1. Válassza ki a helyes meghatározást!

• Csak az a kis erőmű teljesítménytől függetlenül, amelyik nem csatlakozik a közcélú hálózathoz és csak az adott felhasználó belső igényeit elégíti ki.
• Csak az a közcélú hálózatra kapcsolódó kis erőmű, amelynek a csatlakozási teljesítménye megegyezik a felhasználó részére rendelkezésre álló teljesítménnyel.
• Háztartási mérető kis erőmű az 50 kVA-t nem meghaladó teljesítményű kis erőmű.

2. Válassza ki a helyes meghatározást! A háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatása történhet: Több helyes válasz!

• A tervezett háztartási mérető kis erőmű csatlakozási pontja legyen különböző a termelni is kívánó felhasználó csatlakozási pontjával.
• A háztartási mérető kis erőmű az elosztóhálózattal szigetüzemben nem működhet.
• Háztartási mérető kis erőmű a jövőben csak inverteren keresztül csatlakoztatható a közcélú hálózatra.
• Egyfázisú termelőegység 10 kVA-ig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra, 10 kVA felett csak 3 fázisú csatlakoztatás a megengedett.

3. Válassza ki a helyes meghatározást! Háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatásának folyamata:

• Meglévő felhasználói csatlakozó berendezés esetén nincs szükség előzetes igénybejelentésre.
• Egy felhasználó jogszabály szerint az ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül csatlakozhat termelő berendezés a hálózatra.
• A háztartási mérető kis erőmű csatlakozása miatt szükséges közcélú hálózat fejlesztés a felhasználó feladata az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok alapján.

4. Mit kell tartalmazzon az igénybejelentés háztartási mérető kis erőmű tervezése előtt?

• Meglévő felhasználó esetén a helyszínrajz másolatát.
• A közcélú hálózattal párhuzamosan kapcsolni kívánt áramtermelő berendezés, háztartási mérető kis erőmű működésére jellemző adatokat.
• A hálózati csatlakozási pont helyét.

5. Háztartási mérető kis erőmű igénybejelentésére adandó tájékoztató tartalmazza: Több helyes válasz!

• Az igényelt vagy betáplálható villamos teljesítményt, többletteljesítményt az elosztói engedélyes hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, vagy fogadni.
• A hálózat csatlakozási szerződés tervezetét.
• Villamosenergia méréssel, elszámolással kapcsolatos előírásokat.
• A többlet villamosenergia vásárlására vonatkozó ajánlatot.
• Az adott hálózati csatlakozási ponton milyen energiahordozó felhasználása engedélyezett.

6. Hogyan történik az energia elszámolás a háztartási mérető kis erőmű esetében?

• A termelt és a fogyasztott villamos energia mérését külön mérővel kell biztosítani.
• A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat nem tartalmazza.
• A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat is tartalmazza.

7. Milyen hálózati visszahatása lehet egy háztartási mérető kis erőműnek?

• A kis erőmű nem okozhat semmilyen hálózati visszahatást, a felhasználó köteles a hálózati visszahatást teljes mértékben kiszűrni.
• A hálózati visszahatások tekintetében az MSZ EN 50160 előírásai irányadóak.
• A háztartási mérető kis erőmű hálózatba visszatáplált névleges áramának maximális (a közbenső harmonikusokkal együtt értendő) felharmonikus tartalma nem haladhatja meg az 5 %-ot.

8. Milyen védelmek telepítését írhatja elő a hálózati engedélyes háztartási mérető kis erőmű
létesítésénél az alábbiak közül?

• Földzárlat/testzárlat védelem.
• Hőfokvédelem.
• Frekvencia csökkenési védelem.

9. Válassza ki a háztartási mérető kis erőműre vonatkozó helyes választ!

• A háztartási mérető kis erőmű kis teljesítmények esetén (1 kW alatt) dugaszolható módon is csatlakoztatható.
• A beépített berendezések csatlakozása fixen történjen, bontható csatlakozás (pl. dugaszoló aljzaton keresztüli) nem engedélyezett.
• Feszültség kimaradás esetén (GVA, LVA működés) a visszatérő feszültségre a visszakapcsolás azonnal megtörténhet.

10. Milyen dokumentációk szükségesek egy háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatásához?

• A kis erőmű építészeti kialakítása.
• Felhasználható energiafajtára vonatkozó MEH engedély és nyilatkozat.
• A kis erőmű minősítési dokumentációja.

11. Kit nevezünk üzemeltetési szempontból idegen személynek?

• Mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel és nincs vele olyan – munkavégzésre vonatkozó – szerződéses viszonyban, amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza.
• Mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel függetlenül a szerződéses viszonytól.
• Csak azok a személyek, akik nem szakképzettek és kioktatottak.

12. Kit nevezünk kioktatott személynek?

• Azokat a szakképzett személyeket, akik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatottak.
• Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatott.
• Az a személy, aki az üzemi munkák elvégzésére, az illetékes szerv (általában iskola, hatóság) által igazolt erősáramú képesítéssel rendelkezik (villanyszerelő, technikus, mérnök).
• Az a személy, aki az üzemi munkák elvégzéséhez a szakképzettségen kívül még további, speciális szaktanfolyami bizonyítvánnyal is rendelkezik.

13. Mit nevezünk feszültség alatti munkavégzésnek?

• Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel, védő, vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket érint vagy veszélyes övezetbe hatol.
• Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szokásos körültekintés mellett az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást biztonságosan elkerüli.
• Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe.

14. Mit nevezünk feszültség nélküli állapotnak?

• A villamos berendezések olyan állapota, amely az az első üzembe helyezés időpontjáig terjed
• Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei
• Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei.

15. Mit nevezünk a legkisebb munkavédelmi védőtávolságnak?

• A levegőben mért legkisebb munkavédelmi védőtávolság az átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege.
• Amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést.
• Levegőben mért legkisebb távolság, amely a munkavégzés során a munka idején megenged egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében.

16. Mit nevezünk veszélyes övezetnek?

• A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva.
• Veszélyes övezetet más megfogalmazásban átívelési távolságnak nevezzük.
• Veszélyes övezet az átívelési távolság és az ergonómiai összetevő összege.

17. Hogyan végezhető csatlakoztatás szabad vezetékes hálózatra?

• A csatlakozó vezeték hálózati végének bekötése szigetelt kisfeszültségű szabad vezetékes hálózatra szigetelő burkolattal ellátott kötőelemmel egyéb szakképzettség nélkül elvégezhető.
• A csatlakozó vezetékek közcélú hálózatra történő rákötése feszültség alatt történjen, ha ennek nincs műszaki, vagy egyéb akadálya.
• Csatlakozó vezeték hálózatra való felkötése feszültségmentesítéssel végezhető.

18. Mi a kábeles csatlakozó létesítésére vonatkozó előírás?

• Amennyiben a kábeles csatlakozó nem keresztez közutat, vagy más közműveket, úgy terv nélkül készíthető.
• A kábeles csatlakozót ha az elosztói engedélyes készíti nem igényel építési engedélyt.
• Kábeles csatlakozót csak jóváhagyott kiviteli tervek birtokában lehet kivitelezni, a tervet tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.