A villanyszerelés évtizedek alatt sokat változott. Változnak folyamatosan a szabvány előírások és a rendeletek is. Ugyanígy felhasznált anyagok és technológiák is. Szerencsére a biztonságtechnikai követelmények mindig is előtérbe volt helyezve Magyarországon. Generációk nőttek fel az MSZ 172, MSZ 1600-as szabvány sorozatokon. Mai nemzedék már az MSZ EN 2364 és az MSZ HD 60364 szabvány sorozat lapjait böngészi. Természetesen a felsoroltatokon kívül jóval több szabvány volt és van forgalomban az állandó változás mellett. A szakmai pályakezdés az iskolában kezdődik. Vannak, iskolák melyek kitűnnek a jó képzés biztosításával is. Itt már a kikerült szakember gárdánál megmutatkoznak a különbségek. Nagymértékben meghatározó hogy ki hova kerül a munkahely választáskor. Azon belül a fiatal kolléga milyen szakember mellé kerül beosztásra.

Igen gyakorlati szakmai munkával és kellő szorgalommal lehet a magasabb szakmai szintet elérni.

Ez a villanyszerelő mestervizsgára kerüléskor már nagyon szépen tükröződik. Mint minden vizsga ez is szerencse kérdése, de aki felkészült az a kihúzott tételhez azonnal hozzátud szólni. Már az első pillanatban látszik, hogy kérdéshez jól áll hozzá. Az ilyen felkészült szakembernél már jóformán csak szakmai beszélgetés zajlik le. Tehát a szakmai gyakorlat és tanulás és az esetlegesen előforduló kudarcokból kialakul a szakemberre jellemző munkavégzés.

A hosszú pályafutásom alatt jellemzően előforduló néhány villanyszerelői hibát felsorolok a teljesség igénye nélkül:

• Olykor egy lakás szerelésénél hiányzik a villanyszerelés tervszerűsége.

• A méretezések bizonyos esetekben alul méretezettek.

• Sok esetben az erősáramú és gyengeáramú rendszerek nincsenek szétválasztva. Sőt olyan esettel is találkoztam a napokban, amikor az antennahálózatot nem csillagpontosan alakították ki, hanem felfűzték.

• Az erősáramú hálózatok nagyon sok esetben módszeresen felfűzik a hálózatokat. Ez nem jó, mert

soros kötések alakulnak ki. Ez a védővezető (PE) esetén szigorúan tilos.

De az üzemi vezetők esetében sem jó, mert növeli az üzemzavar gyakoriságát idővel.

• Gyakori a védővezető (PE) és a nulla vezető (PEN) áramköri kialakításoknál spórolnak. Nem építik ezeket az áramkörökkel együtt, hanem elhoznak egy vastagabb keresztmetszetű vezetéket és erről vékonyabb keresztmetszetű vezetékkel ágaznak le. Ez a hiányosság több sebből is vérzik.

• Lakások esetén egy csőbe több áramkör vezetékeit vezetik el. Nincs lehetőség az utólagos bővítésnek sem a csőben, sem az elosztóban. A szerelési megoldásoknál sok esetben nem részesítik előnyben az utólagos áthúzhatóság biztosítását.

• Éghető anyagok közelében, padláson kötéseket alakítanak ki. Előnyben kell részesíteni az oldalfalon elhelyezett kötődobozokat.

• A vezetékeket még mindig sok esetben sodrottan kötik össze és leszigetelik. A forrasztott kötések önmagukban nem megfelelőek, ezért csavarjunk rá szorosan kötelemet. Vagy alkalmazzunk jó minőségű kötőelemeket.

• A szerelések során csöveknél, csatornáknál a vízszintes és függőleges vezetés nem valósul meg.

• Az elosztó szekrényben lévő vezetékek hova tartozását jelölni kell, még a nulla vezető és védővezető esetében is.

• Vannak esetek, amikor a védőföldelést műszerrel vizsgáljuk, hogy a földelési ellenállás érték nagyon magas, vagyis nem megfelelő. Ez azt jelenti, hogy a kivitelező kolléga műszeresen nem ellenőrizte.

• Az EPH kialakításokat sok esetben elfelejtik szakszerűen kialakítani. És ez már csak gáz bekötésekor derül ki, amikor már minden le van festve.

• Új ház építése során nem építenek be áramvédő kapcsolót.

• A mérések alkalmával az derül ki olykor, hogy védővezető folytonossági vizsgálata nem történt meg.

• Sajnos túlfeszültség védelem kialakítása még a gyakorlatban gyenge lábakon áll.

• Az elkészült villanyszerelési munkák dokumentálása gyakran elmarad.

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák! LIKE-olja!

Vissza a villanyszerelő magazinba