Áramvédő kapcsoló és kismegszakító közötti különbség

Mindkét villamos szerkezeteket az elosztó szekrénybe építik be. Nagyon sokszor felteszik a kérdést, hogy mi a különbség az áramvédő és a kismegszakító között? A nem szakemberek körében hiányosak az ismeretek, erről a kérdésről kívánok néhány hasznos információt megosztani.

A feszültség ellenőrzés rejtelmei

Ezt a cikket nem gyakorlott villanyszerelőknek szánom, gyakorlott villanyszerelőknek ez a cikk nem jelent új információt. A villanyszerelés életveszélyes lehet hozzá nem értő személynek, ezért mindig kellő odafigyeléssel kell elvégezni e feladatot. Bármilyen feszültség alatti, vagy annak tekinthető részt csak többszöri ellenőrzés után lehet feszültségmentesnek tekinteni. A feszültségmentesítés lépései. Csak feszültségmentes állapotban lévő részt érinthetünk meg. Lehetőleg szigetelt cipőben, elszigetelten végezzük el a szükséges feladatokat. Ez azt jelenti, hogy munkavégzés közben más résszel ne érintkezzünk. Természetesen minden villanyszerelési feladatot inkább bízzuk szakképzett gyakorlott villanyszerelőre.

Nem biztos, hogy olcsóbban ússzuk meg a villanyszerelési munkát, ha mi magunk végezzük el.

Villanybojler javítása, szerelése

Sok gondot okoz, ha megszűnik a melegvíz szolgáltatás a lakásban. Nem szeretünk hideg vízben fürödni, de még mosogatni sem. Na és mikor romlik el a bojler legtöbbször? Ünnepnapon, hétvégén és késő este, ezért a lehetőségekhez képest igyekezzünk a villamos hálózatunk és bojlerünk karbantartásáról gondoskodni, mert ezáltal az üzemzavarok számát csökkenteni tudjuk. Ilyen karbantartás a bojlerek időnkénti vízkötelenítése.

Az üzemeltetés során a bojlerben vízkő rakodik le.

Miért kerül többe a villany visszakapcsolás, ha kikapcsolták nem fizetés miatt?

Szomorúan tapasztalom, hogy az utóbbi időszakokban jelentősen emelkedett a visszakapcsolások miatti megrendelői megkeresések. Az áramszolgáltatói kikapcsolások, a villanyszámlák be nem fizetése és a szabálytalan áramvételezések miatt fordulhat elő. Ilyenkor két eset fordulhat elő a gyakorlatban, az egyik amikor a fogyasztót hálózatról választják le, vagyis az oszlopon lekötik a fogyasztói vezetéket. A másik eset amikor

a villanyórát is leszereli a szolgáltató.

Építkezésen dolgozók figyelmébe

A szakemberek sokszor fordulnak meg számukra idegen helyeken munkavégzés céljából. A villamos balesetek megelőzése érdekében érdemes néhány hasznos gondolatot megfontolni. A villamos balesetek döntően villamos szakmai szemmel nézve egyszerű hétköznapi hiányosságokból erednek. Az építkezési munkáknál előforduló hiányosságokról szól ez a kis cikk.

A régi időkben elterjedtek a gyakorlatban az úgynevezett kalocsai (ideiglenes) szekrények. Ezek a szekrények el voltak látva zárlati áram védelemmel, fi relével, illetve ugyanezen védelmekkel az egyes szakaszok is. Az ideiglenes világításra 24 Voltos világítást alkalmaztak. Minden esetben a telepítést követően érintésvédelmi felülvizsgálatokat is elvégezték és dokumentálták. A munkavédelmi oktatásokat megtartották és dokumentálták. Időközben az építőipar átalakult jelentősen. A fővállalkozások az alvállalkozások sokaságával dolgoznak. Beszéljünk inkább a kisebb vállalkozásokról. Minden egyes szakági vállalkozó a saját gépeivel dolgozik. Csak azt nézik, hol van, egy dugaszoló aljzat ahová lehet csatlakoztatni a berendezésüket. Azt már senki sem vizsgálja, hogy mennyire megbízható a villamos hálózat ahová csatlakoznak.

