációja területén jelenleg folyamatban lévő vizsgálatok eredményei alapján.
Nem kell közvetett érintés elleni védelmet alkalmazni a következő szerkezetek esetén:
- Szabadvezetéki szigetelők fali tartói és a velük összeköttetésben álló fémrészek (szabadvezetéki szerelvények), ha kézzel el nem érhető helyen vannak elhelyezve
- Vasbeton oszlopok, ha acélbetétjük nem megérinthető
- Olyan megérinthető vezetőképes rész (test), amely kis mérete (kb. 50 mm x 50 mm) vagy elhelyezése miatt nem markolható meg, illetve az emberi test valamely részével nem kerülhet számottevő érintkezésbe, abban az esetben, ha csak nehézségek árán vagy megbízhatatlanul lehetne védővezetővel összekötni.
Áramütés elleni védelem normál üzemben (védelem közvetlen érintés ellen vagy alapvédelem) az aktív részek elszigetelésével kell megoldani. A szigetelés rendeltetése az aktív részek megérintésének megakadályozása. Az aktív részek legyenek teljesen beburkolva olyan szigeteléssel, amelyet csak roncsolással lehet eltávolítani. A gyárilag előállított villamos szerkezetek szigetelése feleljen meg a szerkezetre vonatkozó szabvány előírásainak. Más szerkezetek esetén a védelmet ellátó szigetelés tartósan álljon ellen azoknak az igénybevételeknek (mechanikai, vegyi, villamos és hőhatások), amelyeknek üzem közben ki lehet téve. A festékek, zománcok, lakkok és hasonló termékek normál üzemben az áramütés elleni védelem szempontjából önmagukban általában nem tekinthetők megfelelő szigetelésnek. A berendezés létesítése során beépített szigetelések minőségét a gyárilag előállított készülékek szigetelésének minőség ellenőrzésére használt vizsgálatokhoz hasonlatos vizsgálatokkal kell igazolni. A védelem védőfedéssel vagy védőburkolattal is megoldható. Itt jönnek be az IP védettségi fokozatok. A védelem megvalósulhat még védőakadállyal, elérhető tartományon kívüli helyezéssel, kiegészítő védelemként áramvédő kapcsolóval is. A vonatkozó szabványok tételesen megfogalmazzák a közvetlen érintés elleni védelmet, vagyis az alapvédelmet. Nekünk villanyszerelőknek minden esetben meg kell találni a helyes megoldásokat. A létesítéskor és javításkor más és más feladat előtt állunk. Ezért törekedni kell mindenkor a legbiztonságosabb megoldás megkeresésére.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba