Iratkozzon fel hírlevelünkre!



HTML formátum?


Vállaljuk egyéni és társas vállalkozások könyvelését!
Kérdezzen tőlünk, ha adóügyekről van szó! Adótanácsadói szolgáltatásunk igénybevétele ingyenes azon ügyfeleinknek akik vállalkozásuk könyvelését nálunk végeztetik. Könyvelői szolgáltatásunkkal magánszemélyek rendelkezésére is állunk, akár a személyi jövedelemadó bevallás elkészítését is elvégezzük.

Novill.hu a Facebookon

Nyomtatás
( 1 Szavazat )
Elmű teszt kérdés sor 5.0 out of 5 based on 1 votes.

 

1. Mely esetben jogosult a regisztrált villanyszerelő földkábeles csatlakozóvezeték kivitelezésére?

  • Amikor a felhasználó megbízza.
  • Az elosztói engedélyes feladata kiépíteni minden esetben.
  • Ideiglenes vételezés kialakítása esetén.
  • Ha úttestet nem keresztez a csatlakozóvezeték.
  • Ha a csatlakozóvezeték keresztmetszete 4 x 25 mm2 alatt van.

 

2. Milyen felhasználói berendezések csatlakoztathatók a közcélú hálózatokhoz a vonatkozó szakmai előírások szerinti kiépítésben?

 

  • Az elosztói engedélyesek által elfogadott villamosipari termékek felhasználásával létesített berendezések.
  • Kereskedelmi forgalomban lévő, a vonatkozó termékszabványok szerinti vizsgálatokkal rendelkező villamosipari termékek.
  • Szabványos új, illetve újszerű állapotú erősáramú termékek és berendezések.

 

3. A fogyasztásmérő szekrényeket az elosztói engedélyes minősítő laboratóriuma minősíti-e?

  • Igen, mert az jogosult a vizsgálatra.
  • Nem, mert a vonatkozó előírások szerinti akkreditált laboratórium végzi.
  • Igen, mert tanúsítványt csak az adhat ki.

 

4. Mekkora feszültségesés engedhető meg a csatlakozó vezetéken és a méretlen fővezetéken?

  • A csatlakozó vezetéken maximálisan 1 %, a méretlen fővezetéken pedig összesen 2 % feszültségesés engedhető meg.
  • Fázisonként legfeljebb 2,3 V lehet a teljes feszültségesés.
  • Összesen legfeljebb 2 %. Eltérő megállapodás hiányában ebből legfeljebb 1 % lehet a csatlakozó vezetéken és legfeljebb további 1 % lehet valamennyi fővezeték együttes feszültségesése.

 

5. A fogyasztásmérő-helyet mely szempontok szerint kell az épületen elhelyezni? Több helyes válasz!

 

  • A lehető legrövidebb méretlen fővezeték kialakítással.
  • A lehető leghosszabb méretlen fővezeték kialakítással.
  • A bérlemény lakóterén belül.
  • A bérlemény lakóterén kívül.
  • Minden felhasználó részére külön lepecsételhető mérőszekrény készüljön.
  • Úgy, hogy a csatlakozóvezeték nyomvonalában ne legyen törés.
  • Falba süllyesztve, illetve falra szerelve.

 

6. Nem lakás célú felhasználási hely méretlen fővezetékének méretezésénél mit kell figyelembe venni?

 

  • Egyidejűségi tényezőt.
  • Várható teljesítménytényezőt és az egyidejűségi tényezőt.

 

7.A fogyasztásmérő szekrénynek milyen bizonylattal kell rendelkeznie?

 

  • Vizsgálati jegyzőkönyvvel, CE jelzéssel.
  • Szabványossági vizsgálati jegyzőkönyvvel (megfelelt minősítésű).
  • CE jelzéssel és forgalmazási engedéllyel.
  • CE jelzéssel.

 

8. A felhasználói (mért) főelosztó hol helyezhető el? Több helyes válasz!

 

  • Mérőszekrényben a fogyasztásmérővel egy légtérbe beépítve.
  • Mérőszekrénnyel egybeépítve, a fogyasztásmérővel nem egy légtérben.
  • Külön önálló tokozott szekrényben.
  • Külön nem tokozott szekrényben elhelyezve, de csak 1 méteren belül.
  • Lakás lakóterén belül.
  • Kizárólag a csatlakozószekrénnyel egybeépítve.


9. Mit kell biztosítani a felhasználó részére, a fogyasztásmérő berendezéssel kapcsolatban? Több helyes válasz!

 

  • Kismegszakító kezelhetőségét.
  • A felszerelt műszerek villamos csatlakozásait és vezetékeit.
  • A fogyasztásmérő leolvashatóságát.

 

10. Kisfeszültségű kábelhálózatról milyen közvetlen csatlakozások készíthetők?

 

  • Felfűzős-, T (Y) leágazás-, elosztószekrényből csatlakozás.
  • Kizárólag elosztószekrényből.
  • Kizárólag felfűzős rendszerű lehet.

 

11. Kötelezhető-e a felhasználó a mérőhely átépítésére, ha a teljesítmény bővítés csak a mérő kismegszakítójának cseréjét igényli?

 

  • Nem, a mérőberendezést nem szükséges átépíteni, ha a műszaki állapota megfelelő.
  • Igen, a mérőhelyet kívülre, új mérőszekrénybe kell kihelyezni.
  • Igen, a mérőhelyet a csatlakozási ponthoz kell áthelyezni.

 

12. Mikor kell szabad vezetékes csatlakozásnál a fogyasztásmérő-helyet a felhasználó ingatlanán elhelyezett segédoszlopon kialakítani? Több helyes válasz!

 

  • Ha a telken bármely okból segédoszlop alkalmazása szükséges.
  • Ha az épületig nem tartható az 1 %-os feszültségesés.
  • Üdülőterületi, zártkerti környezetben, ha nincs csatlakozásra alkalmas épület.
  • Ideiglenes fogyasztásmérés esetén.

 

13. Az MSZ 447:2009 mértékadó szabvány vonatkozó szakasza szerint alapján mennyi lehet a szigetelt szabad vezetékes kivitelő csatlakozó vezeték föld feletti magassága belterületen lévő út felett, ha ott járművek is közlekednek?

 

  • 4,5 méter.
  • 5 méter.
  • 5,5 méter.
  • 6 méter.

 

14. A csatlakozó vezeték védőcsövezett szakaszába egy vezeték befűző dobozt kell beépíteni. A minimális mértékadó szabványkövetelmények teljesítéséhez melyiket választja?

 

  • A védőcsövek becsatlakozásának megfelelő, de legalább 150 x 150 mm mérető, minimum IP 44 védettségű villamosipari kemény műanyag dobozt kell alkalmazni, zár pecsételhető kivitelben.
  • A0 mérető villamosipari tokozatot kell alkalmazni, amely IP 54 védettséggel rendelkezik és záró pecsételhető.
  • A védőcsövek becsatlakozásának megfelelő, de legalább 100 x 100 mm mérető, legalább IP 44 védettségű villamosipari kemény műanyag dobozt kell alkalmazni, záró pecsételhető kivitelben.

 

15. Hol kell elhelyezni egy épület csatlakozó főelosztóját?

 

  • A  leválasztó kapcsolóval azonos helyen kell elhelyeznie
  • Jól megközelíthető és mindenkor hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
  • Csak pince szinten.

 

16. A csatlakozó főelosztó előtt mekkora szabad helyet kell kialakítani, biztosítani a berendezés kezelése céljából?


  • 1 m.
  • 2 m.
  • 3 m.

 

17. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kell-e túláram védelmet beépíteni?

 

  • Kell.
  • Nem kell.
  • Csak akkor szükséges, ha a a leágazó fővezeték a felszálló fővezetéknél kisebb keresztmetszetű.


18. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kell-e leválasztó kapcsolót beépíteni?

  • Nem kell.
  • Kötelező.
  • Csak túláram védelemmel együtt.

 

19. Mi a teendő, ha a fogyasztásmérő (tervezett helye) mellett vagy alatt, 60 cm-nél közelebb házi fémhálózat csöve található?

 

  • A fogyasztásmérő berendezés helyét máshol kell kialakítani.
  • A fém csövet a fogyasztásmérő berendezés szélein 30 – 30 cm-re túlnyúlóan járulékos szigeteléssel kell ellátni.
  • Nem probléma, nem kell figyelembe venni.

 

20. A fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak leolvasását és kezelhetőséget igénylő részeinek minimális és maximális magassága a padlószinttől az elosztói engedélyessel történő
más megállapodás hiányában?

 

  • Alsó széle 0,6 m, felső széle 1,8 m.
  • Alsó széle 1,2 m, felső széle 1,6 m.
  • Nincs korlátozás.