Földelési ellenállás mérési módszerek

A villanyszerelési munkák során a létesítéskor gondoskodni kell a megfelelő földelés készítéséről. Ez az egyik alappillére a létesítendő érintésvédelemnek. Ezért ennek a műszeres vizsgálatáról szintén gondoskodni kell. A vizsgálati módszerrel kapcsolatos műszaki előírásokat az MSZ 4851 -2:1990 szabvány határozza meg. A földelési ellenállás a földelő vezető ellenállásának és a földelő szétterjedési ellenállásának az összege. A földelt test és a végtelen távoli földpotenciálú hely közötti ellenállás, amely a földelésen átfolyó áram hatására keletkező potenciál különbség, és az azt létrehozó áram hányadosa. Műszerekkel kapcsolatos követelmények közül néhányat megemlítenék. Az erősáramú mérésnél a mérőáram ne legyen kisebb 5 A-nál, de legalább 1 A legyen. A mérő feszültség legfeljebb 250 V legyen, a váltakozó áram frekvenciája 10 és 100 Hz között legyen. Az gyengeáramú mérésnél legfeljebb 250 mA -ral kell végezni. Valamikor régen meggerrel mértük a földelési ellenállás értékét. Ma viszont már a korszerű műszerek széles választéka áll a rendelkezésünkre. A műszeres mérés feszültség alatti munkavégzésnek számít.

Mi a teendő elektromos áramütés esetén

Elektromos áram élettani hatásai

Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a villamos áram felhasználása közben mi történik ha meg ráz az áram? A mindennapi életünk során szinte állandóan jelen van a villamos áram a hálózatokban, készülékekben. A villanyszerelők a villanyszerelés közben szinte   állandóan a közelében dolgoznak. Ezért ez a munka számunkra nagy körültekintést igényel.

Az áramütésnél lényeges szerepe van:

• az áram nagyságának
• az áram behatás idejének
• az áramváltozás gyorsaságának
• frekvencia és áramnem jellegének
• feszültség nagysága
• az emberi test impedanciájának
• nedvességnek
• áramújának a nyomvonala a testben
• a test fizikai állapota
• lelki állapotunk
• érintkező felület nagysága

Bojler vásárlási és javítási tanácsok

A bojler vásárlása előtt meg kell győződni arról, hogy a villamos hálózatunk alkalmas-e a villany bojler vagy ha úgy tetszik forróvíz tároló beépítésére. A helyes megoldás ha külön áramkör van kiépítve neki, ami azt jelenti hogy külön kismegszakítóval rendelkezik. Tekintve, hogy ma már rézvezetékkel szerelünk, és az is elő van írva, hogy a legkisebb keresztmetszet a villamos hálózat kialakításakor réz vezető estén 1,5mm². Ez 16 (A) amperig terhelhető, erre rá lehet kötni akár egy 120 literes bojlert is. Törekedni kell arra, hogy az elosztó táblánál 2 sarkú leválasztás legyen. Ezt a feladatot ellátja egy két pólusú kismegszakító is, vagy  kétpólusú fi relé is. Az áramvédő kapcsoló beépítése biztonsági szempontból nagyon lényeges, melynek érzékenysége 30mA legyen. Az energia költségek végett célszerű vezérelt áramra kötni, ez azt jelenti hogy éjszakai áramot egy külön fogyasztásmérő méri. Ennek a költsége körülbelül közel a fele a nappali áramnak.

OTSZ előírásai 2011

A 2011 évben kiadott OTSZ 28/2011.(IX.6.) BM rendelete a villamos szakembereket is érintő témákat tartalmaz.

Ezek a következőek:

• Országos tűzvédelmi szabályzat biztonsági világítás előírásai
• Országos tűzvédelmi szabályzat világítási és villamos berendezésekre vonatkozó előírási
• Országos tűzvédelmi szabályzat előírásai középmagas és magas épületekre,továbbá a villamos energia fejlesztő és átalakító valamint elosztó berendezések tűzvédelme
• Országos tűzvédelmi szabályzat elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásai
• Országos tűzvédelmi szabályzat erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásai
• Országos tűzvédelmi szabályzat villámvédelmi előírásai

A fenti felsorolás tartalmazza a villamos szakemberek számára érdekesebb, fontosabb területeket, de nem árt adott esetben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat következő részeit sem ismerni.

Országos tűzvédelmi szabályzat biztonsági világítás előírásai

A biztonsági világítás régóta ismert fogalom már az MSZ 1600-as szabvány is foglalkozott vele. A jelenlegi MSZ EN 1838 szabvány is meghatározza a biztonsági világítás fogalmát és a szerelési előírásokat. A rendeletek időnként változnak ezért nekünk villanyszerelőknek szükségessé válik a rendelet megismerése. Tudnunk kell hol kell tartalék világítást kiépítenünk erre adja meg a választ a rendelet. A rendelet leírja a biztonsági világítást hol és milyen módon kell kiépíteni a jelölésekkel együtt. Természetesen nem fogalmazza meg szakmailag teljes kőrűen. Villanyszerelőknek a villamos működtetésű lámpatestek szerelése és ennek a hálózat építése a feladatunk, melyek a kijáratokat, útvonalakat világítja meg. Felülvizsgálóként pedig komplettségében kell látnunk az egészet tűzvédelmi és villamos szempontból.

