Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a villamos áram felhasználása közben mi történik ha meg ráz az áram? A mindennapi életünk során szinte állandóan jelen van a villamos áram a hálózatokban, készülékekben. A villanyszerelők a villanyszerelés közben szinte állandóan a közelében dolgoznak. Ezért ez a munka számunkra nagy körültekintést igényel.
Az áramütésnél lényeges szerepe van:
- az áram nagyságának
- az áram behatás idejének
- az áramváltozás gyorsaságának
- frekvencia és áramnem jellegének
- feszültség nagysága
- az emberi test impedanciájának
- nedvességnek
- áramújának a nyomvonala a testben
- a test fizikai állapota
- lelki állapotunk
- érintkező felület nagysága
Fiatal villanyszerelő koromban az egyik cégnél ahol dolgoztam és a műhelyünkben lévő próbafalnál az egyik idősebb villanyszerelő azzal büszkélkedett, hogy megmeri fogni a feszültség alatti vezetéket. A villanyszerelőknek már akkor is elő volt írva a minősített szigetelésű bakancs. Az idős kolléga megfogta jobb illetve a bal kezébe a feszültség alatti vezetéket, melybe akkor 220 Volt volt. Ezt a feszültséget állítása szerint nem érezte. A következő alkalommal a 380 Voltot fogta meg, állítása szerint ezt már érezte. Felvetődik a kérdés hogyan lehetséges ez?
Nem ajánlom ezt a próbát senkinek sem, sőt ez egy kifejezetten életveszélyes dolog, mely nagy felelőtlenség volt az idősebb villanyszerelő kolléga részéről.
De ennek is meg van a magyarázata. A bácsinak a kezén ahol megfogta a vezetéket vastag volt rajta a szarú réteg és száraz volt. Ez lehetett az oka neki, hogy nem érezte az áramütést. Ez a szarú réteg bizonyos feszültség szintig szigetelt. Mint ahogy tudjuk munka közben előfordul, hogy egy picit megcsíp az áram, szoktuk mondani. A mai embernek már a keze finomabb, vékonyabb a szarú réteg rajta, így jobban ki van téve az áramütésnek is.
Az alábbi fogalmakat kell megjegyeznünk
Érzékelési küszöb: Az érintési áramnak az a legkisebb értéke, amelyet az ember már meg érez. Az érzékelési küszöb nagysága függ az érintkezési helytől (melyik test részével érintkezik), az áram testen belüli útjától, az érintkezési felület nagyságától, az érintkezés körülményeitől, száraz vagy nedves felület, nyomás, hőmérséklet, az árammal kapcsolatba kerülő személy nemétől, korától, bőrének állapotától, pszichés állapotától.
Reakció küszöb: A testen átmenő áramnak az a legkisebb értéke, amely akaratlan izom összehúzódást okoz. A reakció küszöb nagysága az érzékelési küszöbhöz hasonló körülményektől függ.
Elengedési küszöb: A testen átmenő áramnak a legnagyobb értéke , amelynél az ember még eltudja engedni a kézben tartott elektródot. Az enyhén görcsös állapotnál még el tudja engedni a feszültség alatti részt. Ez az érték 5-10mA áram érték körül van.
Szív kamra remegési (fibrillációs) küszöb: a testen átmenő áramnak az a legkisebb értéke, amelynél bekövetkezik a szívkamra remegés. A szívkamra remegés fellépése függ az érintett személy fiziológiai állapotától, a test felépítésétől, szív működésétől, továbbá a villamos áram jellemzőitől.
Bénulás: A villamos áramnak olyan hatása az emberi testre, amely tartósan befolyásolja az emberi élet működést. Ekkor nincs akaratlagos mozgás. Az áram hatásának következményei az izmokon kívül a kapcsolódó idegeken vagy az agy kapcsolódó részein is jelentkezik. A bénulást okozó áram nagysága függ az érintett izmok nagyságától, az áram által érintett idegek fajtájától és az agy részektől.
Azok az áramutak a legveszélyesebbek, melyek útja érinti a szívet, tüdőt és az agyat.
Az áramütés súlyosságát meghatározza a villamos áram másodlagos hatása. Ezek a hőhatás, ívhatás, ijedtség okozta sokkhatás. Az áramütés során az emberi testen át áram folyik, melynek hatására az emberi test sérül. A villamos ív hatására bekövetkezhet égési sérülés. A súlyos áramütések visszafordíthatatlan sérüléseket okoznak. Ezért az áramütés elleni védelemre nagy hangsúlyt kell fordítani.
Ha meg történik a baleset, akkor gyorsan meg kell kezdeni a mentést, úgy hogy se magunk se mások ne kerüljenek feszültség alá.
Ezt követően tudjuk az elsősegélynyújtást megejteni. Sajnos voltam sok alkalommal villamos balesetnél helyszínelni. A bekövetkező balesetek műszaki okai szakmailag egyszerűen bizonyíthatóak voltak. Legtöbb esetben az alapvető érintésvédelmi előírások nem voltak betartva. Tudjuk, hogy sok esetben a biztonságra nem helyeznek elég nagy hangsúlyt. Találkoztam már olyan esettel javítás során fürdő szobában kifeszített MCu vezetéken szárították a ruhát, melynek a végén egy foglalat volt. Hát ez igen hajmeresztő mutatványnak számít a szakember szemében.
A villamos áram élettani hatásairól szóló teszt kérdéssor segítségével is ellenőrizhetjük tudásunkat a témával kapcsolatban.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba