A villanyszerelés során a villanyszerelő a szabványok figyelembevételével igyekszik végezni a munkáját. Az említett szabványból igyekszem néhány lényeges részt megemlíteni a teljesség igénye nélkül. A korábbi MSZ 2364-410:199 és ennek a 2004 évi módosítását, továbbá az MSZ 2364-470:2002, ezen túl az MSZ 2364-460:2002 szabvány 461 fejezetét is tartalmazza.
A szabvány fejezetekre van bontva és tartalom szerint az alábbiakat tartalmazza:
410. fejezet részben részletezi az alkalmazási területet, rendelkező hivatkozásokat és általános követelményeket.
411. fejezet részben a védelmi módról a táplálás önműködő lekapcsolásáról szól.
Ezek a következő részekre van bontva:
- általános előírások
- alapvédelemre vonatkozó követelmények
- hibavédelemre vonatkozó előírások
- TN rendszerekről
- TT rendszerekről
- IT rendszerekről és az üzemi törpefeszültségről (FELV) szól.
412. fejezet részben pedig a védelmi mód: kettős szigetelés vagy megerősített szigetelést tartalmazza. Azon belül az általános előírások, alapvédelemre és hibavédelemre vonatkozó követelményeket írja le.
413. fejezet a villamos elválasztásról azon belül az általános előírások, alap és hibavédelemre szóló műszaki követelményeket írja le.
414. fejezet védelmi módból SELV és a PELV törpefeszültségre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Lebontva az általános előírások, alap és hibavédelemre vonatkozó követelmények, SELV és a PELV tápforrásai és ezen áramkörökre vonatkozó követelményekről szól.
415. fejezet a kiegészítő védelem keretében az áramvédő kapcsolók és egyen potenciálú összekötésről írja le a követelményeket.
Ebből látható, hogy e szabvány a villanyszerelők és felülvizsgálok, számára egyaránt fontos lehet. Ebben a szabványban szerepel, hogy nem lehet felhasználni EPH vezetőként a fém épületgépészeti vezetékeket, kábeltálcákat. Az egyen potenciálú összeköttetéseket szintenként meg kell ismételni. Megengedett külön EPH felszálló vezetéket kiépíteni, de ennek is vannak előírásai. Ez egy szigorúbb követelmény a korábbi szabványokhoz képest. Az egyen potenciálú összekötéshez használt vezetőknek meg kell felelni az MSZ HD 60364-5-54 szabványnak.
Az EPH-ba mindent be kell kötni és épületenként külön – külön is. A korábbi KLÉSZ előírásai által előírt EPH bekötéseket is el kell végezni az előírások betartása mellett. Ez a szabvány táblázatszerűen felsorolja a lekapcsolási időket TN és TT rendszer esetén.
Ebben a szabványba találjuk meg az alfa kioldási szorzókat. A szabványban a kioldási szorzóknál bevezeti a végfogyasztói fogalmakat. Ezzel szigorúbb előírások felé megy el a szabvány.
Képzetlen személyek által használt (20A) csatlakozó aljzatok esetén áramvédő kapcsoló beépítése előírás.
Itt a dugaszoló aljzatokra vonatkozóan szerepel elsősorban az előírás. A gyakorlott villanyszerelők e szabványok megjelenése előtt már a létesítéskor a lakás teljes villamos hálózatát védték az áramvédő kapcsolókkal. Mivel a biztonságtechnikai szempontból ez megnyugtató számunkra és megrendelőnek is. A szabvány 30 mA érzékenységű fi relét ír elő, külső részeken megengedi a 100 mA érzékenységű áramvédő kapcsoló beépítését. A nullázás belső és külső feltételei továbbra is be vannak építve a szabványba. Az alapvédelem elnevezést használja a szabvány a közvetlen érintés elleni védelem helyet. Ugyanígy a hibavédelem elnevezést használja közvetett érintés elleni védelem helyett.
A szabványt végig olvasva sok régi szabványban (MSZ 172, MSZ 1600) lévő előírások is benne vannak ebben a szabványban. Érdemes átolvasni, mert sok változás található benne.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba