Az épület villamossági tervezés nagyon sok rétegű feladatnak számít. Ipari alkalmazások és nagyberuházások során több szűrőn esnek át a tervek, mivel erre mindkét oldalon meg van a szakapparátus. De talán nézzük az egyszerűbb családi házak tervezését villanyszerelő szemmel.

Nagyon szép és több részletezésből álló terveket is lehet látni, amelyek megfelelnek a tartalmi és szakmai követelményeknek is. Azonban lehet találni olyan tervekkel is elvétve ami elgondolkoztatja a villanyszerelőt is.

Gyakorta találkozom olyan épületvillamossági tervekkel, melyek villanyszerelői szemmel nézve gyakorlati élettől távol esnek.

Mire is gondolok? 

• A villamos terv sokszor nem tartalmazza a méretlen villamos hálózat és mérőhely tervét, mivel mondván azt a regisztrált villanyszerelő készíti el. Ez igaz, viszont ha jól van elkészítve nagy segítséget jelent és a tervező nem kerül ellentmondásba önmagával.
• A geo tarifa mérés követelményeit nem minden esetben veszik figyelembe az elosztó szekrények tervezésénél. Ha a kivitelező sem ismeri ezen követelményeket az elosztó szekrény már nem megfelelő, ami a költségeket növelheti adott esetben.
• Az épületvillamossági terv mért és méretlen hálózata egy komplett egységet képez. Ha viszont nincs komplett egységben, akkor megjelenhetnek a félre értelmezések. Mely a gyakorlati munkát nehezítheti meg. A komplettségbe bele tartozik a gyengeáramú rendszer hálózata is. Hisz a gyengeáramú hálózatok alapszerelését a villanyszerelők végzik el, sőt sok esetben kompletten is.
• A családi házak esetében is ipari jellegű megoldásokat, költségnövelő megoldásokat alkalmaznak sok esetben. Amely a villanyszerelést végző villanyszerelőnek okoz gondot.
• Jellemzően dugaszoló aljzatoknál MCu 2,5mm² vezetéket írnak ki, holott a dugaszolóaljzatok terhelhetősége 10/16A. Ami néhány esettől eltekintve elegendő MCu 1,5mm² keresztmetszetű vezeték is, ha B 10 A-ra van biztosítva. Nem beszélve a vezeték beköthetőségéről. Amiben viszont igaza van a tervezőnek, mert a szabvány ezt követeli meg.
• Tele rakják áramvédő kapcsolókkal az egyes áramköröket (kismegszakító → fi relé) és fontos részekre nem terveznek be áramvédő kapcsolót. Úgy gondolom egy családi ház esetén az egész ház védelméről kell gondoskodni, még ha a szabvány nem is teszi kötelezővé. Ez is a szabványra vezethető vissza, mert a dugaszoló aljzatoknál egyértelműen kötelezővé teszi.
• Az áramköri kiosztásnál nem minden esetben játszik szerepet a költség hatékonyság. A megrendelők elfogadják a tervezői ajánlásokat, mivel ekkor még nem ismerik az árakat. A kivitelezők árajánlatánál jelennek meg sokszor először az árak és a megrendelő ilyenkor kéri sokszor az árak mérséklését, illetve költségcsökkentő megoldásokat.
• Sok esetben a túlfeszültségvédelmi megoldások hiányosak és nem teljes körűek.
• A villámvédelmi tervet nem készítenek sok esetben, a műszaki leírásban néhány sorban lerendezik. Egyértelműen le lehet írni ha a szabvány kötelezően nem írja le a villámvédelem létesítését. Ha terv készül az legyen teljes körű és egyértelmű.
• A terveken bármit be lehet tervezni, ami nagyon szépen mutat, de ha a költségeket vizsgáljuk akkor a megrendelők ma már keresik az olcsóbb megoldásokat. Ez sok esetben átírja megvalósítás folyamatát. 
• Előfordulnak az árazatlan költségvetésben nincsen külön bontva a külön egységet képező feladatok, vagy hiányos és nincs részletezve, a gyakorlat szempontjából külön bontva volna célszerű megjeleníteni. 

Az árazatlan költségvetések sok esetben hiányosak,vagy éppen pontatlanok.

Nem minden esetben tartalmazza az új technológiákat (pl. Mü I cső helyett symalen cső). Az ajánlattevők száma ma már jelentős, ezért a verseny során a tervezői kiírást kell figyelembe venni a villanyszerelőknek. Másként nem lehet összehasonlítani az ajánlatokat. Kivitelezés során azésszerű javaslatokat úgyis elfogadja a megrendelő, ami sokszor költségcsökkentést is jelenthet. Ha a megrendelő nem készít árazatlan költségvetést, akkor a kivitelezők kénytelenek a tervezői kiírást használni. A tervezőknek célszerűbb lenne egy olyan árazatlan költségvetést készíteni, amelyet a kivitelezőknek csak be kellene áraznia. A költségvetési részben külön bontva a mért és méretlen hálózat részét, ugyanígy az elkülönülő részeket is. Ez megteremti a piaci verseny azonos alapokra helyezését is. Ugyan le lehet írni az anyagjegyzék fölé, hogy a vállalkozó kivitelező olyan árajánlatot készítsen amiből megvalósítható a műszaki tartalom. De ha ez így van akkor minek az anyag kiírás. Egyébként nem könnyű feladat egy ilyen árazatlan költségvetést elkészíteni, erre lehet mondani dolgozzon vele a kivitelező is. De nem erről szól az egész, hanem arról, hogy segítsük egymás munkáját. A tervező alkotja meg a megfelelő terv dokumentációt. A kivitelező pedig a munkahelyen valósítja meg a terv dokumentáció műszaki tartalmát.

Ezért célszerű a kivitelezési gyakorlattal rendelkező tapasztalt tervezővel terveztetni, mert ekkor a tervezett megoldások és az árazatlan költségvetés megközelíti a gyakorlati valóságot. Ez garantálja hogy az árajánlattevők, kivitelező árajánlatai a megvalósulás árai közötti kisebb eltérés keletkezik. Hisz a tervezés és a kivitelezés során a megvalósulás között nincs eltérés. Egyéb esetben nagy az eltérések adódhatnak.
A jó villamos tervek a szakági tervezőkkel egyeztetve vannak (nem csak aláírva) és a megvalósulás során is összhangban vannak az egyes szakmákkal. Például a statikai terveknél már a monolit szerkezetben ki van hagyva az elosztó berendezéstől kiinduló csöveknek a helye, ugyanígy az építész terven a nagyobb mennyiségű csöveknek is ki van hagyva a helye. Így jelentősen csökkenthető az utólagos vésések menyisége, ami költség csökkentést jelenhet. Ugyanez mondható el az épületgépész tervezőről és a villamossági tervezőről, hogy már a terv szinten egyezteti egymással a megoldásokat. Ekkor nem történik meglepetés, hogy a villanyszerelő az épületgépész nyomvonalára építi a csöveket.

A jó épületvillamossági terv árazatlan költségvetési kiírása egyezik a megvalósulás költségvetési kiírásával.

A jó épületvillamossági tervező ismeri és van gyakorlata a villanyszerelésben is. Így a tervező tervei megvalósuláskor is megegyeznek a valósággal.

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!

Vissza a villanyszerelő magazinba

 

A cikk jövőhéten folytatódik, melyben az épületvillamossági tervezés árajánlat készítés módszereiről lesz szó.