1. Válassza ki a helyes meghatározást!
- Csak az a kis erőmű teljesítménytől függetlenül, amelyik nem csatlakozik a közcélú hálózathoz és csak az adott felhasználó belső igényeit elégíti ki.
- Csak az a közcélú hálózatra kapcsolódó kis erőmű, amelynek a csatlakozási teljesítménye megegyezik a felhasználó részére rendelkezésre álló teljesítménnyel.
- Háztartási mérető kis erőmű az 50 kVA-t nem meghaladó teljesítményű kis erőmű.
2. Válassza ki a helyes meghatározást! A háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatása történhet: Több helyes válasz!
- A tervezett háztartási mérető kis erőmű csatlakozási pontja legyen különböző a termelni is kívánó felhasználó csatlakozási pontjával.
- A háztartási mérető kis erőmű az elosztóhálózattal szigetüzemben nem működhet.
- Háztartási mérető kis erőmű a jövőben csak inverteren keresztül csatlakoztatható a közcélú hálózatra.
- Egyfázisú termelőegység 10 kVA-ig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra, 10 kVA felett csak 3 fázisú csatlakoztatás a megengedett.
3. Válassza ki a helyes meghatározást! Háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatásának folyamata:
- Meglévő felhasználói csatlakozó berendezés esetén nincs szükség előzetes igénybejelentésre.
- Egy felhasználó jogszabály szerint az ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül csatlakozhat termelő berendezés a hálózatra.
- A háztartási mérető kis erőmű csatlakozása miatt szükséges közcélú hálózat fejlesztés a felhasználó feladata az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok alapján.
4. Mit kell tartalmazzon az igénybejelentés háztartási mérető kis erőmű tervezése előtt?
- Meglévő felhasználó esetén a helyszínrajz másolatát.
- A közcélú hálózattal párhuzamosan kapcsolni kívánt áramtermelő berendezés, háztartási mérető kis erőmű működésére jellemző adatokat.
- A hálózati csatlakozási pont helyét.
5. Háztartási mérető kis erőmű igénybejelentésére adandó tájékoztató tartalmazza: Több helyes válasz!
- Az igényelt vagy betáplálható villamos teljesítményt, többletteljesítményt az elosztói engedélyes hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, vagy fogadni.
- A hálózat csatlakozási szerződés tervezetét.
- Villamosenergia méréssel, elszámolással kapcsolatos előírásokat.
- A többlet villamosenergia vásárlására vonatkozó ajánlatot.
- Az adott hálózati csatlakozási ponton milyen energiahordozó felhasználása engedélyezett.
6. Hogyan történik az energia elszámolás a háztartási mérető kis erőmű esetében?
- A termelt és a fogyasztott villamos energia mérését külön mérővel kell biztosítani.
- A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat nem tartalmazza.
- A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat is tartalmazza.
7. Milyen hálózati visszahatása lehet egy háztartási mérető kis erőműnek?
- A kis erőmű nem okozhat semmilyen hálózati visszahatást, a felhasználó köteles a hálózati visszahatást teljes mértékben kiszűrni.
- A hálózati visszahatások tekintetében az MSZ EN 50160 előírásai irányadóak.
- A háztartási mérető kis erőmű hálózatba visszatáplált névleges áramának maximális (a közbenső harmonikusokkal együtt értendő) felharmonikus tartalma nem haladhatja meg az 5 %-ot.
8. Milyen védelmek telepítését írhatja elő a hálózati engedélyes háztartási mérető kis erőmű létesítésénél az alábbiak közül?
- Földzárlat/testzárlat védelem.
- Hőfokvédelem.
- Frekvencia csökkenési védelem.
9. Válassza ki a háztartási mérető kis erőműre vonatkozó helyes választ!
- A háztartási mérető kis erőmű kis teljesítmények esetén (1 kW alatt) dugaszolható módon is csatlakoztatható.
- A beépített berendezések csatlakozása fixen történjen, bontható csatlakozás (pl. dugaszoló aljzaton keresztüli) nem engedélyezett.
- Feszültség kimaradás esetén (GVA, LVA működés) a visszatérő feszültségre a visszakapcsolás azonnal megtörténhet.
10. Milyen dokumentációk szükségesek egy háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatásához?
- A kis erőmű építészeti kialakítása.
- Felhasználható energiafajtára vonatkozó MEH engedély és nyilatkozat.
- A kis erőmű minősítési dokumentációja.
11. Kit nevezünk üzemeltetési szempontból idegen személynek?
- Mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel és nincs vele olyan – munkavégzésre vonatkozó – szerződéses viszonyban, amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza.
- Mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel függetlenül a szerződéses viszonytól.
- Csak azok a személyek, akik nem szakképzettek és kioktatottak.
12. Kit nevezünk kioktatott személynek?
- Azokat a szakképzett személyeket, akik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatottak.
- Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatott.
- Az a személy, aki az üzemi munkák elvégzésére, az illetékes szerv (általában iskola, hatóság) által igazolt erősáramú képesítéssel rendelkezik (villanyszerelő, technikus, mérnök).
- Az a személy, aki az üzemi munkák elvégzéséhez a szakképzettségen kívül még további, speciális szaktanfolyami bizonyítvánnyal is rendelkezik.
13. Mit nevezünk feszültség alatti munkavégzésnek?
- Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel, védő, vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket érint vagy veszélyes övezetbe hatol.
- Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szokásos körültekintés mellett az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást biztonságosan elkerüli.
- Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe.
14. Mit nevezünk feszültség nélküli állapotnak?
- A villamos berendezések olyan állapota, amely az az első üzembe helyezés időpontjáig terjed
- Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei
- Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei.
15. Mit nevezünk a legkisebb munkavédelmi védőtávolságnak?
- A levegőben mért legkisebb munkavédelmi védőtávolság az átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege.
- Amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést.
- Levegőben mért legkisebb távolság, amely a munkavégzés során a munka idején megenged egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében.
16. Mit nevezünk veszélyes övezetnek?
- A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva.
- Veszélyes övezetet más megfogalmazásban átívelési távolságnak nevezzük.
- Veszélyes övezet az átívelési távolság és az ergonómiai összetevő összege.
17. Hogyan végezhető csatlakoztatás szabad vezetékes hálózatra?
- A csatlakozó vezeték hálózati végének bekötése szigetelt kisfeszültségű szabad vezetékes hálózatra szigetelő burkolattal ellátott kötőelemmel egyéb szakképzettség nélkül elvégezhető.
- A csatlakozó vezetékek közcélú hálózatra történő rákötése feszültség alatt történjen, ha ennek nincs műszaki, vagy egyéb akadálya.
- Csatlakozó vezeték hálózatra való felkötése feszültségmentesítéssel végezhető.
18. Mi a kábeles csatlakozó létesítésére vonatkozó előírás?
- Amennyiben a kábeles csatlakozó nem keresztez közutat, vagy más közműveket, úgy terv nélkül készíthető.
- A kábeles csatlakozót ha az elosztói engedélyes készíti nem igényel építési engedélyt.
- Kábeles csatlakozót csak jóváhagyott kiviteli tervek birtokában lehet kivitelezni, a tervet tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.