- Ön itt van:
-
Kezdőlap
- Magazin
Országos tűzvédelmi szabályzatnak ennek a fejezet az erősáramú berendezések időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatára vonatkozik, érinti a villanyszerelők és felülvizsgálók feladatait. A rendelet szerint a lakóépületeknél 32 A -nál nem nagyobb névleges áramerősségű villamos berendezéseire nem terjed ki. Viszont kiterjed a korábban előírt létesítmények villamos berendezéseire. Vagyis a rendelet meghatározza mire terjed ki, illetve mire nem terjed ki a hatálya. Meghatározza a felülvizsgálat gyakoriságát. A és B tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél megmaradt a 3 év, most a C, - D és E tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségeknél 6 évente kell az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát elvégezni. A gyakoriság tekintetében most már a naptári nap számít, a korábbi naptári év helyett. Az A és B tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeknél sújtólég és robbanásbiztos villamos berendezés kezelő (szerelő) jogosultsággal is kell rendelkeznie a felülvizsgálónak, illetve két személy esetén a két személynek együtt kell rendelkezni az előbbi képesítéssel.
Villamos berendezések és világítási követelményeket határozz meg tűzvédelmi szempontból az országos tűzvédelmi szabályzat ezen része. A rendelet előírja a különböző tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben csak olyan lámpatestek szabad fel szerelni, amely a környezetére nem jelent gyújtási veszélyt. A lámpatesteknél már sok esetben megtalálható az erre való gyártói utalás is. Kitér a rendelet a központi és szakaszonkénti leválasztási lehetőségek alkalmazására. Ez vonatkozik a villamos berendezésekre, világításra, szünetmentes tápegységekre is. A tűzvédelmi célú villamos berendezéseket a tűzvédelmi főkapcsoló előtt kell leágaztatni, külön leválasztási lehetőséggel. A csoportosan elhelyezett kapcsolók és biztosítók jelölését is meg kell oldani. A tűzvédelmi célú villamos berendezések működési idejét is meghatározza a rendelet. Itt a tűzálló rendszerek alkalmazását kell érteni. A villamos berendezések és világítási berendezések szerelését tűzvédelmi szempontból a villanyszerelőnek is ismerni-e kell.
Ahhoz, hogy erre választ kaphassunk először is meg kell tudnunk, hogy mit jelent ez a betűszó: KNX.
A KNX egy épületautomatizálási világszabványt takar, mely immár 20 éve fejlődik töretlenül. Szülőhazája Németország, ahol eredetileg 7 nagy gyártó a felmerülő igényekre válaszul létrehozott egy egységes szabványt az EN 50090-et. A KNX eredetileg EIB (European Installation Bus) néven indult, de mivel hamar globális szabvánnyá nőtte ki magát szárnyai alá vonva több más szabványt, a névváltoztatás 1999-ben esedékessé vált.
A szelektivitás röviden lépcsőzetes védelmet jelent a villanyszerelő számára. A szelektív védelem megvalósítása sok esetben nem is könnyű feladat. Nagyobb létesítményeknél egyszerűbb a feladat, mert a tervező eleve már így készíti el a villamos terveket.
A villanyszerelés során gyakran találkozunk az IP védettség elnevezéssel. Különböző szerelési követelményeket határoznak meg az egyes helyiségek és szabad terek jellege szerint, ez az IP kód rendszer nagyon régóta ismert fogalom a villanyszerelésben. Többször átdolgozásra került a szabvány az idők folyamán. A különböző villamos termékeken jelölve van a védettségi fokozat, így például egy kapcsolónál kültéren IP 44 jelölés van alkalmazva. A villanyszerelő e jelölésből tudja, hogy az adott villamos termék használható-e vagy nem.
A vasbeton monolit szerkezetek villanyszerelése a gyakorlatban két részre bontható. Ebben a cikkeben a szerelő betonon történő villanyszerelésről ejtenénk néhány szót. A második részben a monolit betonban történő szerelésről lesz szó.
Az előző cikkünkben a szerelő betonon történő villanyszerelésről ejtettünk néhány szót. Ebben a cikkben a monolit vasbetonszerkezeten belül történő villanyszerelésről ejtenénk néhány szót.
A zsaluzás elkészülte után, az első vasalat után végezzük el a csövezést, a mennyezeten lévő lámpa és szerelvény dobozokkal együtt.
Az MSZ 10900-1970, MSZ 10900-1970/1M:1986, MSZ 10990:2009 jelzettel jelentek meg. Ez a szabvány a villamos hálózatok és berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatának ellenőrzéséről és dokumentálásáról szól. Az első kétjelzetű szabvány az MSZ 1600 –as szabvány szerint szerelt létesítmények vizsgálatával foglalkozik. A vizsgálatot mindig a létesítéskor érvényes szabványoknak megfelelően kell elvégezni.
MSZ 2364 szabvány sorozatról 2013 év végi aktualitással. Legfeljebb 1000V névleges feszültségű erősáramú berendezések létesítése. Az MSZ 1600 és MSZ 172 szabványok után jött az MSZ 2364 szabvány sorozat, melyet az MSZ HD 60364 szabvány sorozat követett. Az MSZ 2364 szabvány sorozat folyamatosan szűnik meg.
Ezért úgy gondoltam, hogy jobban képbe kerüljünk készítettem egy összeállítást a magyar nyelvű szabvány sorozatból még érvényesek a következőek