 

21. Az alábbiak közül mikor kell tűzvédelmi főkapcsoló beépíteni?

 

  • Minden új felhasználási hely esetében kötelező a főkapcsoló beépítése.
  • Csak csoportos mérőhelyek esetében kötelező.
  • Minden nem lakossági fogyasztó (felhasználó) esetében kötelező a főkapcsoló beépítése.
  • Csak közvetett mérés esetén kötelező beépíteni.
  • Csak az elosztó engedélyes előírása esetén kötelező beépíteni.

 

22. Szükséges-e az elosztói engedélyes által jóváhagyott villamos kiviteli terv egy társasház méretlen fővezetékének felújításához?

 

  • Nem, mert a méretlen fővezeték felhasználói tulajdonú.
  • Terv nem szükséges, elegendő bejelenteni a munka elvégzését.
  • Csak akkor, ha a fővezeték felújítás a fogyasztásmérő-helyeket is érinti.
  • Igen, mert a méretlen fővezeték nem az elosztói engedélyes tulajdona.
  • Igen. mert a műszaki tartalom változás 50% feletti.

 

23. Kell-e áramvédő-kapcsoló az ideiglenes vételezés esetén?

 

  • Csak építkezés esetén.
  • Szabadtéri használatú, legfeljebb 32A névleges áramú mobil fogyasztó készülékek esetében
  • Csak, ha földelést nem lehet kiépíteni.
  • Csak mérő nélküli vételezés esetén.
  • Csak mérővel történő vételezés esetén.

 

24.A hálózatra csatlakoztatáshoz szükséges-e a felhasználói mért elosztótábla?

 

  • Csak több elmenő belső áramkör esetében.
  • Igen, mindig.
  • Nem, ha nem lesz feszültség alá helyezve a mérőszereléskor a betápláló mért vezeték.

 

25. Mely esetekben kell a közvetett mérés és tartozékainak elhelyezését külön záró pecsételhető egységben elhelyezni?

 

  • Minden esetben.
  • Ha nem záró pecsételhető főelosztóba kerül beépítésre.
  • Ha a megszakító nem záró pecsételhető.
  • Ha a záró pecsételhető főelosztóban egynél több közvetett mérést kell elhelyezni.
  • Csak 630 A méréshatár felett.


26. Mi lehet a közvetett mérés helyes betáplálási sorrendje 630 A felett? Több helyes válasz!

 

  • Késes olvadóbiztosító – áramváltó – főkapcsoló.
  • Szakaszoló – áramváltó – megszakító.
  • Kihúzható megszakító – áramváltó.
  • Áramváltó – kihúzható megszakító.

 

27. Kinek a feladata a méretlen fővezeték kialakítása társasházban?

 

  • Az elosztói engedélyes feladata.
  • Az elosztói engedélyes által megbízott kivitelező feladata.
  • A mérőhelyet elkészítő regisztrált villanyszerelő feladata.
  • Bárkinek lehet a feladata.

 

28. A kábeltévé társaság a tetőtartót feszítésre igénybe kívánja venni, a felhasználó érdekében. Ön szerint lehet-e ilyen célra igénybe venni a tetőtartót?

 

  • Igen, ha járulékos szigeteléssel látja el.
  • Nem feszítheti rá.
  • Igen, mert a tetőtartó a felhasználó tulajdona.
  • Igen, ha a felhasználó és az érintett társaságok is ebben megegyeznek.

 

29. A szülők és gyerekek a telket közösen használják, de a tetőtér beépítésével külön HRSZ-on lettek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Két különálló mérést szeretnének, de egy műanyag szekrényben, egy légtérben kialakítva. Ön szerint lehetséges-e ez?

 

  • Igen, ez egy praktikus, olcsó megoldás.
  • Nem oldható így meg, két külön záró pecsételhető szekrény kell.
  • Csak egy mérés lehetséges.

 

30. Az új csatlakozó kábelt a hálózati leágazó ponttól a fogyasztásmérő szekrényig két darabból toldotta össze, a toldást az előírt technológiai utasításnak megfelelően végezte el. Ön szerint átvehető-e a szerelés?

 

  • Igen, mert betartotta a technológiai utasítást.
  • Nem, mert csatlakozó vezetéket nem szabad toldani.

 

31. Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üzemi helyzetében is a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyaktól legalább hány méterre legyen.

 

  • 1 m.
  • 0,5 m.
  • 0,1 m.

 

32. Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a felszálló méretlen fővezetéket milyen kivitelben kell létesíteni?

 

  • Egyfázisú.
  • Tetszőleges (egy vagy háromfázisú).
  • Háromfázisú.