Ezért az alábbiakban e fejezet részét idézem a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata a biztonsági világítás és jelek vonatkozásában. A rendelet nagy része inkább üzemeltetői szempontból lehet fontos.

Országos tűzvédelmi szabályzat világítási és villamos berendezésekre vonatkozó előírási

Villamos berendezések és világítási követelményeket határozz meg tűzvédelmi szempontból az országos tűzvédelmi szabályzat ezen része. A rendelet előírja a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben csak olyan lámpatestek szabad fel szerelni, amely a környezetére nem jelent gyújtási veszélyt. A lámpatesteknél már sok esetben megtalálható az erre való gyártói utalás is. Kitér a rendelet a központi és szakaszonkénti leválasztási lehetőségek alkalmazására. Ez vonatkozik a villamos berendezésekre, világításra, szünetmentes tápegységekre is. A tűzvédelmi célú villamos berendezéseket a tűzvédelmi főkapcsoló előtt kell leágaztatni, külön leválasztási lehetőséggel. A csoportosan elhelyezett kapcsolók és biztosítók jelölését is meg kell oldani. A tűzvédelmi célú villamos berendezések működési idejét is meghatározza a rendelet. Itt a tűzálló rendszerek alkalmazását kell érteni. A villamos berendezések és világítási berendezések szerelését tűzvédelmi szempontból a villanyszerelőnek is ismerni-e kell.

Ezért a 28/2011.(IX.6.) BM rendelet idevonatkozó részét idézem az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata szempontjából a villamos berendezések és világítási berendezések tekintetében.

134. Villamos berendezések és világítások követelményei

Országos tűzvédelmi szabályzat előírásai középmagas és magas épületekre,továbbá a villamos energia fejlesztő és átalakító valamint elosztó berendezések tűzvédelme

Ez a fejezet rész középmagas, magas épületek villamos energia ellátásával közép és kisfeszültségű hálózatokkal és transzformátorokkal foglalkozik. Megemlíti a kettős biztonsági betáplálást, a leválasztásokat, automatikus átkapcsolásokat. Itt a villamosenergia fejlesztő, átalakító és elosztó berendezések tűzvédelméről szóló rendelet rész is idézve van. Ezen tűzvédelmi előírások ismerete szintén fontos a villanyszerelőknek, de itt  csak egy kis rétegét érinti a villanyszerelőknek.

Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata vonatkozásában idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből.

135. Középmagas, magas épületek

Országos tűzvédelmi szabályzat elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásai

Ez a fejezet rész az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítmények vizsgálatára vonatkozik. Szigorítja  a jogosultsági kört a felülvizsgálat tekintetében.

Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből.

AZ ELEKTROSZTATIKUS FELTÖLTŐDÉS ELLENI VÉDELEM

230. § A fejezet rendelkezései nem terjednek ki a technológia berendezések elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmére.

Országos tűzvédelmi szabályzat erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásai

Országos tűzvédelmi szabályzatnak ennek a fejezet az erősáramú berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozik, érinti a villanyszerelők és felülvizsgálók feladatait. A rendelet szerint a lakóépületeknél 32 A -nál nem nagyobb névleges áramerősségű villamos berendezéseire nem terjed ki. Viszont kiterjed a korábban előírt létesítmények villamos berendezéseire. Vagyis a rendelet meghatározza mire terjed ki, illetve mire nem terjed ki a hatálya. Meghatározza a felülvizsgálat gyakoriságát. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél megmaradt a 3 év, most a C, - D és E  tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél 6 évente kell az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát elvégezni. A gyakoriság tekintetében most már a naptári nap számít, a korábbi naptári év helyett. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél sújtólég és robbanásbiztos villamos berendezés kezelő (szerelő) jogosultsággal is kell rendelkeznie a felülvizsgálónak, illetve két személy esetén a két személynek együtt kell rendelkezni az előbbi képesítéssel.

Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből  az OTSZ előírás az  erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata szempontjából. A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálat tekintetében.

