Az alábbi cikkem csupán gondolatébresztő a villamos szakmára vonatkozó idézetekkel együtt. Ez az a rendelet amely kötelezővé teszi az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzését. A villamos szakma története szempontjából nem új keletű a kötelező érintésvédelmi felülvizsgálat, visszanyúlik  az MSZ 172-1 szabvány régi időszakára.

A jogszabályi előírásokkal teszik kötelezővé. A probléma akkor van ha a villamos hálózat és rendszere elhanyagolt állapotú, mivel a rendszeres karbantartást is kispórolják. Ilyenkor a felülvizsgálat hiányosságokat fog mutatni, amit ki kell javítani nem kevés összegekért.

A cikkemben az előírásokból történelmi össze hasonlításban is idézem be a  jogszabályokból, amihez csatolom a fogalmi meghatározásokat is.

Ez a rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szól.

Ez nem csak a villanyszerelők és felülvizsgálóknak fogalmaz meg követelményeket, hanem a többi szakmára is vonatkozó előírásokat is. A rendelet 5 §-a a  felülvizsgálatok gyakoriságát taglalja.

Változás: 10/2016.(IV.5.) NGM rendeletben.

A rendeletből idézve:

5. § (1) bekezdés: A munkáltató gondoskodik az időszakos ellenőrző felülvizsgálat megbízott személy általi elvégzéséről.

(2) bekezdés:Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatra kötelezett munkaeszközöket, a felülvizsgálat gyakoriságát, módját a munkáltató írásban határozza meg, figyelemmel az üzemeltetés körülményeire, a munkaeszközt érintő szabványokban foglaltakra és a gyártó által összeállított használati utasítás, üzemeltetési, karbantartási dokumentációvonatkozó előírásaira. A leghosszabb felülvizsgálati időszak nem haladhatja meg az öt évet.

A felülvizsgálat megállapításait, a megtett intézkedéseket jegyzőkönyvben kell rögzíteni, amelyet a következő időszakos ellenőrző felülvizsgálat időpontjáig meg kell őrizni.

(3)bekezdés: Ha a munkaeszközt a telephelyen kívül használják a legutóbbi időszakos ellenőrző felülvizsgálat elvégzéséről a munkáltató tárgyi eszköz alkalmazásával (pl. a munkaeszközön elhelyezett, jól látható jelzéssel) tájékoztatást nyújt.

Tehát a fentiek a munkaeszközök vizsgálatára vonatkozik. Így a villanyszerelők által használt munkaeszközökre is, melyek nem minősülnek villamos gépnek , eszköznek. Ilyen lehet létra, mentőöv, kéziszerszámok, stb.

A villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokra vonatkozó rész idézve:

5/A. § (1)bekezdés: A kisfeszültségű erősáramú villamos berendezés közvetett érintés elleni védelmének (érintésvédelem) ellenőrző felülvizsgálatáról és időszakos ellenőrző felülvizsgálatáról a munkáltató - a 4-5. §-ban foglaltaktól eltérően - a berendezés szerelői ellenőrzésének, illetve szabványossági felülvizsgálatának keretében gondoskodik.

(2)bekezdés: Az ellenőrző felülvizsgálatot az üzemeltetés megkezdését megelőzően, valamint az érintésvédelem bővítése, átalakítása és javítása után a szerelés befejező műveleteként kell elvégezni szabványossági felülvizsgálattal.

(3)bekezdés: Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatot legalább a következő gyakorisággal kell elvégezni:

a) áram-védőkapcsolón havonta szerelői ellenőrzéssel;

b) kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként szerelői ellenőrzéssel;

c) a Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatáról szóló 8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet alkalmazási körébe tartozó villamos berendezéseken 6 évenként szerelői ellenőrzéssel;

Itt van eltérés a korábbi MSZ 172-1 szabványtól, akkor például egy iskolánál 3 évente kellett felülvizsgálni. Mivel munkahelynek számított.

d) egyéb villamos berendezéseken 3 évenként szabványossági felülvizsgálattal.

Itt a gyakorisággal kapcsolatosan felmerül mi is számít lakó és kommunális épületnek a 8/1981.(XII.27.) IPM rendelet értelmében.  Az 5/A § 3 bekezdés c pontja szokott vitákra adni lehetőséget. Itt is a 6 évenkénti szerelői ellenőrzésről van szó. Ami nem jelent műszeres ellenőrzést. Ez visszalépést jelent a korábbi MSZ 172/1 szabvány előírásaihoz képest.

A következőkben a rendeletből ide vonatkozó részt beidézem:

2. § (1) A KLÉSZ alkalmazásánál irányadó fogalmakat a (2)-(6) bekezdések, továbbá az MSZ 172/1 és az MSZ 477 szabványok, valamint a Villamos-Energia Közszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: VKSZ) tartalmazzák.

(2) A KLÉSZ alkalmazásában:

a) Lakóépület: közvetlenül a közcélú kisfeszültségű elosztóhálózatról (a továbbiakban: elosztóhálózat) ellátott és alaprendeltetése szerint

• lakóépület
• üdülőépület
• otthonház

abban az esetben is, ha az alaprendeltetéstől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: üzlet, műhely) is van benne, továbbá

• az előbbiek elhelyezésére szolgáló, illetve alkalmas telek;

b) Kommunális épület: közvetlenül az elosztóhálózatról ellátott és alaprendeltetése szerint az a) pontba nem tartozó valamennyi épület - a c) pontban meghatározott kivételével - úgy mint

• igazgatási és irodaépület
• szociális épület (bölcsőde, csecsemőotthon, szociális otthon)
• egészségvédelmi épület (gyógykezelő épület, orvosi rendelő)
• művelődési épület (színház, mozi, kultúrház stb.)
• oktatási épület (óvoda, iskola, egyetem, diákotthon, nevelőotthon, sportlétesítmények)
• ellátó és szolgáltató épület (üzlet, üzletház, áruház, vásárcsarnok, piac, vendéglátó üzlet, konyha, szálloda, üdülőszálló)
• abban az esetben is, ha az épület alaprendeltetésétől eltérő célra szolgáló helyiség (pl.: lakás, műhely) is van benne, továbbá
• az előbbiekhez hasonló rendeltetésű, illetve a felsorolt létesítmények elhelyezésére szolgáló egyéb épület;

Az MSZ 172-1:1986 szabványból az ellenőrzésre vonatkozóan idézve:

5.1.1.4. pontja szerint:Rendszeresen legalább a következő időszakonként:

• kéziszerszámokon és hordozható biztonsági transzformátorokon évenként
• áram-védőkapcsolókon és a korábbi szabványok alapján létesített feszültség-védőkapcsolókon havonta
• munkahelyek villamos berendezésein, ha a (vállalati) munkavédelmi szabályzat intézkedik, akkor az ott előírt gyakorisággal
• a KLÉSZ hatálya alá tartozó helyek villamos berendezésein legalább 6 évenként.

Ebből látszik, hogy itt nem szerelői ellenőrzés szerepel. A szerelői ellenőrzés régen is létezett szabvány határozta meg az elvégzését.  Az előzőekben a rendeletekből és szabványokból idéztem be részeket. Ha végig követjük a változások láthatóak és mindenki maga el tudja dönteni, hogy milyen irányú fejlődés történt.

Az idézetek nem pótolják a rendelet teljes szövegének az elolvasását. Ezért javaslom elolvasni a jogszabályt.

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák! LIKE-olja!

Vissza a villanyszerelő magazinba