 

33. Lehet-e tűzvédelmi főkapcsolóként alkalmazni késes olvadó biztosítót?

 

  • Nem, mert ezt a vonatkozó szabványok szerint csak szakember kezelheti.
  • Igen,
  • Igen, mert az OTSZ előírja.

 

34. Milyen szempont szerinti előírás követelheti meg a tűzvédelmi főkapcsoló alkalmazását?

 

  • Tűzvédelem.
  • Vagyonvédelem.
  • Villámvédelem.


35. Előírható-e az elosztói engedélyes részéről, kötelezően a felhasználó számára a túlfeszültségvédelmi berendezések alkalmazása?

 

  • Nem, mert azt külön jogszabály határozza meg.
  • Igen, mert azt külön jogszabály határozza meg.
  • Igen, mert azt az elosztói engedélyes határozza meg.
  • Nem, mert azt az MSZ 447:2009 írja elő.

 

36. Szabad vezetékes csatlakozó esetében a tetőtartónál kötés van minden szigetelt vezetéken, hol a tulajdonjogi határ?

 

  • Fogyasztásmérő előtti kismegszakító, biztosító kapcsai.
  • Az első kötési pontnál, a tetőtartónál.
  • Hálózati leágazási pontnál.

 

37. A védelem műszaki hatékonysága szempontjából hová szükséges, illetve ajánlott beépíteni a túlfeszültség elleni védelem 1. osztályú (durva védelmi fokozatú) készülékét?

 

  • A közcélú hálózat transzformátor állomásánál.
  • A fogyasztásmérő berendezés előtt.
  • A fogyasztói elosztónál.

 

38. Mi nem része a fogyasztásmérő berendezésnek? Több helyes válasz!

 

  • A felhasználói mért főelosztóban elhelyezett biztosítók, kismegszakítók.
  • A mérőberendezéshez tartozó kismegszakító(-k).
  • A hőtárolós kályhákat működtető mágneskapcsoló.
  • Túlfeszültség elleni védelem eszközei.
  • Leválasztó  kapcsoló.

 

39. Mikor szükséges a méretlen fővezeték védőcsövébe dobozt beépíteni?

 

  • Ha a nyomvonal hosszú vagy kettőnél több törést tartalmaz.
  • Ha a nyomvonal túl hosszú vagy háromnál több könyök van benne.
  • A nyomvonal minden iránytörésénél.

 

40. Mit nevezünk méretlen fővezetéknek?

 

  • A betápláló fővezeték, a felszálló fővezeték összefoglaló elnevezése.
  • A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték összefoglaló elnevezése.
  • Az a. és b. együtt.

 

41. Az alábbi válaszok közül melyik állítás igaz?

 

  • A szabványok a jogszabályok közé tartoznak.
  • A szabványokban meghatározott biztonsági szintet biztosítani kell.
  • A szabványok alkalmazása minden esetben kötelező.

 

42. Mi a meghatározása a csatlakozóvezetéknek?

 

  • Az első felhasználói kötési pontig terjedő vezetékrendszer.
  • A hálózati leágazási pontot köti össze a csatlakozási ponttal.
  • A szolgáltató által kötelezően létesítendő vezeték.

 

43. Mit ad meg a következő meghatározás? Több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze.

 

  • Felszálló méretlen fővezeték.
  • Összekötő berendezés.


44. Mit szükséges tervezni? Több helyes válasz!

 

  • Közterületen nem haladó szabad vezetékes csatlakozó vezetéket.
  • 4 lakás és 1 közösséginél több társasházi fogyasztásmérő-helyet.
  • Földkábeles csatlakozó vezetéket.
  • Közterületen haladó betápláló fővezetéket.
  • Az összekötő berendezés felújítását 50 %-nál nagyobb műszaki tartalom változás esetén.
  • Fogyasztásmérő-hely áthelyezését.

 

45. Típus fogyasztásmérő-helyet és szabad vezetékes csatlakozót kell létesíteni, milyen dokumentáció alkalmazása szükséges az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

 

  • Mérnök kamarai tagsággal és jogosultsággal rendelkező tervező által készített tervet.
  • Kivitelezői jogosultsággal rendelkező vállalkozó által készített tervet.
  • Kivitelezői jogosultsággal rendelkező regisztrált villanyszerelő által készített (egyszerűsített) csatlakozási műszaki dokumentációt.

 

46. Mit határoznak meg a következő részletek?
Öt vezetékes rendszerben kell kiépíteni, a felújítását általában tervezni kell, megszakítás nélkül kell kivitelezni, a róla leágazó vezetékek kötéseit min. 150 x 150 mm-es plombálható kötődobozban kell kiépíteni, méretlen fogyasztói hálózat része.

 

  • Betápláló méretlen fővezeték.
  • Összekötő vezeték.
  • Elosztó vezeték.
  • Felszálló méretlen fővezeték.
  • Leágazó méretlen fővezeték.
  • Mért fővezeték.

 

47. Egészítse ki a következő mondatot „Ha a csatlakozóvezeték több fogyasztásmérő-helyet lát el, akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmazni és az első túláramvédelmi készüléket …”.

 

  • A csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni.
  • A fogyasztásmérő-berendezésben kell elhelyezni.
  • A csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozóvezeték hálózati leágazópontja a transzformátorállomás gyűjtısínén van.

 

48. Készíthető-e  szabad vezetékes hálózatról földkábeles csatlakozás?

 

  • Nem, szabad vezetékes hálózatról, csak szabad vezetékes csatlakozás létesíthető.
  • Csak akkor, ha a földkábel hossza a 15 m-t nem haladja meg.
  • Igen, a felhasználó külön megrendelésére.

 

49. Végleges földkábel csatlakozást létesíthet e regisztrált villanyszerelő?

 

  • Igen, amennyiben ezt a felhasználó tőle megrendeli.
  • Nem, mert ez az elosztói engedélyes feladata.
  • Igen, minden esetben.

 

50. Magánterületen maximum hány méter hosszban haladhat földkábeles csatlakozó az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

  • Nem fektethető magánterületen.
  • Egyeztetett tervdokumentáció szerint.
  • 10 m

 

51. Kinek a feladata a földkábeles csatlakozó tervdokumentációjának készítése?

 

  • Az elosztói engedélyes.
  • Felhasználói megbízás alapján regisztrált villanyszerelő.
  • Felhasználói megbízás alapján villamos mérnök.

 

52. A földkábel csatlakozás létesítési költsége tartalmazza-e a tervezés díját?

 

  • Igen.
  • Nem.


53. Ki tehet igénybejelentést?

 

  • Igénybejelentést csak a felhasználó tehet.
  • Bárki tehet igénybejelentést a felhasználó helyett.
  • Igénybejelentést a felhasználó, illetve megbízottja a regisztrált villanyszerelő tehet (hivatalos megbízólevél szükséges).

 

54. Az alábbiak közül mely adatra, dokumentumra nincs szükség előzetes igénybejelentésnél, ha a felhasználó nem magánszemély?

 

  • Felhasználó neve.
  • Cégjegyzékszám.
  • Adószám.
  • Kivitelező neve.

 

55. Mennyi az elosztói engedélyes válaszadási határideje az igénybejelentést követően a műszaki gazdasági tájékoztató kiadására (amennyiben a hálózat felvevőképes)?

 

  • 8 nap.
  • 15 nap.
  • 30 nap.

56. Mekkora összegű jelenleg kisfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén a csatlakozási alapdíj, amennyiben az igényelt fázisonkénti névleges áramerősség összege
meghaladja a 32 A-t?

 

  • 2.000 Ft/A (+ÁFA).
  • 3.600 Ft/A (+ÁFA).
  • 5.000 Ft/A (+ÁFA.)

 

57. Mi határozza meg az engedélyesek kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységét?

 

  • Az irányítási szabályzata.
  • A Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzat.

 

58. Az engedélyes és a felhasználó között lévő szerződések adataiban történő változás esetén mit kell tennie a felhasználónak?

 

  • A változást haladéktalanul be kell jelenteni.
  • 15 napon belül be kell jelenteni, és új szerződést kell kötni.
  • A bejelentés szükségtelen.

 

59. Felhasználó személyében történő változás esetén mit kell dokumentálni?

 

  • Csak az átvétel időpontját.
  • Csak a fogyasztásmérő állását.
  • Az átvételi időpontot, mérőadatokat, mérőállást, régi és új fogyasztó aláírásával igazolva.


60. Mikor jogos az alábbi esetek közül a lakossági fogyasztó reklamációja?


  • Jogos, ha az elosztói engedélyes legalább 15 nappal korábban nem értesíti a villamosenergia szolgáltatás tervezett szüneteltetéséről.
  • Nem jogos, ha a fogyasztásmérő után bekövetkezett hiba miatti kiszállás költségét az engedélyes kiszámlázza.
  • Jogos, ha a lakossági fogyasztó kérésére elvégzett fogyasztásmérő hitelesítés díját kiszámlázza, ha a mérő hibahatáron belül mér.


61. Az elosztói engedélyes műszaki tájékoztatója meddig érvényes?

 

  • Felhasználó által közölt bekapcsolás várható időpontjáig.
  • A beadás időpontjától 120 napig.
  • Várható bekapcsolási idő megjelölés hiányban maximum egy évig.

 

62. Ki ill. kik végezhetnek az elosztói engedélyes területén fogyasztásmérő-hely kialakítást?

  • Bármely villanyszerelési képesítéssel rendelkező alkalmazott.
  • Regisztrált villanyszerelő.
  • Villamosipari végzettséggel rendelkező vállalkozás.


63. Milyen módon lehet a felhasználási hely készre jelentését megtenni?

 

  • Csak személyesen, ügyfélszolgálati irodában.
  • Amennyiben csatlakozási alapdíjat kell fizetni, úgy az ügyfélszolgálati irodában.
  • A készre jelentés csak telefonon adható meg.

 

64. Alapesetben a készre jelentéstől mennyi időn belülre egyeztet az elosztói engedélyes a felhasználóval időpontot a munka elvégzésére?

 

  • 15 napon belül.
  • 30 napon belül.
  • 8 napon belül.

 

65. Ki adhat be igénybejelentést felhasználási helyre? Több helyes válasz!

 

  • A leendő ill. meglévő felhasználó.
  • Csak a mérőhely kialakítására megbízott személy.
  • Felhasználó által (hivatalos meghatalmazással rendelkező) regisztrált villanyszerelő.
  • Csak a létesítmény tervezője ill. beruházója.

 

66. Helyszínen kell-e tartózkodnia a kivitelezőnek a fogyasztásmérő-hely felülvizsgálatakor?

  • Igen, mindig ott kell lennie.
  • Igen, elég ha a mérőhelyhez hozzá lehet férni
  • Az esetleges eltérő műszaki megítélés tisztázása végett célszerű

 

67. Melyik meghatározás a helyes az üzletszabályzatok hozzáférhetőségével kapcsolatban?

  • Minden engedélyes, amely üzletszabályzatot köteles készíteni, köteles az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani, és honlapján hozzáférhetővé tenni.
  • Minden engedélyes az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben külön kérésre rendelkezésre kell bocsátani, és lehetőség szerint a honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
  • Minden engedélyes üzletszabályzatot köteles készíteni, az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon kell elhelyezni.

 

68. A csatlakozási alapdíj mentességnek mi a felső határa lakossági fogyasztó esetében?

 

  • 96 A.
  • 3 x 50 A.
  • 1 x 32 A.

 

69. Számolja ki, hogy bővítési igény esetén mennyi csatlakozási alapdíjat fizet a felhasználó, ha 2 x 10 A-ról 3 x 32 A-re bővít?


  • 142.000 Ft + ÁFA.
  • 108.000 Ft + ÁFA.
  • 230.400 Ft + ÁFA.

 

70. Az engedélyesek üzletszabályzatai a jogszabályok közé sorolhatók-e?

 

  • Igen.
  • Nem.

 

71. Hol helyezhető el a lakáscélú felhasználási helyen a minden napszaki árszabású áramkörhöz tartozó áram-védőkapcsoló (RCD)?

 

  • 1 db RCD alkalmazása esetén a mért fogyasztói főelosztóban, a lakás dugaszoló aljzatait tápláló közös áramköri ágban.
  • 1 db RCD alkalmazása esetén a mért fogyasztói főelosztóban, áramkörileg a mért fővezeték végpontján.
  • 1 db RCD esetén az első túláram védelmi készülékhez rendelten.


72. Tervezhet-e a regisztrált kivitelező kábeles csatlakozóvezetéket, ha a kábel nyomvonal egy része közterületet vesz igénybe?

 

  • Igen, de csak ebben az esetben.
  • Igen, de csak akkor, ha szabad vezetékes az elosztóhálózat.
  • Nem.

 

73. Igaz-e az az állítás, hogy a segédoszlopon elhelyezett végleges mérési pont esetén a csatlakozóvezeték kiépítése a felhasználó feladata?

 

  • Igen.
  • Nem.

 

74. Kezelhető-e több felhasználó egyidejű igénye együttes igényként, ha új kisfeszültségű elosztóhálózatot kell létesíteni?

 

  • Nem, mert nem határozható meg a fizetendő hozzájárulás
  • Igen, mert a hozzájárulás összege (ha van) az egyedi igénnyel arányos
  • Nem, mert a hozzájárulás összege az egyedi igénnyel nem arányos.
  • Igen, mert mindenki egyenlő hozzájárulást fizet.
  • Igen, mert az engedélyes nem kérhet semmi esetben hozzájárulást.

 

75. Milyen esetben kell utólag bejelenteni a zárópecsétek (plombák) eltávolítását az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

 

  • Csak, ha előre nem tervezett munkát kell elvégezni.
  • Ha közvetlen élet- és vagyonbiztonság van veszélyeztetve.
  • Bármely esetben lehet.
  • Ha a munkát regisztrált vállalkozó végzi.
  • Ha a munkát nem regisztrált vállalkozó végzi.

 

76. Eltávolíthatja-e a regisztrált villanyszerelő a hitelesítési pecséteket?

 

  • Igen, ha az indokolt.
  • Nem.
  • Igen, ha előre bejelenti.

 

77. Milyen hossz felett kérhet az elosztói engedélyes térítést kisfeszültségű szabad vezetékes csatlakozóvezeték létesítése esetén?

 

  • 15 méter.
  • 30 méter.
  • Nem kérhet térítést.

 

78. A csatlakozó vezeték létesítésénél a 15 m feletti kábelhossz esetén mennyi a méterenként felszámítható legnagyobb létesítési költség?

 

  • 10.000 Ft/m.
  • 5.000 Ft/m.
  • 2.400 Ft/m.

 

79. Társasházak esetében mikor kell a bekapcsoláshoz szükséges dokumentumokat az elosztói engedélyes részére leadni az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

 

  • A bekapcsolást végző munkatársnak a helyszínen
  • Készre jelentéskor a (központi) műszaki ügyfélszolgálati irodában
  • Igénybejelentéskor

 

80. Milyen adatokat kér az engedélyes igénybejelentésnél az alábbiak közül, ha a felhasználó magánszemély? Több helyes válasz!

 

  • Fizetés módja.
  • Kivitelező neve.
  • Igényelt teljesítmény.
  • Igénylő neve.
  • Létesítendő csatlakozó típusa.
  • A várható árszabás.
  • Számlavezető pénzintézet neve.


81. Ajánlható-e az engedélyesek részéről a vállalkozó?

 

  • Igen, ha regisztrált a villanyszerelő.
  • Nem.
  • Hatósági engedéllyel.

 

82. Melyik szabvány foglakozik a csatlakozó berendezéssel?

  • Az MSZ HD 60364-1:2009
  • MSZ 1585:2009
  • MSZ EN 60898-1:2004
  • MSZ 447:2009

 

83. A védőcsövek alkalmazása során a belső vagy a külső átmérőt kell-e figyelembe venni?

  • Csak a külső átmérőt lehet figyelembe venni.
  • Csak a belső átmérőt lehet figyelembe venni.
  • A régi előírások szerint a belső, az új szerint a külső szerint.

 

84. Figyelembe vehető-e az egyidejűségi tényező a leválasztó kapcsoló méretezésénél?

  • Igen.
  • Nem.
  • Csak indokolt esetekben.

 

85. Hol helyezhető el a négyszintes társasház tűzvédelmi célú leválasztó kapcsoló?

 

  • A közterületre nyíló csatlakozó főelosztóban (ha az külső falon helyezkedik el).
  • A társasház gáz és víz közmű-fogadó helységében.
  • A közlekedőben, a bejárati szinten, a méretlen fővezetékben történő elhelyezéssel.
  • Közmű-fogadó helységben csak a kezelőszemélyzet számára hozzáférhető módon.

 

86. A felszálló méretlen fővezeték vezethető-e vízszintesen?

 

  • Igen.
  • Nem.

 

87. Milyen mértékű műszaki tartalom változása jelenti a felújítást?

 

  • 60 %.
  • 90 %.
  • 50 %.

 

88. Kivitelezési tervdokumentációkat szükséges-e jóváhagyni az elosztói engedélyesnek?

 

  • Nem, mert a tervező megfelelő jogosultsággal rendelkezik.
  • Nem, mert a tervet regisztrált vállalkozó készíti.
  • Igen, ha tervezési kötelezettséget írnak elő az igénybejelentők.
  • Igen, ha az előírások megkövetelik a tervezést.

 

89. A fogyasztásmérő bekötése céljából legalább hány méter szabad vezetékhosszt kell biztosítani?

 

  • 1 méter.
  • 0,5 méter.
  • Szükség szerint, különböző.
  • Nincs megkötés.

 

90. Hol lehet elhelyezni a fogyasztásmérő-helyet? Több helyes válasz!

 

  • Ahova a tulajdonos kijelöli.
  • Csatlakozási pont közvetlen közelében.
  • Új létesítés esetén, lakáson kívül.

 

91. Mi a közvetett mérés helyes betáplálási sorrendje az alábbiak közül 630 A-ig? Több helyes válasz!

 

  • Késes olvadóbiztosító – áramváltó – fogyasztói főkapcsoló.
  • Főkapcsoló – főbiztosító – áramváltó.
  • Áramváltó – főkapcsoló – főbiztosító.
  • Szakaszoló – áramváltó – megszakító.
  • Áramváltó – kihúzható megszakító.
  • Kihúzható megszakító – áramváltó.

 

92. Vezérelt mérés esetén mely esetekben kell a mért (felhasználói) oldalon biztosítót is alkalmazni?

 

  • Minden esetben.
  • Csak fűtés esetén.
  • Csak vízmelegítő berendezés esetén.
  • Egynél több készülék esetén vagy, ha azt a telepítéshez előírják

 

93. Kinek a kötelezettsége a csatlakozóvezeték létesítése és üzemeltetése?

 

  • Felhasználó.
  • Elosztói engedélyes.
  • A fogyasztó nyilatkozik a közüzemi szerződésben.
  • Az elosztói engedélyes dönti el.

 

94. Milyen módon lehet igénybejelentést tenni?

 

  • Személyesen
  • Telefonon
  • Írásban, személyesen
  • Telefonon, írásban
  • E-mail-ben
  • Telefonon, E-mailben, írásban
  • Írásban, telefonon, személyesen, e-mailben

 

95. Milyen jogszabály írja elő a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit?

 

  • Miniszteri rendelet.
  • Kormányrendelet.
  • Törvény.

 

96. Milyen adatokat nem kérnek az engedélyesek az igénybejelentésnél lakossági fogyasztó esetében? Több helyes válasz!

 

  • Felhasználó neve, személyes adatai.
  • Felhasználási hely címe.
  • Fizetés módja.
  • Értesítési cím, telefonszám.
  • Kivitelező neve.
  • Igényelt teljesítmény.
  • Rendelkezésre álló teljesítmény.
  • Meglévő teljesítmény (ha van).
  • Számlázási módra vonatkozó adatok.
  • Létesítendő csatlakozó típusa.
  • Műszaki számla és csatlakozási díj fizetőjének neve, és címe.
  • Meglévő felhasználó esetén ügyfél azonosító szám.
  • Számlavezető pénzintézet neve.


97. Az igénybejelentésre adandó engedélyezési „válaszcsomag” mit nem tartalmaz? Több helyes válasz!

 

  • Általános tájékoztató.
  • Egyeztetett időpontról a tájékoztató.
  • Igénybejelentés egy példánya.
  • Szerződéskötés általános feltételei tájékoztató.
  • Általános tájékoztató.
  • Megbízólevél másolata.
  • Szerződés 2 kitöltött, de aláíratlan példánya.
  • Bekapcsoláshoz szükséges adatok nyomtatvány.
  • Kitöltött csatlakozó műszaki dokumentáció.

 

98. Mit szükséges tervezni? Több helyes válasz!

 

  • Közterületen nem haladó szabad vezetékes csatlakozó vezetéket.
  • 4 lakás és 1 közösséginél több társasházi fogyasztásmérő-helyet.
  • Földkábeles csatlakozó vezetéket.
  • Közterületen haladó betápláló fővezetéket.
  • Az összekötő berendezés felújítását, minden esetben.
  • Fogyasztásmérő-hely áthelyezését.

 

99. A felhasználói mért főelosztó hol helyezhető el az alábbiak közül? Több helyes válasz!

 

  • Mérőszekrényben azzal egy légtérbe beépítve.
  • Mérőszekrénnyel egybeépítve, azzal nem egy légtérben.
  • Külön önálló tokozott szekrényben.
  • Külön nem tokozott szekrényben elhelyezve, de csak 1 méteren belül.

 

 

 

 

100. Egészítse ki a következő mondatot „Ha a csatlakozóvezeték több fogyasztásmérő-helyet lát el, akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmazni és az első túláram védelmi készüléket …”.

 

  • … a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni.
  • … a fogyasztásmérő-berendezésben kell elhelyezni.
  • … a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozóvezeték hálózati leágazópontja a transzformátorállomás gyűjtősínjén van.