Országos tűzvédelmi szabályzat villámvédelmi előírásai

Villámvédelmi berendezéssel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat tartalmazza. Ezzel az MSZ 274 szabvány szerinti létesítés már a múlté, és egyértelműen az MSZ EN 62305 szabvány előírásai váltak kötelezővé. Ugyan ezt a rendelet nem mondja ki egyértelműen, de a szakmai berkekben ezt mindenki tudja. A rendelet úgy fogalmaz, hogy feleljen meg a vonatkozó követelményeknek. A jogszabály előírja az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány ismeretből a vizsga letételét az ezzel foglalkozó szakembereknek. Bevezeti a részleges felülvizsgálatot, mely a takarás előtti felülvizsgálatot jelenti. Meghatározza a minősítő irat tartalmát is. Érdemes a besorolásra vonatkozó részt is áttanulmányozni, mert vannak eltérések benne. A felülvizsgálat gyakorisága vonatkozásában hasonló az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatához. "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményeknél valamint szabad térben maradt a 3 év, a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályú létesítmények 6 év lett meghatározva.

Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből a villámvédelmi berendezések vonatkozásában.

Milyen szerszámokat ne használjunk villanyszereléshez

Ebben a cikkben elsősorban a villanyszereléssel nem szakmaszerűen foglalkozó személyeknek szeretnénk egy kis segítséget nyújtani. Sajnos néha elrettentő példákat látunk, hogy egyesek milyen eszközökkel állnak neki  a kisebb villanyszerelési feladatoknak.

A villanyszerelői feladatok elkezdése előtt mindenképpen áramtalanítsunk, sajnos a balesetek előfordulásakor ez a lépés szokott elmaradni. Ezért is hangsúlyozzuk állandóan ennek fontosságát.

De ha már azt az esetet vesszük, hogy a neki állunk a villanyszerelésnek feszültség alatt lévő berendezéseknél, mert elfelejtettük áramtalanítani a szerelni kívánt áramköröket. Akkor mindenképpen ügyeljünk arra, hogy olyan szerszámokat használjunk melyek megvédenek az esetleges áramütésektől.

A villanyszerelési árak buktatói

Gyakran felmerülő kérdés, ha villanyszerelőt keresünk villanyszerelési munkák elvégzésére, kit válasszunk, mi alapján hozzuk meg a döntést?

A választék rendkívül nagy, de mi alapján döntsük el, hogy ki legyen a villanyszerelőnk?

A leggyakrabban a következő módon találunk a villanyszerelőre:

• ajánlották (valamely ismerősünknél dolgozott már)

• hírdetés útján találtuk (újság, szórólap, internet)

Ha megtaláltuk a villanyszerelőt, akkor hozzáértéséről is nehéz meggyőződni, ilyenkor a következő lehetőségeket lehet mérlegelni ami alapján meghozhatjuk döntésünket:

• szakmai múltja

• referenciái (az általa elvégzett munkák)

Gyengeáramú rendszerek villanyszerelése

Manapság a villanyszerelőknek nem kizárólag az erősáramú kábelezéssel kell megbirkózniuk. A fejlődés iránya azt mutatja a vezérlések, számítógépes hálózatok, biztonságtechnika és egyéb gyengeáramú rendszerek integrálódásával az ezeket is szakértelemmel telepíteni képes (minimálisan kábelezési szinten) kivitelező kollégák kerülnek előnybe, hisz a komplett szolgáltatás egy kézből vonzó a vevőnek.

Villanyszerelés vasbeton szerkezetekben

A vasbeton szerkezetek villanyszereléséről ejtettünk már néhány szót, melyek elsősorban a napjainkban használatos villanyszerelési technikákkal foglalkozik. Úgy gondoljuk érdemes néhány szót ejteni a régebben használt villanyszerelési technikákról, melyeket a villanyszerelő szakemberek a vasbeton szerkezetek villanyszerelésénél alkalmaztak.

Ma már a villanyszereléshez szükséges szerelési anyagok gazdag tára áll a villanyszerelő rendelkezésére. Régebben a vasbeton szerkezetekbe Mü-I jelű csövekkel szereltek a villanyszerelők. Ehhez kaphatók a különböző toldók és ívek, de ezeket a csöveket száraz homokkal kitömve és tömítve meg lehetett hajlítani. A hajlítás lényege az, hogy a cső egyik végét betömjük szorosan papírral, majd száraz homokkal jól megtömjük és tömörítés után szorosan lezárjuk a cső másik oldalán is alkalmazott papírral. Valamilyen melegítő eszközzel el kezdjük melegíteni a homokkal töltött csövet. A csövet egyenletesen és kellő hosszban kell melegíteni, a kellő hossz alatt a hajlítandó ív nagyságát értjük. Annyira fel kell melegíteni, hogy a saját súlya alatt hajlik már, de ettől kicsit tovább kell még melegíteni. Ezután szép ívet vagy ívformákat tudunk hajlítani a csövön.