1. Melyik a helyes fogyasztásmérő-szekrény elhelyezés kisfogyasztóknál a DÉMÁSZ területén?

• a
• b
• c

2. A DÉMÁSZ területén a kerítésfalba melyek az elhelyezhető fogyasztásmérő szekrények?

• Bármelyik beépíthető, ha a kerítés lábazata engedi.
• Csak az S300 FC 95/35 sorkapoccsal, kismegszakító elöl.
• Bármelyik beépíthető, de a kismegszakító csak hátul lehet.

3. Szabadvezetéki oszlopról induló földkábeles csatlakozó vezeték esetén mikor kell a kábelt hálózati elemként méretezni a DÉMÁSZ területén?

• Minden esetben.
• 1%-os feszültség esésre kell méretezni.
• Ha távlatilag fürt fog kialakulni vagy 50 m-nél hosszabb.

4. Melyik védőcsövet kell a falba építeni az épületfalban elhelyezett, a DÉMÁSZ területén, az S300, és az AR1-es szekrényekhez földkábeles csatlakozás esetén?

• 50 PVC.
• 63 KPE.
• 36 MÜ III.

5. A DÉMÁSZ területén melyik elfogadott fogyasztásmérő-szekrénytípust kell kiválasztani fürt elején, ha csak egy minden napszaki fogyasztás mérési igény jelentkezik?

• S300.
• AR1.
• AR3.
• S20.

6. A DÉMÁSZ területén történő létesítés esetén kell-e földelést telepíteni a fogyasztásmérő szekrényhez légvezetéki leágazás esetében?

• Igen, minden esetben.
• Nem.
• Igen, de csak a végponton.

7. Mi a kisfogyasztói csatlakozó berendezések létesítésének hatálya a DÉMÁSZ területén?

• 3 x 63 A-alatti, és maximum négylakásos társasházig.
• 3 x 63 A-ig, és maximum kétlakásos épület.
• 3 x 80 A-ig, és maximum négylakásos épület.

8. Mi a nagyfogyasztói csatlakozó berendezések létesítésének hatálya a DÉMÁSZ területén?

• 3 x 63 A-ig és max. négylakásos társasházig.
• 3 x 63 A és az feletti teljesítménytől.
• 3 x 80 A-tól.

9. A DÉMÁSZ területén a földkábeles hálózatnál hogyan kell a kábelek keresztmetszetét megválasztani?

• Maximum 2 felhasználót ellátó „fürt” esetén az első felhasználóig 50 mm2 keresztmetszetű földkábel, a második felhasználóig 25 mm2 keresztmetszetű földkábel alkalmazandó.
• Maximum 3 fogyasztót ellátó „fürt” esetén az első fogyasztóig 50-es keresztmetszetű földkábel, a második fogyasztóig 35-ös keresztmetszetű földkábel, míg a harmadik fogyasztóig 25-ös keresztmetszetű földkábel alkalmazandó.
• A 4 x 16 mm2 illetve a 2 x 16 mm2 keresztmetszetű légkábel 3 x 25 A illetve 1 x 25 A áramerősség értékig alkalmazható, e felett a 4 x 25 mm2 illetve a 2 x 25 mm2 keresztmetszetet kell használni.

10. Milyen keresztmetszetű lehet a minden napszaki mérő, felhasználói mért főelosztóhoz elmenő vezetéke?

• Minimum 3 szál, réz vezeték esetén 1,5 mm2, Al. vezeték esetén 2,5 mm2.
• Minimálisan 6 mm2 réz vezeték esetében.
• Réz vezeték esetén 10 mm2, Al. vezeték esetén 16 mm2.

11. Minimum hány db és mekkora átmérőjű csőívet kell a DÉMÁSZ területén az S300 típusú szekrény lábazatában elhelyezni?

• 1 db 110 mm.
• 2 db 90 mm.
• 1 db 63 mm, és 1 db 9 mm.

12. Ki végezhet ki- illetve bekapcsolást a DÉMÁSZ hálózatán?

• A DÉMÁSZ, de esetenként a kapcsolási jogát átadhatja a kivitelezőnek (Vállalkozónak).
• A DÉMÁSZ, és a kivitelező is kapcsolhat, de a kapcsolattartásról mindig gondoskodni kell.
• Csak a DÉMÁSZ végezhet kapcsolásokat, de vészhelyzetben (életveszély, baleset) a kivitelező (Vállalkozó) is végezhet kikapcsolást a vészhelyzet megszüntetésére, ha a kikapcsolást biztonságosan el tudja végezni.

13. Ki felel a munkaterületen a biztonságos, és egészséges munkavégzés feltételeinek a kialakításáért és fenntartásáért?

• A DÉMÁSZ.
• A munkát (kivitelezést) végző vállalkozó (cég).
• A felhasználó (ügyfél).

14. Ki jogosult kivizsgálni a munkaterületen bekövetkező rendkívüli eseményeket a DÉMÁSZ területén?

• Kizárólag a DÉMÁSZ illetékes szakemberei.
• A kivitelező (vállalkozó), és a DÉMÁSZ illetékes szakemberei közösen.
• Kizárólag a kivitelező (vállalkozó), mivel egyedül ő felel a munkaterületen végzendő munkáért.

15. A DÉMÁSZ területén a tervdokumentációt kihez kell jóváhagyásra benyújtani kisfogyasztói csatlakozó létesítése esetén?

• Üzemmérnökség vezető.
• Fogyasztói technikus.
• Fogyasztói kapcsolatok csoportvezető.

16. Az anyagigénylés leadását követően hány naptári nap elteltével érkezik meg az anyag, és a DÉMÁSZ mely szervezeti egységénél kell átvenni az anyagokat?

• 10 naptári napot követően a szerződésben megadott helyen.
• 7 naptári napot követően a központi logisztikai raktárból.
• 18 naptári napot követően a területen levő Üzemmérnökségen.

17. A DÉMÁSZ területén a munkautasítás kézhezvételétől mennyi idő áll rendelkezésre a tervezéssel együtt a kivitelezés végrehajtására?

• 30 naptári nap.
• 60 naptári nap.
• 45 naptári nap.

18. A műszaki átadás-átvétel esetleges meghiúsulása esetén a hibalista kézhezvételétől mennyi idő áll rendelkezésre a hibák kijavítására?

• 2 naptári nap.
• 8 naptári nap.
• 4 naptári nap.

19. A DÉMÁSZ területén milyen méretű szalagrögzítésnél használt szalagot kell alkalmazni kábel oszlopon történő megfogatásánál?

• Keskeny.
• Két karika keskeny.
• Széles.

20. Milyen távolságonként kell a kábelt megfogatni, oszlopon való felvezetésnél?

• ~ 0,8 m.
• ~ 1,5 m.
• ~ 2,5 m.

21. Milyen méretű szalagrögzítésnél használt szalagot kell alkalmazni a DÉMÁSZ területén elfogadott csatlakozó leágazó szerelvény megfogatásánál?

• Két karika széles.
• Keskeny.
• Széles.

22. A DÉMÁSZ területén milyen típusú fogyasztásmérő szekrényt lehet oszlopra helyezni?

• S300.
• AR1.
• AR3.
• S20.

23. A DÉMÁSZ területén milyen típusú fogyasztásmérő szekrényt nem lehet lábazatával együtt a tipizált alapra helyezni?

• S300.
• AR1.
• AR3.
• S20.

24. Milyen típusú földkábelt kell alkalmazni a DÉMÁSZ 1 és 2-es típuscsatlakozásánál?

• AYCWY.
• SZAMKAM.
• BSZV.
• NFA2X.

25. Milyen típusú elemet kell szigetelt/szigetelt hálózatnál a csatlakozó kábel felkötésénél alkalmazni a DÉMÁSZ területén?

• NTD vagy SLIW.
• TTD vagy SLIW.
• TND vagy SLIW.

26. Fogyasztásmérő szekrényeknek mi a minimum védettsége?

• IP44.
• IP34.
• IP54.

27. Rendszerengedéllyel nem rendelkező szekrényeknél kell-e típusvizsgálati jegyzőkönyvet kérni bekapcsolás előtt a DÉMÁSZ területén?

• Soha.
• Igen, minden esetben.
• Csak vezérelt mérés kialakítás estén.

28. DÉMÁSZ-nál, rendszerengedéllyel nem rendelkező fogyasztásmérő-szekrénynek kell-e rendelkeznie leolvasó ablakkal?

• Soha.
• Igen, minden esetben.
• Csak elektromechanikus mérő estén.

29. Kell-e felülvizsgálatot végezni rendszerengedéllyel rendelkező, nem a DÉMÁSZ által elfogadott fogyasztásmérő-mérőszekrényeknél?

• Igen.
• Nem.

30. Ideiglenes csatlakozó-berendezés kiépítésénél kell-e áramvédő kapcsolót beépíteni?

• Igen.
• Nem.

31. Gáz- és villamos fogyasztásmérő szekrények elhelyezésének távolsága egymástól?

• 1000 mm.
• Nem kell távolságot tartani.
• 100 mm.

32. Műszaki átadás átvétel alkalmával kell-e szigetelési ellenállás mérési jegyzőkönyv, a kivitelező részéről a DÉMÁSZ területén?

• Csak földkábelnél.
• Igen, minden esetben.
• Csak légkábelnél.
• Nem.

33. Műszaki átadás átvétel alkalmával miről kell kivitelezői nyilatkozat a DÉMÁSZ területén?

• Csak mérőhelyről.
• Csak csatlakozóról.
• Egyikről sem.
• Mérőhelyről, csatlakozóról és mért fővezetékről.

34. Mikor kell a geodéziai bemérést megrendelni a DÉMÁSZ területén?

• Minden esetben.
• Csak földkábelnél.
• Csak légkábelnél.
• Soha.
• Földkábelnél minden esetben, településtől függően szabad vezetékes csatlakozóvezetéknél is.

35. Műszaki átadás átvétel alkalmával milyen dokumentációknak kell a helyszínen lenni a kivitelező részéről? Több helyes válasz!

• Kivitelezői jóváhagyott árajánlat.
• Anyagkiadási bizonylat vagy jóváhagyott anyaglista.
• Csak a jóváhagyott tervdokumentáció.
• Jóváhagyott tervdokumentáció.
• Geodéziai bemérést megrendelő lap.
• Kivitelezői nyilatkozatok.
• Egyik dokumentáció sem szükséges.
• Csak a kivitelezői nyilatkozatok.
• Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv alapadatokkal kitöltve, három példányban.

36. Hibafelvételi jegyzőkönyvet hány példányban kell elkészíteni a DÉMÁSZ területén?

• 1.
• 2.
• 3.

37. Bekapcsoláskor készült dokumentumokat kinek kell visszajuttatni a DÉMÁSZ területén?

• Kereskedelmi szervezet.
• Üzemmérnökség vezető.
• Fogyasztói technikus.

38. Sikeres átadás-átvétel alkalmával, amennyiben nincs mért fővezeték és felhasználói főelosztó, el lehet-e végezni a bekapcsolást a DÉMÁSZ területén?

• Nem.
• Igen.

39. Csatlakozó vezeték létesítését végezheti-e szerződéssel nem rendelkező, regisztrált villanyszerelő?

• Igen.
• Csak bizonyos esetekben.
• Nem.

40. A közcélú elosztóhálózatra csak olyan felhasználói készülékeket szabad csatlakoztatni, amelyek más felhasználási helyek villamosenergia-vételezésének minőségét nem rontják, illetve más felhasználási helyek felhasználói készülékeinek üzemszerű működését nem zavarják.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

41. A csatlakozóvezeték és a csatlakozó-berendezés helyét és kialakításának módját a hálózati engedélyes - az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályi előírások figyelembevételével - a regisztrált villanyszerelővel együttműködve határozza meg.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

42. A csatlakozóvezeték létesítése az elosztói engedélyes feladata és jogosultsága.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

43. A csatlakozóvezeték létesítése költségminimalizálásra épül, felesleges keresztmetszetek alkalmazása tiltott. Az alkalmazandó keresztmetszetek meghatározása a hálózati engedélyes hatásköre.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

44. A fogyasztásmérő-helyen bővítés esetén a beépítendő új szekrény meg kell, hogy feleljen az új létesítésre vonatkozó feltételeknek, azonban a csatlakozási módra és a fogyasztásmérő-hely elhelyezésére vonatkozó előírásokat nem kötelező betartani.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

45. A meglévő felhasználási helyek csatlakozó-berendezésének kialakításakor kötelezően betartandó, hogy a terv alapján történő épület átalakításkor, mely átalakítás érinti a csatlakozó-berendezést, az új létesítésre vonatkozó feltételeket nem kell betartani.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

46. A meglévő felhasználási helyek csatlakozó berendezésének kialakításakor kötelezően betartandó, hogy a fogyasztásmérő berendezés készülékeinek cseréjekor, vagy új készülékek mérőhelyre történő felszerelésekor, teljesítmény bővítéskor 1 x 32 A illetve 3 x 32 A-ig, ha a csatlakozó folytonos és legalább 6 mm2 keresztmetszetű - amennyiben a beavatkozás nem igényel szekrénycserét - nem kötelező betartani az új létesítésre vonatkozó előírásokat.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

47. A fogyasztásmérő-szekrény és mindazon segédoszlop (nem közcélú hálózati oszlop), amin mérőszekrény van elhelyezve a felhasználó tulajdonában van.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

48. A DÉMÁSZ területén a csatlakozó berendezés minden eleme és a fogyasztásmérő berendezés a hálózati engedélyes tulajdona (az elosztóhálózat része).

• Az állítás hamis.
• Az állítás igaz.

49. A csatlakozóvezeték létesítése költségminimalizálásra épül, felesleges keresztmetszetek alkalmazása tiltott. Az alkalmazandó keresztmetszetek meghatározása a regisztrált villanyszerelő hatásköre.

• Az állítás igaz.
• Az állítás hamis.

1. A jogszabály alapján, új felhasználási hely ellátásához, szabad vezeték-hálózaton ki jogosult a hálózati leágazási pont kijelölésére?

• A villamos energiát igénylő felhasználó.
• Az elosztói engedélyes.
• A regisztrált szerelő.
• Nem kell kijelölni, mivel mindig adódik.

2. Az alábbiak közül melyik helyes a csatlakozási pont helyének meghatározására vonatkozóan? Több helyes válasz!

• Szigetelt szabad vezetékes csatlakozásnál az a pont, ahol a csatlakozóvezeték a tetőtartót, illetve a fali horgot eléri.
• Földkábeles csatlakozás esetén a csatlakozási pont az ingatlanhatár.
• A toldás, megszakítás nélküli csatlakozóvezeték végpontját képező villamos kötéspont. Ha a csatlakozóvezeték közvetlenül lát el egy fogyasztásmérő berendezést, akkor a fogyasztásmérő(k) elmenő kapcsai.
• A méretlen fővezeték első villamos elágazási pontja a fogyasztásmérő-hely előtt.
• A közcélú villamosmű és a felhasználói tulajdonú berendezések tulajdoni határpontja.

3. Mi a tetőtartó épület tetőszerkezetén való elhelyezésének leglényegesebb szempontja?

• A tetőtartót úgy kell elhelyezni, hogy stabilitását a padlástér aljazat betonozásába történő rögzítés és egy megfelelő helyzetű szarufának való „támaszkodás” együttes biztosítása.
• A tetőtartót a tetőszerkezeten olyan magasra kell helyezni, hogy annak tetőből kinyúló hossza az 1 métert lehetőleg ne haladja meg (ne legyen szükséges kikötni), ugyanakkor elhelyezésével teljesüljön a csatlakozó vezeték előírt út feletti magassága.
• A tetőtartó úgy legyen elhelyezve, hogy a tetőtartó cső alsó vége az épület külső falsíkjára érkezzen. Ha így hosszú tetőtartó cső adódna, akkor a csövet ki kell kötni, vagy a fogyasztási hely ellátására földkábeles csatlakozást kell választani.

4. Lakóépületek esetében mi a méretlen fővezeték(ek) elhelyezésének fő szempontja?

• Minden olyan elhelyezés elfogadható, ami az illetéktelen hozzáférhetetlenséget garantálja.
• A teljes nyomvonal a lakótéren kívül helyezkedjen el.
• A nyomvonal mindig falba süllyesztve legyen kialakítva.
• Lakótéren belül csak kábelszerű vezeték (köpenyes vezeték) alkalmazható.

5. Előírhatja-e az elosztói engedélyes a csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét?

• Nem írhatja elı (a döntés joga a fogyasztóé / felhasználóé).
• A csatlakozóvezeték földkábeles kivitelét az elosztói engedélyes csak abban az esetben írhatja elő, ha a közcélú hálózat földkábeles.
• Előírhatja, ha a szabad vezeték-hálózat földkábel-hálózattá történő átépítése tervezett.

6. Mikor és hol kötelező kialakítani a fő egyen potenciálú összekötéseket (EPH hálózatot)?

• Csak az MSZ 172/1:1986 szabvány hatálya alá tartozó új épületekben, a nullázás belső feltételeként.
• Ahol védővezetős érintésvédelem van kialakítva.
• Csak a KLÉSZ hatálya alá tartozó új épületekben, a nullázás belső feltételeként.
• Csak ipari környezetben levő lakóépület, illetve csoportosan elhelyezkedő felhasználási helyek esetén.

7. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fő földelőkapcsa, vagy -sínje, ha a fogyasztásmérő berendezés a telekhatáron van elhelyezve.

• A csatlakozási pont közvetlen közelében.
• Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen.
• A mért fővezeték végpontjánál.
• Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elő, így azt nem kell kialakítani.
• A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen.

8. Melyik megállapítás nem igaz a felsoroltak közül a fogyasztásmérő előtti kismegszakítóra vonatkozólag?

• Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláram védelmét.
• Névleges áramértéke (illetve ezek összege) határozza meg a csatlakozási áramerősség értéket.
• A kismegszakító a felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi eszköze.

9. Az alább felsoroltak közül melyik feladata a fogyasztásmérő előtti kismegszakítónak?

• Hálózati feszültség-aszimmetria, illetve túlfeszültség fellépte esetén késleltetés nélkül lekapcsol.
• A felhasználási hely, illetve fogyasztási hely érintésvédelmi lekapcsolást végző védelmi eszköze.
• Ellátja a fogyasztásmérő és a mért fővezeték túláram védelmét, áramértéke pedig meghatározza a csatlakozási áramerősség-értéket.

10. Hol nem helyezhető el családi ház fogyasztásmérő-helye? Több helyes válasz!

• Telekhatáron.
• Gázmérő mellett.
• Lépcső felett.
• Ajtó mögött.
• Garázsban.
• Pinceszinten.

11. Hol helyezhetők el egy 3 szintes, 16 lakásos társasházi lakóépület fogyasztásmérő-helyei? Több helyes válasz!

• Az összes mérő elhelyezhető a bejárati szinten, a közlekedő tér falán, csoportosan.
• A szintenként elhelyezkedő lakások mérői szintenként csoportosan elhelyezhetők.
• A lakások bejárati ajtajain belül, a gázmérővel közös fali fülkékben.
• A pinceszinten levő garázssoron, az egyes garázsajtók mellett lehetnek a lakás mérők, a garázs mérők mellett.

12. Társasházi fogyasztásmérő-helyek vezetékezése során 4 fogyasztásmérő-hely méretlen fővezeték szakaszát létesíti. Az alábbiak közül melyik 1 kV-os vezető alkalmazható?

• Legalább 10 mm² keresztmetszető, a szabványos színjelölésnek megfelelő műanyag szigetelésű réz, vagy alumínium vezető.
• Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők, amelynek keresztmetszete legalább10 mm².
• Legalább 16 mm² keresztmetszető, műanyag szigetelésű tömör alumínium vagy legalább 6 mm² keresztmetszető, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők.
• Villamos terhelésre előírt módon méretezett, sodrott szerkezetű, színjelölt rézvezetők, amelynek keresztmetszete legalább 6 mm².

13. Az alábbi megállapítások közül melyik a hibás?

• A fogyasztásmérő előtti kismegszakító és a felhasználói főelosztó táblán elhelyezett túláramvédelmi eszközök között általában nem lehet szelektivitást alkalmazni.
• Lakás mért fővezetékének legnagyobb megengedett feszültségesése 3 %.
• Műanyag tokozat-rendszer elemeiből felépített fogyasztásmérő-hely csak ajtó, illetve fény elleni takarás mögött helyezhető el.
• Az áram-védőkapcsoló feszültség-aszimmetria ellen nem véd.

14. Milyen értékűnek kell lennie a védőföldelésnek TT-rendszerben?

• A szükséges értéket az adott érintésvédelmi módhoz tartozóan, méretező számítással kell meghatározni. A földelés és a védővezető(k) együttes ellenállása legyen nagyobb, mint a számítás alapján szükséges érték.
• A földelési ellenállás értéke nem haladhatja meg a 10 ohmot.
• A földelés és a védett áramkörök védővezetőinek együttesen mért ellenállása ne haladja meg az 50 V/(a x Ib) értékét.

15. Az alább felsoroltak közül melyik pont nem minősül csatlakozási pontnak?

• Az első túláramvédelmi készülékként alkalmazott késes biztosítóaljzat bemenő kapcsai.
• Az új létesítésű, több szál-feszítésű csatlakozóvezeték végpontja. A villámvédelmi zónahatárra az előírásoknak megfelelő túlfeszültség-védelmi egység van beépítve.
• A méretlen betápláló fővezeték végpontja.
• A toldás, vagy megszakítás nélküli csatlakozókábel végpontja.

16. Melyik válasz igaz TN-rendszer esetén?

• Amennyiben alapozásföldelő áll rendelkezésre, a szétterjedési ellenállás értéket nem szükséges méréssel igazolni.
• Áram-védőkapcsoló alkalmazásával jelentősen csökkenthető a fő egyen potenciálú összeköttetések hiányos kiépítése miatt fellépő érintésvédelmi kockázat.
• A mért fővezeték csak négyvezetős rendszer lehet (PEN-vezetőt kell alkalmazni).
• Nem szabad kiépíteni a fő egyen potenciálú összeköttetések rendszerét (EPH), mert ez veszélyhelyzetet teremthet.

17. Az alábbiak közül mely esetben léphet fel a csatlakozóvezetékben üzemszerű körülmények között a legnagyobb húzófeszültség?

• +40 °C környezeti hőmérséklet mellett.
• A szerelés során, befeszítéskor.
• - 5 °C környezeti hőmérséklet mellett, zúzmara potteherrel.
• + 20 °C környezeti hőmérséklet mellett.

18. Üzemszerű körülmények között mikor léphet fel a csatlakozóvezetékben a legnagyobb húzófeszültség az alábbiak közül?

• +40 °C környezeti hőmérséklet mellett.
• -20 °C környezeti hőmérséklet esetén.
• A szerelés során, befeszítéskor.
• +20 °C környezeti hőmérséklet mellett.

19. A védővezetős érintésvédelem alkalmazására vonatkozólag mely állítások hibásak az alábbiak közül? Több helyes válasz!

• Az EPH gerincvezetők PE vezetőkként is felhasználhatók.
• Lakóépületek védővezetős érintésvédelmeként TN-C-S rendszert kell kialakítani.
• Csoportosan elhelyezkedő fogyasztási helyek vezetékhálózatainak védővezetői csak azonos földelőrendszerre csatlakozhatnak.
• A mért fővezeték PE-vezetője a fázis- és nulla vezetőtől külön nyomvonalon is vezethető.
• A legalább 16 mm² keresztmetszető réz-, illetve a legalább 25 mm² keresztmetszető alumínium anyagú PE-vezetők PEN-vezetőként is felhasználhatók.
• A fogyasztói (felhasználói) főelosztó PE-kapcsa is lehet fı földelőkapocs, illetve -sín.
• Ha egy adott áramkör fázisvezetői 50 mm² keresztmetszetőek, akkor PE-vezetőként 25 mm² keresztmetszet alkalmazása megengedett.

20. Az alábbiak közül melyek a helyes megállapítások? Több helyes válasz!

• A fém csővel az épületbe érkező közműveket a belépés pontján, az épületen belül kell a földelőrendszerre csatlakoztatni.
• A fő földelősínről indítandó EPH gerincvezetékek villamos kötéspontjait a csatlakozó főelosztó pecsétzárazott terében kell kialakítani.
• A 16 mm²-nél nagyobb keresztmetszető méretlen fővezeték PEN-vezetőjéről indítható EPH leágazó vezeték.
• A fő földelősínről indítható EPH vezető, a további PE-sínekről, vagy -kapcsokról pedig nem.
• 1 kV-ra szigetelt vezető alkalmazásával az erősáramú vezetékrendszerek védőcsöveiben is vezethető EPH vezető.
• Ha az épületben nincsenek házi fémhálózatnak minősülő fémszerkezetek, az EPH rendszer kiépítése szükségtelen.
• A fő földelősínen kívül máshonnan nem megengedett EPH vezetőt indítani, illetve EPH bekötést megvalósítani.

21. Az alábbiak közül mi igaz az érintésvédelem kialakítására vonatkozóan? Több helyes válasz!

• TT-rendszerben az érintésvédelmi lekapcsolás célját szolgáló védelmi eszköz áram-védőkapcsoló lehet.
• A TN-rendszer nagyobb villamos biztonságot eredményez, mint a TT-rendszer.
• Ha a fogyasztói főelosztó táblán legfeljebb 16 A-es kismegszakító alkalmazása szükséges, akkor a TN-rendszer kialakításaként megfelelő megoldás ott a PE és az N kapcsok összekötése.
• Egy villamos forróvíztároló ellátása esetén megengedett, hogy a fogyasztásmérő előtti kismegszakító legyen a fogyasztói hálózat túláramvédelmi eszköze.
• TN-rendszer alkalmazása esetén nem előírás a lakás áramköreihez áram-védőkapcsoló felszerelése.

22. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állításokat! Több helyes válasz!

• A regisztrált szerelő az elosztói engedélyes megbízottja.
• Az egy csatlakozási ponton keresztül ellátott fogyasztási helyek érintésvédelmi rendszerei egymástól eltérőek is lehetnek (TN és TT).
• Csatlakozóvezeték, vagy más méretlen fővezeték védőcsöve vízszintes szakaszon nem vezethető padlástérben, még aljzatbetonba ágyazva sem.
• A regisztrált szerelők jogosultak szerelői beavatkozásokat végezni üzemelő méretlen csatlakozó-berendezéseken (és utána kérik az áramszolgáltatótól a pecsétzárazás pótlását).
• Az áram-védőkapcsoló nem érzékeli a fázis-nulla zárlatot, ilyen hibára nem kapcsol ki.

23. Jelölje meg a valós (igaz, helyes) állításokat! Több helyes válasz!

• A túlfeszültség elleni védelem készülékei működésükkel előírt védelmi szintű potenciál-kiegyenlítést valósítanak meg a védelmi zónák határán.
• A vonatkozó előírásoktól eltérő kialakítású belső túlfeszültség elleni védelem is megengedett, amennyiben a megrendelő kisebb költségű megoldást igényel.
• Belső túlfeszültség elleni védelem akkor is kialakítható, illetve szükséges lehet, ha nincs külső villámvédelmi berendezés.
• Az az épületek méretlen betáplálásaiba varisztoros durva védelmi készülék (SPD class 1.) beépítése is elfogadott az elosztói engedélyesek részéről.
• Az 1. osztályú (durva fokozatú) védelmi eszköz beépítésénél összesen 1 m nyomvonalhosszú vezetékezés megengedett.

24. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állításokat! Több helyes válasz!

• Az elosztói engedélyes előírása alapján új fogyasztásmérési helyek alatt minden esetben kötelező csatlakozásra előkészíteni a földkábeles csatlakozás fogadó tokozatát.
• A méretlen fővezeték fogyasztásmérő-helyen történő elágaztatása az ugyanazon fogyasztási helyhez tartozó, vele azonos térben levő vezérelt napszaki fogyasztásmérő számára megengedett.
• Nem elfogadott megoldás a fogyasztásmérő-helyek építészeti megoldással történő kivitelezése (fogyasztásmérő táblákra szerelt mérők, falsíkon, vagy fali fülkében).
• A kereskedelmi forgalomban levő 1. osztályú túlfeszültség-korlátozó készülékek mindegyike alkalmazható az első túláramvédelmi készülék utáni pontról történő leágaztatással.
• A fogyasztói, illetve felhasználói berendezések védelmi eszközeit a mért oldali főelosztóban kell felszerelni.

25. Jelölje meg a valótlan (hamis, helytelen) állításokat! Több helyes válasz!

• A vonatkozó MSZ HD 60364-4-43 szabvány alapján TN-rendszerben végponti áramkör érintésvédelmi kikapcsolásánál nem ajánlott pillanatszerű lekapcsolást alkalmazni, mert ekkor nem lehet szelektív túláramvédelmet kialakítani.
• Ha az épületen külső villámvédelmi berendezés létesül, kötelező jelleggel ki kell alakítani a felhasználási hely(ek) belső túlfeszültség elleni védelmét.
• A belső túlfeszültség elleni védelem kialakítása előnyösen befolyásolja az érintésvédelem és az EPH hatékonyságát.
• A fő földelősín csatlakozó főelosztóhoz rendelt kialakításánál a sín egyik végének a pecsétzárazott térből ki kell nyúlnia. Ide csatlakoztatandó a földelőrendszerről érkező földelővezető.
• A fő földelősín több szekciós épületek esetében épületszekciónként is kialakítható (pl. a lépcsőházi főelosztókhoz való hozzárendeléssel).
• A külső villámvédelem és a belső túlfeszültség elleni védelem kialakítása egyúttal az EMC előírások teljesülését is jelenti.

26. Mi a belső villám- és túlfeszültség elleni védelem célja?

• A műszaki intézkedések életvédelmi célt szolgálnak és számottevően csökkentik a vagyoni károk bekövetkezésének kockázatát.
• A felhasználói (belső) túlfeszültség elleni védelem eszközei levezetési áramukkal párhuzamos áramutakat biztosítanak a villám áramának veszélytelen módon történő földbe vezetéséhez.
• Az épületen belüli vezetékes hurkok védelme az extrém túlfeszültségek, illetve túláramok hatásai ellen.

27. Mi az EPH rendszer kiépítésének célja?

• Áramutat biztosít a villám áramának veszélytelen módon történő földbe vezetéséhez az épület számottevően vezetőképes szerkezetein keresztül.
• Hatékonyabbá teszi a védővezetős érintésvédelem működését azáltal, hogy a kialakuló nagyobb értékű hibaárammal csökkenti az érintésvédelmi lekapcsolásra illetékes védelmi eszköz működési idejét.
• Életvédelmi célt szolgál oly módon, hogy biztosítja a védővezetővel védett készülék testek és az épületek vezetőképes szerkezeteinek azonos potenciálon maradását.

28. Milyen kiegészítő intézkedéseket ír elő a szabvány a fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiségekre vonatkozóan? Több helyes válasz!

• Legfeljebb 30 mA névleges kioldó áramú áram-védőkapcsoló alkalmazását.
• Önálló EPH gerincvezető kiépítését.
• Önálló túláramvédelem alkalmazását, aminek névleges árama a szükséges legkisebb értékű.
• Minden vezetőképes szerkezet és a védővezető bevonásával ki kell alakítani a kiegészítő egyen potenciálú összekötéseket.
• A helyiség áramkörét védőelválasztással kell táplálni.

29. Kell-e az áramkörönként alkalmazott RCD-vel (áram-védőkapcsolóval) sorosan más védelmi eszközt alkalmazni?

• Ha nem kismegszakítóval kombinált készülék, akkor egy kismegszakító vele soros alkalmazása szükséges.
• Nem szükséges, mert az RCD érintésvédelmi- és túláramvédelmi funkciót is betölt.
• Nem szükséges, mert a zárlatvédelem feladatát a fogyasztásmérő előtti kismegszakító látja el.

30. Milyen szempontoknak megfelelően kell elvégezni a villamos méretezéseket. Több helyes válasz!

• A csatlakozóvezeték és a méretlen fővezetékek tartós terhelőáramra (melegedésre) vonatkozó méretezését kell elvégezni.
• Csak a méretlen fővezetéket kell tartós terhelőáramra (melegedésre) méretezni.
• A csatlakozóvezetéket legfeljebb 1% feszültségesésre méretezni kell.
• A méretlen fő vezetéket legfeljebb 1% feszültségesésre méretezni kell.
• A csatlakozóvezetéket az elosztói engedélyes létesíti, így nem kell méretezni.
• Mindkettőt keresztmetszetre, melegedésre és 1-1-% feszültségesésre kell méretezni.

31. Hol alakítandó ki egy családi ház villamos berendezésének fő földelőkapcsa, vagy -sínje, ha a fogyasztásmérő berendezés az épület határoló falazatának külső oldalán van elhelyezve!

• Az elosztói engedélyes által az áramszolgáltatói tájékoztatóban meghatározott helyen.
• A mért fővezeték végpontjánál.
• Az elosztói engedélyes TN-rendszer alkalmazását írja elő, így azt nem kell kialakítani.
• A csatlakozási pont közvetlen közelében.
• A felhasználó, illetve fogyasztó által meghatározott helyen.

32. Mi a fő földelőkapocs, vagy -sín funkciója egy felhasználói berendezésben? Több helyes válasz!

• A csatlakozó főelosztóban levő PE kapocs EPH gerincvezeték(ek) indításához.
• A fő egyen potenciálú összekötések csomópontja, EPH csomópont.
• Innen indítandó(k) a PE-vezető(k).
• TT-rendszer esetén ezen a kapcson, sínen válik szét a N- és a PE-vezető.
• Elhelyezése az LPZ 0 és az LPZ 1 villámvédelmi zónák határát határozza meg.
• Azon a helyen, ahol az erősáramú betáplálás az épületet eléri.
• Az elosztói engedélyes által meghatározott funkciókat kell ellátnia.
• Az erősáramú berendezéshez tartozó földelőberendezés érintésvédelmi célra kijelölt és alkalmazott fı kapcsa.

33. Az alább felsorolt esetek közül mely esetekben kötelező RCD (áram-védőkapcsoló) alkalmazása? Több helyes válasz!

• Szakképzetlen, illetve nem kioktatott személyek által használt felhasználói berendezések esetén, ahol gondatlan használat is előfordulhat.
• A fı egyen potenciálú összekötések hiányos kialakítása esetén.
• Fürdőkádat, zuhanyt tartalmazó helyiség ellátását biztosító áramkörben.
• TT-rendszer alkalmazása esetén.
• Ahol belső túlfeszültség elleni védelem van kialakítva.
• RCD alkalmazása minden esetben kötelező.
• Mindenütt kötelező, ahol nincs védővezetős érintésvédelem kialakítva.

34. Melyik válasz hamis TN-rendszer esetén? Több helyes válasz!

• Amennyiben alapozásföldelő áll rendelkezésre, akkor a szétterjedési ellenállás értéket nem szükséges méréssel igazolni.
• Áram-védőkapcsoló alkalmazása esetén a mért fővezeték N-vezetőjének PEN vezetőnek kell lennie.
• Amelyik helyiségben fürdőkád, zuhanytálca van, ott kiegészítő védelem céljából áramvédő kapcsolót kell felszerelni és kiegészítő egyen potenciálú összekötéseket kell kialakítani.
• Ha a családi ház háromfázisú fogyasztásmérő-helye a telekhatáron van, a mért fővezeték négyvezetős rendszer.
• A PE és a N-vezetőket minden fővezetéki elágazási ponton össze kell kötni.

1. Mely esetben jogosult a regisztrált villanyszerelő földkábeles csatlakozóvezeték kivitelezésére?

• Amikor a felhasználó megbízza.
• Az elosztói engedélyes feladata kiépíteni minden esetben.
• Ideiglenes vételezés kialakítása esetén.
• Ha úttestet nem keresztez a csatlakozóvezeték.
• Ha a csatlakozóvezeték keresztmetszete 4 x 25 mm2 alatt van.

2. Milyen felhasználói berendezések csatlakoztathatók a közcélú hálózatokhoz a vonatkozó szakmai előírások szerinti kiépítésben?

• Az elosztói engedélyesek által elfogadott villamosipari termékek felhasználásával létesített berendezések.
• Kereskedelmi forgalomban lévő, a vonatkozó termékszabványok szerinti vizsgálatokkal rendelkező villamosipari termékek.
• Szabványos új, illetve újszerű állapotú erősáramú termékek és berendezések.

3. A fogyasztásmérő szekrényeket az elosztói engedélyes minősítő laboratóriuma minősíti-e?

• Igen, mert az jogosult a vizsgálatra.
• Nem, mert a vonatkozó előírások szerinti akkreditált laboratórium végzi.
• Igen, mert tanúsítványt csak az adhat ki.

4. Mekkora feszültségesés engedhető meg a csatlakozó vezetéken és a méretlen fővezetéken?

• A csatlakozó vezetéken maximálisan 1 %, a méretlen fővezetéken pedig összesen 2 % feszültségesés engedhető meg.
• Fázisonként legfeljebb 2,3 V lehet a teljes feszültségesés.
• Összesen legfeljebb 2 %. Eltérő megállapodás hiányában ebből legfeljebb 1 % lehet a csatlakozó vezetéken és legfeljebb további 1 % lehet valamennyi fővezeték együttes feszültségesése.

5. A fogyasztásmérő-helyet mely szempontok szerint kell az épületen elhelyezni? Több helyes válasz!

• A lehető legrövidebb méretlen fővezeték kialakítással.
• A lehető leghosszabb méretlen fővezeték kialakítással.
• A bérlemény lakóterén belül.
• A bérlemény lakóterén kívül.
• Minden felhasználó részére külön lepecsételhető mérőszekrény készüljön.
• Úgy, hogy a csatlakozóvezeték nyomvonalában ne legyen törés.
• Falba süllyesztve, illetve falra szerelve.

6. Nem lakás célú felhasználási hely méretlen fővezetékének méretezésénél mit kell figyelembe venni?

• Egyidejűségi tényezőt.
• Várható teljesítménytényezőt és az egyidejűségi tényezőt.

7.A fogyasztásmérő szekrénynek milyen bizonylattal kell rendelkeznie?

• Vizsgálati jegyzőkönyvvel, CE jelzéssel.
• Szabványossági vizsgálati jegyzőkönyvvel (megfelelt minősítésű).
• CE jelzéssel és forgalmazási engedéllyel.
• CE jelzéssel.

8. A felhasználói (mért) főelosztó hol helyezhető el? Több helyes válasz!

• Mérőszekrényben a fogyasztásmérővel egy légtérbe beépítve.
• Mérőszekrénnyel egybeépítve, a fogyasztásmérővel nem egy légtérben.
• Külön önálló tokozott szekrényben.
• Külön nem tokozott szekrényben elhelyezve, de csak 1 méteren belül.
• Lakás lakóterén belül.
• Kizárólag a csatlakozószekrénnyel egybeépítve.

9. Mit kell biztosítani a felhasználó részére, a fogyasztásmérő berendezéssel kapcsolatban? Több helyes válasz!

• Kismegszakító kezelhetőségét.
• A felszerelt műszerek villamos csatlakozásait és vezetékeit.
• A fogyasztásmérő leolvashatóságát.

10. Kisfeszültségű kábelhálózatról milyen közvetlen csatlakozások készíthetők?

• Felfűzős-, T (Y) leágazás-, elosztószekrényből csatlakozás.
• Kizárólag elosztószekrényből.
• Kizárólag felfűzős rendszerű lehet.

11. Kötelezhető-e a felhasználó a mérőhely átépítésére, ha a teljesítmény bővítés csak a mérő kismegszakítójának cseréjét igényli?

• Nem, a mérőberendezést nem szükséges átépíteni, ha a műszaki állapota megfelelő.
• Igen, a mérőhelyet kívülre, új mérőszekrénybe kell kihelyezni.
• Igen, a mérőhelyet a csatlakozási ponthoz kell áthelyezni.

12. Mikor kell szabad vezetékes csatlakozásnál a fogyasztásmérő-helyet a felhasználó ingatlanán elhelyezett segédoszlopon kialakítani? Több helyes válasz!

• Ha a telken bármely okból segédoszlop alkalmazása szükséges.
• Ha az épületig nem tartható az 1 %-os feszültségesés.
• Üdülőterületi, zártkerti környezetben, ha nincs csatlakozásra alkalmas épület.
• Ideiglenes fogyasztásmérés esetén.

13. Az MSZ 447:2009 mértékadó szabvány vonatkozó szakasza szerint alapján mennyi lehet a szigetelt szabad vezetékes kivitelő csatlakozó vezeték föld feletti magassága belterületen lévő út felett, ha ott járművek is közlekednek?

• 4,5 méter.
• 5 méter.
• 5,5 méter.
• 6 méter.

14. A csatlakozó vezeték védőcsövezett szakaszába egy vezeték befűző dobozt kell beépíteni. A minimális mértékadó szabványkövetelmények teljesítéséhez melyiket választja?

• A védőcsövek becsatlakozásának megfelelő, de legalább 150 x 150 mm mérető, minimum IP 44 védettségű villamosipari kemény műanyag dobozt kell alkalmazni, zár pecsételhető kivitelben.
• A0 mérető villamosipari tokozatot kell alkalmazni, amely IP 54 védettséggel rendelkezik és záró pecsételhető.
• A védőcsövek becsatlakozásának megfelelő, de legalább 100 x 100 mm mérető, legalább IP 44 védettségű villamosipari kemény műanyag dobozt kell alkalmazni, záró pecsételhető kivitelben.

15. Hol kell elhelyezni egy épület csatlakozó főelosztóját?

• A  leválasztó kapcsolóval azonos helyen kell elhelyeznie

• Jól megközelíthető és mindenkor hozzáférhető helyen kell elhelyezni.
• Csak pince szinten.

16. A csatlakozó főelosztó előtt mekkora szabad helyet kell kialakítani, biztosítani a berendezés kezelése céljából?

• 1 m.
• 2 m.
• 3 m.

17. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kell-e túláram védelmet beépíteni?

• Kell.
• Nem kell.
• Csak akkor szükséges, ha a a leágazó fővezeték a felszálló fővezetéknél kisebb keresztmetszetű.

18. A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték közé kell-e leválasztó kapcsolót beépíteni?

• Nem kell.
• Kötelező.
• Csak túláram védelemmel együtt.

19. Mi a teendő, ha a fogyasztásmérő (tervezett helye) mellett vagy alatt, 60 cm-nél közelebb házi fémhálózat csöve található?

• A fogyasztásmérő berendezés helyét máshol kell kialakítani.
• A fém csövet a fogyasztásmérő berendezés szélein 30 – 30 cm-re túlnyúlóan járulékos szigeteléssel kell ellátni.
• Nem probléma, nem kell figyelembe venni.

20. A fogyasztásmérő berendezés és tartozékainak leolvasását és kezelhetőséget igénylő részeinek minimális és maximális magassága a padlószinttől az elosztói engedélyessel történő
más megállapodás hiányában?

• Alsó széle 0,6 m, felső széle 1,8 m.
• Alsó széle 1,2 m, felső széle 1,6 m.
• Nincs korlátozás.

21. Az alábbiak közül mikor kell tűzvédelmi főkapcsoló beépíteni?

• Minden új felhasználási hely esetében kötelező a főkapcsoló beépítése.
• Csak csoportos mérőhelyek esetében kötelező.
• Minden nem lakossági fogyasztó (felhasználó) esetében kötelező a főkapcsoló beépítése.
• Csak közvetett mérés esetén kötelező beépíteni.

• Csak az elosztó engedélyes előírása esetén kötelező beépíteni.

22. Szükséges-e az elosztói engedélyes által jóváhagyott villamos kiviteli terv egy társasház méretlen fővezetékének felújításához?

• Nem, mert a méretlen fővezeték felhasználói tulajdonú.
• Terv nem szükséges, elegendő bejelenteni a munka elvégzését.
• Csak akkor, ha a fővezeték felújítás a fogyasztásmérő-helyeket is érinti.
• Igen, mert a méretlen fővezeték nem az elosztói engedélyes tulajdona.
• Igen. mert a műszaki tartalom változás 50% feletti.

23. Kell-e áramvédő-kapcsoló az ideiglenes vételezés esetén?

• Csak építkezés esetén.
• Szabadtéri használatú, legfeljebb 32A névleges áramú mobil fogyasztó készülékek esetében
• Csak, ha földelést nem lehet kiépíteni.
• Csak mérő nélküli vételezés esetén.
• Csak mérővel történő vételezés esetén.

24.A hálózatra csatlakoztatáshoz szükséges-e a felhasználói mért elosztótábla?

• Csak több elmenő belső áramkör esetében.
• Igen, mindig.
• Nem, ha nem lesz feszültség alá helyezve a mérőszereléskor a betápláló mért vezeték.

25. Mely esetekben kell a közvetett mérés és tartozékainak elhelyezését külön záró pecsételhető egységben elhelyezni?

• Minden esetben.
• Ha nem záró pecsételhető főelosztóba kerül beépítésre.
• Ha a megszakító nem záró pecsételhető.
• Ha a záró pecsételhető főelosztóban egynél több közvetett mérést kell elhelyezni.
• Csak 630 A méréshatár felett.

26. Mi lehet a közvetett mérés helyes betáplálási sorrendje 630 A felett? Több helyes válasz!

• Késes olvadóbiztosító – áramváltó – főkapcsoló.
• Szakaszoló – áramváltó – megszakító.
• Kihúzható megszakító – áramváltó.
• Áramváltó – kihúzható megszakító.

27. Kinek a feladata a méretlen fővezeték kialakítása társasházban?

• Az elosztói engedélyes feladata.
• Az elosztói engedélyes által megbízott kivitelező feladata.
• A mérőhelyet elkészítő regisztrált villanyszerelő feladata.

• Bárkinek lehet a feladata.

28. A kábeltévé társaság a tetőtartót feszítésre igénybe kívánja venni, a felhasználó érdekében. Ön szerint lehet-e ilyen célra igénybe venni a tetőtartót?

• Igen, ha járulékos szigeteléssel látja el.
• Nem feszítheti rá.
• Igen, mert a tetőtartó a felhasználó tulajdona.
• Igen, ha a felhasználó és az érintett társaságok is ebben megegyeznek.

29. A szülők és gyerekek a telket közösen használják, de a tetőtér beépítésével külön HRSZ-on lettek bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. Két különálló mérést szeretnének, de egy műanyag szekrényben, egy légtérben kialakítva. Ön szerint lehetséges-e ez?

• Igen, ez egy praktikus, olcsó megoldás.
• Nem oldható így meg, két külön záró pecsételhető szekrény kell.
• Csak egy mérés lehetséges.

30. Az új csatlakozó kábelt a hálózati leágazó ponttól a fogyasztásmérő szekrényig két darabból toldotta össze, a toldást az előírt technológiai utasításnak megfelelően végezte el. Ön szerint átvehető-e a szerelés?

• Igen, mert betartotta a technológiai utasítást.
• Nem, mert csatlakozó vezetéket nem szabad toldani.

31. Szigetelt csatlakozóvezeték a legkedvezőtlenebb üzemi helyzetében is a csatlakozáshoz nem tartozó tárgyaktól legalább hány méterre legyen.

• 1 m.
• 0,5 m.
• 0,1 m.

32. Ha a csatlakozóvezeték háromfázisú, akkor a felszálló méretlen fővezetéket milyen kivitelben kell létesíteni?

• Egyfázisú.
• Tetszőleges (egy vagy háromfázisú).
• Háromfázisú.

33. Lehet-e tűzvédelmi főkapcsolóként alkalmazni késes olvadó biztosítót?

• Nem, mert ezt a vonatkozó szabványok szerint csak szakember kezelheti.
• Igen,
• Igen, mert az OTSZ előírja.

34. Milyen szempont szerinti előírás követelheti meg a tűzvédelmi főkapcsoló alkalmazását?

• Tűzvédelem.
• Vagyonvédelem.
• Villámvédelem.

35. Előírható-e az elosztói engedélyes részéről, kötelezően a felhasználó számára a túlfeszültségvédelmi berendezések alkalmazása?

• Nem, mert azt külön jogszabály határozza meg.
• Igen, mert azt külön jogszabály határozza meg.
• Igen, mert azt az elosztói engedélyes határozza meg.
• Nem, mert azt az MSZ 447:2009 írja elő.

36. Szabad vezetékes csatlakozó esetében a tetőtartónál kötés van minden szigetelt vezetéken, hol a tulajdonjogi határ?

• Fogyasztásmérő előtti kismegszakító, biztosító kapcsai.
• Az első kötési pontnál, a tetőtartónál.
• Hálózati leágazási pontnál.

37. A védelem műszaki hatékonysága szempontjából hová szükséges, illetve ajánlott beépíteni a túlfeszültség elleni védelem 1. osztályú (durva védelmi fokozatú) készülékét?

• A közcélú hálózat transzformátor állomásánál.
• A fogyasztásmérő berendezés előtt.
• A fogyasztói elosztónál.

38. Mi nem része a fogyasztásmérő berendezésnek? Több helyes válasz!

• A felhasználói mért főelosztóban elhelyezett biztosítók, kismegszakítók.
• A mérőberendezéshez tartozó kismegszakító(-k).
• A hőtárolós kályhákat működtető mágneskapcsoló.
• Túlfeszültség elleni védelem eszközei.
• Leválasztó  kapcsoló.

39. Mikor szükséges a méretlen fővezeték védőcsövébe dobozt beépíteni?

• Ha a nyomvonal hosszú vagy kettőnél több törést tartalmaz.
• Ha a nyomvonal túl hosszú vagy háromnál több könyök van benne.
• A nyomvonal minden iránytörésénél.

40. Mit nevezünk méretlen fővezetéknek?

• A betápláló fővezeték, a felszálló fővezeték összefoglaló elnevezése.
• A felszálló fővezeték és a leágazó fővezeték összefoglaló elnevezése.
• Az a. és b. együtt.

41. Az alábbi válaszok közül melyik állítás igaz?

• A szabványok a jogszabályok közé tartoznak.
• A szabványokban meghatározott biztonsági szintet biztosítani kell.
• A szabványok alkalmazása minden esetben kötelező.

42. Mi a meghatározása a csatlakozóvezetéknek?

• Az első felhasználói kötési pontig terjedő vezetékrendszer.
• A hálózati leágazási pontot köti össze a csatlakozási ponttal.
• A szolgáltató által kötelezően létesítendő vezeték.

43. Mit ad meg a következő meghatározás? Több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló méretlen szakasza, amely a magánvezetéket, vagy ennek hiányában a csatlakozási pontot a felhasználói berendezéssel köti össze.

• Felszálló méretlen fővezeték.
• Összekötő berendezés.

44. Mit szükséges tervezni? Több helyes válasz!

• Közterületen nem haladó szabad vezetékes csatlakozó vezetéket.
• 4 lakás és 1 közösséginél több társasházi fogyasztásmérő-helyet.
• Földkábeles csatlakozó vezetéket.
• Közterületen haladó betápláló fővezetéket.
• Az összekötő berendezés felújítását 50 %-nál nagyobb műszaki tartalom változás esetén.
• Fogyasztásmérő-hely áthelyezését.

45. Típus fogyasztásmérő-helyet és szabad vezetékes csatlakozót kell létesíteni, milyen dokumentáció alkalmazása szükséges az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

• Mérnök kamarai tagsággal és jogosultsággal rendelkező tervező által készített tervet.
• Kivitelezői jogosultsággal rendelkező vállalkozó által készített tervet.
• Kivitelezői jogosultsággal rendelkező regisztrált villanyszerelő által készített (egyszerűsített) csatlakozási műszaki dokumentációt.

46. Mit határoznak meg a következő részletek?
Öt vezetékes rendszerben kell kiépíteni, a felújítását általában tervezni kell, megszakítás nélkül kell kivitelezni, a róla leágazó vezetékek kötéseit min. 150 x 150 mm-es plombálható kötődobozban kell kiépíteni, méretlen fogyasztói hálózat része.

• Betápláló méretlen fővezeték.
• Összekötő vezeték.
• Elosztó vezeték.
• Felszálló méretlen fővezeték.
• Leágazó méretlen fővezeték.
• Mért fővezeték.

47. Egészítse ki a következő mondatot „Ha a csatlakozóvezeték több fogyasztásmérő-helyet lát el, akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmazni és az első túláramvédelmi készüléket …”.

• A csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni.
• A fogyasztásmérő-berendezésben kell elhelyezni.
• A csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozóvezeték hálózati leágazópontja a transzformátorállomás gyűjtısínén van.

48. Készíthető-e  szabad vezetékes hálózatról földkábeles csatlakozás?

• Nem, szabad vezetékes hálózatról, csak szabad vezetékes csatlakozás létesíthető.
• Csak akkor, ha a földkábel hossza a 15 m-t nem haladja meg.
• Igen, a felhasználó külön megrendelésére.

49. Végleges földkábel csatlakozást létesíthet e regisztrált villanyszerelő?

• Igen, amennyiben ezt a felhasználó tőle megrendeli.
• Nem, mert ez az elosztói engedélyes feladata.
• Igen, minden esetben.

50. Magánterületen maximum hány méter hosszban haladhat földkábeles csatlakozó az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

• Nem fektethető magánterületen.
• Egyeztetett tervdokumentáció szerint.
• 10 m

51. Kinek a feladata a földkábeles csatlakozó tervdokumentációjának készítése?

• Az elosztói engedélyes.
• Felhasználói megbízás alapján regisztrált villanyszerelő.
• Felhasználói megbízás alapján villamos mérnök.

52. A földkábel csatlakozás létesítési költsége tartalmazza-e a tervezés díját?

• Igen.
• Nem.

53. Ki tehet igénybejelentést?

• Igénybejelentést csak a felhasználó tehet.
• Bárki tehet igénybejelentést a felhasználó helyett.
• Igénybejelentést a felhasználó, illetve megbízottja a regisztrált villanyszerelő tehet (hivatalos megbízólevél szükséges).

54. Az alábbiak közül mely adatra, dokumentumra nincs szükség előzetes igénybejelentésnél, ha a felhasználó nem magánszemély?

• Felhasználó neve.
• Cégjegyzékszám.
• Adószám.
• Kivitelező neve.

55. Mennyi az elosztói engedélyes válaszadási határideje az igénybejelentést követően a műszaki gazdasági tájékoztató kiadására (amennyiben a hálózat felvevőképes)?

• 8 nap.
• 15 nap.
• 30 nap.

56. Mekkora összegű jelenleg kisfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén a csatlakozási alapdíj, amennyiben az igényelt fázisonkénti névleges áramerősség összege
meghaladja a 32 A-t?

• 2.000 Ft/A (+ÁFA).
• 3.600 Ft/A (+ÁFA).
• 5.000 Ft/A (+ÁFA.)

57. Mi határozza meg az engedélyesek kereskedelmi és szolgáltatói tevékenységét?

• Az irányítási szabályzata.
• A Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzat.

58. Az engedélyes és a felhasználó között lévő szerződések adataiban történő változás esetén mit kell tennie a felhasználónak?

• A változást haladéktalanul be kell jelenteni.
• 15 napon belül be kell jelenteni, és új szerződést kell kötni.
• A bejelentés szükségtelen.

59. Felhasználó személyében történő változás esetén mit kell dokumentálni?

• Csak az átvétel időpontját.
• Csak a fogyasztásmérő állását.
• Az átvételi időpontot, mérőadatokat, mérőállást, régi és új fogyasztó aláírásával igazolva.

60. Mikor jogos az alábbi esetek közül a lakossági fogyasztó reklamációja?

• Jogos, ha az elosztói engedélyes legalább 15 nappal korábban nem értesíti a villamosenergia szolgáltatás tervezett szüneteltetéséről.
• Nem jogos, ha a fogyasztásmérő után bekövetkezett hiba miatti kiszállás költségét az engedélyes kiszámlázza.
• Jogos, ha a lakossági fogyasztó kérésére elvégzett fogyasztásmérő hitelesítés díját kiszámlázza, ha a mérő hibahatáron belül mér.

61. Az elosztói engedélyes műszaki tájékoztatója meddig érvényes?

• Felhasználó által közölt bekapcsolás várható időpontjáig.
• A beadás időpontjától 120 napig.
• Várható bekapcsolási idő megjelölés hiányban maximum egy évig.

62. Ki ill. kik végezhetnek az elosztói engedélyes területén fogyasztásmérő-hely kialakítást?

• Bármely villanyszerelési képesítéssel rendelkező alkalmazott.
• Regisztrált villanyszerelő.
• Villamosipari végzettséggel rendelkező vállalkozás.

63. Milyen módon lehet a felhasználási hely készre jelentését megtenni?

• Csak személyesen, ügyfélszolgálati irodában.
• Amennyiben csatlakozási alapdíjat kell fizetni, úgy az ügyfélszolgálati irodában.
• A készre jelentés csak telefonon adható meg.

64. Alapesetben a készre jelentéstől mennyi időn belülre egyeztet az elosztói engedélyes a felhasználóval időpontot a munka elvégzésére?

• 15 napon belül.
• 30 napon belül.
• 8 napon belül.

65. Ki adhat be igénybejelentést felhasználási helyre? Több helyes válasz!

• A leendő ill. meglévő felhasználó.
• Csak a mérőhely kialakítására megbízott személy.
• Felhasználó által (hivatalos meghatalmazással rendelkező) regisztrált villanyszerelő.
• Csak a létesítmény tervezője ill. beruházója.

66. Helyszínen kell-e tartózkodnia a kivitelezőnek a fogyasztásmérő-hely felülvizsgálatakor?

• Igen, mindig ott kell lennie.
• Igen, elég ha a mérőhelyhez hozzá lehet férni
• Az esetleges eltérő műszaki megítélés tisztázása végett célszerű

67. Melyik meghatározás a helyes az üzletszabályzatok hozzáférhetőségével kapcsolatban?

• Minden engedélyes, amely üzletszabályzatot köteles készíteni, köteles az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben, jól látható módon elhelyezni, kérésre bárkinek rendelkezésre bocsátani, és honlapján hozzáférhetővé tenni.
• Minden engedélyes az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben külön kérésre rendelkezésre kell bocsátani, és lehetőség szerint a honlapján hozzáférhetővé kell tenni.
• Minden engedélyes üzletszabályzatot köteles készíteni, az üzletszabályzatot az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségekben jól látható módon kell elhelyezni.

68. A csatlakozási alapdíj mentességnek mi a felső határa lakossági fogyasztó esetében?

• 96 A.
• 3 x 50 A.
• 1 x 32 A.

69. Számolja ki, hogy bővítési igény esetén mennyi csatlakozási alapdíjat fizet a felhasználó, ha 2 x 10 A-ról 3 x 32 A-re bővít?

• 142.000 Ft + ÁFA.
• 108.000 Ft + ÁFA.
• 230.400 Ft + ÁFA.

70. Az engedélyesek üzletszabályzatai a jogszabályok közé sorolhatók-e?

• Igen.
• Nem.

71. Hol helyezhető el a lakáscélú felhasználási helyen a minden napszaki árszabású áramkörhöz tartozó áram-védőkapcsoló (RCD)?

• 1 db RCD alkalmazása esetén a mért fogyasztói főelosztóban, a lakás dugaszoló aljzatait tápláló közös áramköri ágban.
• 1 db RCD alkalmazása esetén a mért fogyasztói főelosztóban, áramkörileg a mért fővezeték végpontján.
• 1 db RCD esetén az első túláram védelmi készülékhez rendelten.

72. Tervezhet-e a regisztrált kivitelező kábeles csatlakozóvezetéket, ha a kábel nyomvonal egy része közterületet vesz igénybe?

• Igen, de csak ebben az esetben.
• Igen, de csak akkor, ha szabad vezetékes az elosztóhálózat.
• Nem.

73. Igaz-e az az állítás, hogy a segédoszlopon elhelyezett végleges mérési pont esetén a csatlakozóvezeték kiépítése a felhasználó feladata?

• Igen.
• Nem.

74. Kezelhető-e több felhasználó egyidejű igénye együttes igényként, ha új kisfeszültségű elosztóhálózatot kell létesíteni?

• Nem, mert nem határozható meg a fizetendő hozzájárulás
• Igen, mert a hozzájárulás összege (ha van) az egyedi igénnyel arányos
• Nem, mert a hozzájárulás összege az egyedi igénnyel nem arányos.
• Igen, mert mindenki egyenlő hozzájárulást fizet.
• Igen, mert az engedélyes nem kérhet semmi esetben hozzájárulást.

75. Milyen esetben kell utólag bejelenteni a zárópecsétek (plombák) eltávolítását az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

• Csak, ha előre nem tervezett munkát kell elvégezni.
• Ha közvetlen élet- és vagyonbiztonság van veszélyeztetve.
• Bármely esetben lehet.
• Ha a munkát regisztrált vállalkozó végzi.
• Ha a munkát nem regisztrált vállalkozó végzi.

76. Eltávolíthatja-e a regisztrált villanyszerelő a hitelesítési pecséteket?

• Igen, ha az indokolt.
• Nem.
• Igen, ha előre bejelenti.

77. Milyen hossz felett kérhet az elosztói engedélyes térítést kisfeszültségű szabad vezetékes csatlakozóvezeték létesítése esetén?

• 15 méter.
• 30 méter.
• Nem kérhet térítést.

78. A csatlakozó vezeték létesítésénél a 15 m feletti kábelhossz esetén mennyi a méterenként felszámítható legnagyobb létesítési költség?

• 10.000 Ft/m.
• 5.000 Ft/m.
• 2.400 Ft/m.

79. Társasházak esetében mikor kell a bekapcsoláshoz szükséges dokumentumokat az elosztói engedélyes részére leadni az ELMŰ és az ÉMÁSZ területén?

• A bekapcsolást végző munkatársnak a helyszínen
• Készre jelentéskor a (központi) műszaki ügyfélszolgálati irodában
• Igénybejelentéskor

80. Milyen adatokat kér az engedélyes igénybejelentésnél az alábbiak közül, ha a felhasználó magánszemély? Több helyes válasz!

• Fizetés módja.
• Kivitelező neve.
• Igényelt teljesítmény.
• Igénylő neve.
• Létesítendő csatlakozó típusa.
• A várható árszabás.
• Számlavezető pénzintézet neve.

81. Ajánlható-e az engedélyesek részéről a vállalkozó?

• Igen, ha regisztrált a villanyszerelő.
• Nem.
• Hatósági engedéllyel.

82. Melyik szabvány foglakozik a csatlakozó berendezéssel?

• Az MSZ HD 60364-1:2009
• MSZ 1585:2009
• MSZ EN 60898-1:2004
• MSZ 447:2009

83. A védőcsövek alkalmazása során a belső vagy a külső átmérőt kell-e figyelembe venni?

• Csak a külső átmérőt lehet figyelembe venni.
• Csak a belső átmérőt lehet figyelembe venni.
• A régi előírások szerint a belső, az új szerint a külső szerint.

84. Figyelembe vehető-e az egyidejűségi tényező a leválasztó kapcsoló méretezésénél?

• Igen.
• Nem.
• Csak indokolt esetekben.

85. Hol helyezhető el a négyszintes társasház tűzvédelmi célú leválasztó kapcsoló?

• A közterületre nyíló csatlakozó főelosztóban (ha az külső falon helyezkedik el).
• A társasház gáz és víz közmű-fogadó helységében.
• A közlekedőben, a bejárati szinten, a méretlen fővezetékben történő elhelyezéssel.
• Közmű-fogadó helységben csak a kezelőszemélyzet számára hozzáférhető módon.

86. A felszálló méretlen fővezeték vezethető-e vízszintesen?

• Igen.
• Nem.

87. Milyen mértékű műszaki tartalom változása jelenti a felújítást?

• 60 %.
• 90 %.
• 50 %.

88. Kivitelezési tervdokumentációkat szükséges-e jóváhagyni az elosztói engedélyesnek?

• Nem, mert a tervező megfelelő jogosultsággal rendelkezik.
• Nem, mert a tervet regisztrált vállalkozó készíti.
• Igen, ha tervezési kötelezettséget írnak elő az igénybejelentők.
• Igen, ha az előírások megkövetelik a tervezést.

89. A fogyasztásmérő bekötése céljából legalább hány méter szabad vezetékhosszt kell biztosítani?

• 1 méter.
• 0,5 méter.
• Szükség szerint, különböző.
• Nincs megkötés.

90. Hol lehet elhelyezni a fogyasztásmérő-helyet? Több helyes válasz!

• Ahova a tulajdonos kijelöli.
• Csatlakozási pont közvetlen közelében.
• Új létesítés esetén, lakáson kívül.

91. Mi a közvetett mérés helyes betáplálási sorrendje az alábbiak közül 630 A-ig? Több helyes válasz!

• Késes olvadóbiztosító – áramváltó – fogyasztói főkapcsoló.
• Főkapcsoló – főbiztosító – áramváltó.
• Áramváltó – főkapcsoló – főbiztosító.
• Szakaszoló – áramváltó – megszakító.
• Áramváltó – kihúzható megszakító.
• Kihúzható megszakító – áramváltó.

92. Vezérelt mérés esetén mely esetekben kell a mért (felhasználói) oldalon biztosítót is alkalmazni?

• Minden esetben.
• Csak fűtés esetén.
• Csak vízmelegítő berendezés esetén.
• Egynél több készülék esetén vagy, ha azt a telepítéshez előírják

93. Kinek a kötelezettsége a csatlakozóvezeték létesítése és üzemeltetése?

• Felhasználó.
• Elosztói engedélyes.
• A fogyasztó nyilatkozik a közüzemi szerződésben.
• Az elosztói engedélyes dönti el.

94. Milyen módon lehet igénybejelentést tenni?

• Személyesen
• Telefonon
• Írásban, személyesen
• Telefonon, írásban
• E-mail-ben
• Telefonon, E-mailben, írásban
• Írásban, telefonon, személyesen, e-mailben

95. Milyen jogszabály írja elő a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeit?

• Miniszteri rendelet.
• Kormányrendelet.
• Törvény.

96. Milyen adatokat nem kérnek az engedélyesek az igénybejelentésnél lakossági fogyasztó esetében? Több helyes válasz!

• Felhasználó neve, személyes adatai.
• Felhasználási hely címe.
• Fizetés módja.
• Értesítési cím, telefonszám.
• Kivitelező neve.
• Igényelt teljesítmény.
• Rendelkezésre álló teljesítmény.
• Meglévő teljesítmény (ha van).
• Számlázási módra vonatkozó adatok.
• Létesítendő csatlakozó típusa.
• Műszaki számla és csatlakozási díj fizetőjének neve, és címe.
• Meglévő felhasználó esetén ügyfél azonosító szám.
• Számlavezető pénzintézet neve.

97. Az igénybejelentésre adandó engedélyezési „válaszcsomag” mit nem tartalmaz? Több helyes válasz!

• Általános tájékoztató.
• Egyeztetett időpontról a tájékoztató.
• Igénybejelentés egy példánya.
• Szerződéskötés általános feltételei tájékoztató.
• Általános tájékoztató.
• Megbízólevél másolata.
• Szerződés 2 kitöltött, de aláíratlan példánya.
• Bekapcsoláshoz szükséges adatok nyomtatvány.
• Kitöltött csatlakozó műszaki dokumentáció.

98. Mit szükséges tervezni? Több helyes válasz!

• Közterületen nem haladó szabad vezetékes csatlakozó vezetéket.
• 4 lakás és 1 közösséginél több társasházi fogyasztásmérő-helyet.
• Földkábeles csatlakozó vezetéket.
• Közterületen haladó betápláló fővezetéket.
• Az összekötő berendezés felújítását, minden esetben.
• Fogyasztásmérő-hely áthelyezését.

99. A felhasználói mért főelosztó hol helyezhető el az alábbiak közül? Több helyes válasz!

• Mérőszekrényben azzal egy légtérbe beépítve.
• Mérőszekrénnyel egybeépítve, azzal nem egy légtérben.
• Külön önálló tokozott szekrényben.
• Külön nem tokozott szekrényben elhelyezve, de csak 1 méteren belül.

100. Egészítse ki a következő mondatot „Ha a csatlakozóvezeték több fogyasztásmérő-helyet lát el, akkor csatlakozó főelosztót kell alkalmazni és az első túláram védelmi készüléket …”.

• … a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni.
• … a fogyasztásmérő-berendezésben kell elhelyezni.
• … a csatlakozó főelosztóban kell elhelyezni, kivéve, ha a csatlakozóvezeték hálózati leágazópontja a transzformátorállomás gyűjtősínjén van.

1. Válassza ki a helyes meghatározást!

• Csak az a kis erőmű teljesítménytől függetlenül, amelyik nem csatlakozik a közcélú hálózathoz és csak az adott felhasználó belső igényeit elégíti ki.
• Csak az a közcélú hálózatra kapcsolódó kis erőmű, amelynek a csatlakozási teljesítménye megegyezik a felhasználó részére rendelkezésre álló teljesítménnyel.
• Háztartási mérető kis erőmű az 50 kVA-t nem meghaladó teljesítményű kis erőmű.

2. Válassza ki a helyes meghatározást! A háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatása történhet: Több helyes válasz!

• A tervezett háztartási mérető kis erőmű csatlakozási pontja legyen különböző a termelni is kívánó felhasználó csatlakozási pontjával.
• A háztartási mérető kis erőmű az elosztóhálózattal szigetüzemben nem működhet.
• Háztartási mérető kis erőmű a jövőben csak inverteren keresztül csatlakoztatható a közcélú hálózatra.
• Egyfázisú termelőegység 10 kVA-ig csatlakoztatható a kisfeszültségű hálózatra, 10 kVA felett csak 3 fázisú csatlakoztatás a megengedett.

