Méretezési  tábla méretlen fővezetékhez légvezeték esetén. Áramszolgáltatói munkákhoz.

Hasznos táblázat  regisztrált villanyszerelők számára, és azon villanyszerelők számára akik fogyasztásmérőhelyek és méretlen fővezetékek szerelési munkáival foglalkoznak. Az igényelt áramerősséghez gyorsan meghatározható a szükséges légvezeték keresztmetszete, ha tudjuk az oszlop és a fogyasztásmérőhely közötti távolságot méterben. A szükséges nyomtatványok kitöltéséhez is segítséget jelent a villanyszerelőnek.  A táblázat 35mm² keresztmetszetű  alumínium erű légvezetékekig van megadva. Ennél nagyobb keresztmetszetű vezetéket már nehézkes lenne a fogyasztóhoz vezetni légvezetékkel.

Az MSZ 447 szabvány szerint  a csatlakozó vezeték  és a méretlen  fővezeték  együttes  feszültségesése a közcélú  elosztóhálózat névleges feszültségének legfeljebb 2%-a lehet. Ebből legfeljebb 1% lehet a csatlakozó vezeték, és legfeljebb további 1% lehet valamennyi fővezeték együttes feszültségesése.

Néhány tűzvédelmi tanács, hogy ne történjen baj

Mi lehet az oka, hogy az áramvédő kapcsoló folyton lekapcsol

Nemcsak kezdő villanyszerelőknek, hanem nem villanyszerelőknek néhány hasznos tanács az áramvédő (FI relé) kapcsoló által lekapcsolt áramkör hiba kereséséről.

Az áramvédő (fi relé) kapcsoló mint megoldási forma az érintésvédelem egyik fontos része. Ez lehet hagyományos, automata vissza kapcsolású és túlfeszültség védelemmel egybeépített változat is. Ma a korszerű érintésvédelmi célműszerrel tudjuk vizsgálni az áramvédő kapcsoló működőképességét, pl. hány mili ampernél, hány voltnál, hány másodperc alatt old le.

Volt már aki megkérdezte véd-e az életvédelmi relé (Fi relé) ha konnektornál megfogja a fázis és nulla vezetőt, erre a válasz nem véd egyértelműen semmit sem. Mert a védelem föld felé (bármin keresztül) történő vezetés esetén működik csak.

Takarékoskodás menüpont áthelyezésre került a Villanyszerelő menüpontba

Villanyszerelő magazinban került áthelyezésre a takarékoskodás menüpont melyben hasznos tanácsokkal szeretnénk szolgálni az energia takarékoskodással kapcsolatban. a témát elsősorban a villanyszerelő szempontjából közelítjük meg, de nem csak villanyszerelőknek lehetnek hasznos információk ebben a részben. A villanyszerelés világával nem foglalkozók is hasznos információkat találhatnak, mely segíthet a villamos energia kiadást csökkenteni. Igaz, hogy sok esetben szükséges villanyszerelőt hívni, de kisebb javításokat mi magunk is elvégezhetünk. Természetesen nagyon nagy odafigyeléssel.

Mindig áramtalanítsuk a berendezéseket mielőtt megbontanánk a burkolatot, vagy bármilyen javítási munkát elkezdenénk. Hiszen az elektromos áram életveszélyes.

KNX/EIB rendszer alapjai

Ebben a fejezetben a villanyszerelő kollégáknak és nem szakmabeli érdeklődőknek kívánjuk a figyelmét felkelteni az intelligens épületek villanyszerelésére. A villanyszerelők a hagyományos villanyszerelés során gyakorlatot szereztek a villanyszerelésben, villanyszerelési technikákkal kapcsolatban, melyek az áramkörök kialakítása, építése, létesítse során fellépnek. Innen a továbblépés az intelligens villanyszerelés felé további képzéssel, tanulással megoldható.

A KNX 2002-ben jött létre több gyártó közreműködésével. Az MSZ EN 50090-es szabványnak megfelelni képes buszrendszer, így a különböző gyártók által gyártott termékek beilleszthetők a rendszerbe.

Az EIB tulajdonképpen buszvezetékből, a vezetékre csatlakoztatott érzékelőkből, végrehajtókból és rendszer eszközökből áll.

A villanyszerelő feladata a KNX rendszer kialakításánál

A villanyszerelő feladata a KNX rendszer védőcsövezésének, vezetékezési  munkáinak a villanyszerelése a tervek szerint, a csatlakozások kiépítése, az erősáramú készülékek vezetékezése a EIB berendezések felé. A villanyszerelő biztosítja, úgy a terepi, mint az elosztókba kerülő KNX készülékek helyszíni telepítését, ezek az erősáramú oldali és KNX oldali bekötését az elosztóba.

A rendszer kiépítése során a következő villanyszerelési előírásokat kell betartani a villanyszerelőnek

Néhány tipp a jó villanyszerelő felismerésére