3. Válassza ki a helyes meghatározást! Háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatásának folyamata:

• Meglévő felhasználói csatlakozó berendezés esetén nincs szükség előzetes igénybejelentésre.
• Egy felhasználó jogszabály szerint az ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül csatlakozhat termelő berendezés a hálózatra.
• A háztartási mérető kis erőmű csatlakozása miatt szükséges közcélú hálózat fejlesztés a felhasználó feladata az érvényben lévő vonatkozó jogszabályok alapján.

4. Mit kell tartalmazzon az igénybejelentés háztartási mérető kis erőmű tervezése előtt?

• Meglévő felhasználó esetén a helyszínrajz másolatát.
• A közcélú hálózattal párhuzamosan kapcsolni kívánt áramtermelő berendezés, háztartási mérető kis erőmű működésére jellemző adatokat.
• A hálózati csatlakozási pont helyét.

5. Háztartási mérető kis erőmű igénybejelentésére adandó tájékoztató tartalmazza: Több helyes válasz!

• Az igényelt vagy betáplálható villamos teljesítményt, többletteljesítményt az elosztói engedélyes hálózatának mely részéről tudja szolgáltatni, vagy fogadni.
• A hálózat csatlakozási szerződés tervezetét.
• Villamosenergia méréssel, elszámolással kapcsolatos előírásokat.
• A többlet villamosenergia vásárlására vonatkozó ajánlatot.
• Az adott hálózati csatlakozási ponton milyen energiahordozó felhasználása engedélyezett.

6. Hogyan történik az energia elszámolás a háztartási mérető kis erőmű esetében?

• A termelt és a fogyasztott villamos energia mérését külön mérővel kell biztosítani.
• A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat nem tartalmazza.
• A többlet termelést a szolgáltató köteles megvásárolni és az átvételi ár a mindenkori villamosenergia fogyasztói ára, amely a rendszerhasználati díjat is tartalmazza.

7. Milyen hálózati visszahatása lehet egy háztartási mérető kis erőműnek?

• A kis erőmű nem okozhat semmilyen hálózati visszahatást, a felhasználó köteles a hálózati visszahatást teljes mértékben kiszűrni.
• A hálózati visszahatások tekintetében az MSZ EN 50160 előírásai irányadóak.
• A háztartási mérető kis erőmű hálózatba visszatáplált névleges áramának maximális (a közbenső harmonikusokkal együtt értendő) felharmonikus tartalma nem haladhatja meg az 5 %-ot.

8. Milyen védelmek telepítését írhatja elő a hálózati engedélyes háztartási mérető kis erőmű
létesítésénél az alábbiak közül?

• Földzárlat/testzárlat védelem.
• Hőfokvédelem.
• Frekvencia csökkenési védelem.

9. Válassza ki a háztartási mérető kis erőműre vonatkozó helyes választ!

• A háztartási mérető kis erőmű kis teljesítmények esetén (1 kW alatt) dugaszolható módon is csatlakoztatható.
• A beépített berendezések csatlakozása fixen történjen, bontható csatlakozás (pl. dugaszoló aljzaton keresztüli) nem engedélyezett.
• Feszültség kimaradás esetén (GVA, LVA működés) a visszatérő feszültségre a visszakapcsolás azonnal megtörténhet.

10. Milyen dokumentációk szükségesek egy háztartási mérető kis erőmű csatlakoztatásához?

• A kis erőmű építészeti kialakítása.
• Felhasználható energiafajtára vonatkozó MEH engedély és nyilatkozat.
• A kis erőmű minősítési dokumentációja.

11. Kit nevezünk üzemeltetési szempontból idegen személynek?

• Mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel és nincs vele olyan – munkavégzésre vonatkozó – szerződéses viszonyban, amely szerződés a munka során megtartandó villamos biztonsági követelményeket is tartalmazza.
• Mindaz a személy és szervezet, aki vagy amely nem áll munkaviszonyban az üzemeltetővel függetlenül a szerződéses viszonytól.
• Csak azok a személyek, akik nem szakképzettek és kioktatottak.

12. Kit nevezünk kioktatott személynek?

• Azokat a szakképzett személyeket, akik a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatottak.
• Az a személy, akit szakképzett személy a villamosság által előidézett veszélyhelyzetek elkerülésére megfelelően kioktatott.
• Az a személy, aki az üzemi munkák elvégzésére, az illetékes szerv (általában iskola, hatóság) által igazolt erősáramú képesítéssel rendelkezik (villanyszerelő, technikus, mérnök).
• Az a személy, aki az üzemi munkák elvégzéséhez a szakképzettségen kívül még további, speciális szaktanfolyami bizonyítvánnyal is rendelkezik.

13. Mit nevezünk feszültség alatti munkavégzésnek?

• Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy testrészeivel, szerszámmal, szerkezettel, védő, vagy segédeszközzel feszültség alatt álló részeket érint vagy veszélyes övezetbe hatol.
• Feszültség alatti munkavégzésnek számít az a munka is, amelynél a munkát végző személy a szokásos körültekintés mellett az érintést vagy veszélyes övezetbe való behatolást biztonságosan elkerüli.
• Minden olyan munka, amelynek során a munkát végző személy a testrészével, szerszámmal vagy más tárggyal, a veszélyes övezet érintése nélkül behatol a közelítési övezetbe.

14. Mit nevezünk feszültség nélküli állapotnak?

• A villamos berendezések olyan állapota, amely az az első üzembe helyezés időpontjáig terjed
• Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata minden lehetséges villamos energiaforrással meg van szakítva és teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei
• Az erősáramú villamos berendezés(rész) olyan állapota, amelyben a berendezés(rész) kapcsolata meg van szakítva a kikapcsolást megelőzően tápláló energiaforrással, s ennek következtében nem áll az üzemi feszültséghez hasonló értékű feszültség alatt, de nem teljesülnek rajta maradéktalanul a feszültségmentesítés előírt feltételei.

15. Mit nevezünk a legkisebb munkavédelmi védőtávolságnak?

• A levegőben mért legkisebb munkavédelmi védőtávolság az átívelési távolság (villamos összetevő) és az ergonómiai összetevő összege.
• Amely a feszültség alatti munkavégzés idején megakadályozza a villamos átütést.
• Levegőben mért legkisebb távolság, amely a munkavégzés során a munka idején megenged egy kis hibát a mozgásban és a távolság megítélésében.

16. Mit nevezünk veszélyes övezetnek?

• A feszültség alatt álló részek körüli olyan térség, amelyben a villamos veszély megelőzését szolgáló szigetelési szint nincs biztosítva.
• Veszélyes övezetet más megfogalmazásban átívelési távolságnak nevezzük.
• Veszélyes övezet az átívelési távolság és az ergonómiai összetevő összege.

17. Hogyan végezhető csatlakoztatás szabad vezetékes hálózatra?

• A csatlakozó vezeték hálózati végének bekötése szigetelt kisfeszültségű szabad vezetékes hálózatra szigetelő burkolattal ellátott kötőelemmel egyéb szakképzettség nélkül elvégezhető.
• A csatlakozó vezetékek közcélú hálózatra történő rákötése feszültség alatt történjen, ha ennek nincs műszaki, vagy egyéb akadálya.
• Csatlakozó vezeték hálózatra való felkötése feszültségmentesítéssel végezhető.

18. Mi a kábeles csatlakozó létesítésére vonatkozó előírás?

• Amennyiben a kábeles csatlakozó nem keresztez közutat, vagy más közműveket, úgy terv nélkül készíthető.
• A kábeles csatlakozót ha az elosztói engedélyes készíti nem igényel építési engedélyt.
• Kábeles csatlakozót csak jóváhagyott kiviteli tervek birtokában lehet kivitelezni, a tervet tervezői jogosultsággal rendelkező tervező készítheti.

Energiatakarékos épületek

1, Melyik állítás igaz?

a. A DMX egy digitális adatátviteli protokoll, amely lehetővé teszi a fénytechnikai berendezések kommunikációját.

b. A vezeték nélküli hálózat egy korszerű, energia hatékony ivóvíz ellátást biztosító végrehajtó eszköz.

c. Vezetékes rendszertopológiák: a pont-pont-, pont-multipont mikrohullámú adatátvitel, MESH topológia.

2. Mi az alapvető feltétele az energiatakarékos rendszer működésének?

a. Az egyes energiafogyasztó készülékek és áramkörök fogyasztásának mérése.

b. Kis fogyasztású készülékek alkalmazása.

c. A megfelelő felügyeleti rendszer beépítése.

d. Az a., b., c. együtt.

3. Mit határoznak meg a következő meghatározások: titkosítás, mobilitás, gyors- és egyszerű telepítés, bővíthetőség, kiemelkedő teljesítmény, költséghatékonyság?

a. A vezetékes hálózatok előnyeit.

b. A vezeték nélküli hálózatok előnyeit.

c. A BUS-rendszer jellemzőit.

4. Mire nem használhatók az épületfelügyeleti rendszerek?

a. Hőszivattyús rendszerek tarifavezérlésére.

b. Multimédiás funkciók vezérlésére.

c. Elektromos fűtési megoldások méretlen rendszerének táplálásához.

d. Távoli fűtésvezérlés változtatásához.

5. Igaz-e, hogy: az integrált épületfelügyeleti rendszerek lehetővé teszik, hogy a mechanikus világításkapcsolást, független hőmérséklet szabályzást vagy redőnyvezérlést egymással összhangba hozva vezéreljük, ezáltal akár 30%-os mértékű megtakarítást érhető el?

a. Igen.

b. Az integrált épületfelügyeleti rendszereknek nem a megtakarítás elérése a fő feladatuk, mert ezek drágák.

c. Nem.

1. Határozza meg az MSZ 4851-1:1988 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata.
• Az elektromágneses villámimpulzus elleni védelem.
• A gömb villám elleni védelem módszerei.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.

2.  Határozza meg az MSZ 4851 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
• Érintésvédelmi szabályzat.
• Villamos berendezések üzemeltetése ipari környezetben.

3. Határozza meg az MSZ 4851-2:1990 szabvány megnevezését.

• 1000V-nál nagyobb feszültségű, kis zárlati áramú berendezések.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Földelési ellenállás és a fajlagos ellenállás mérése.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Feszültség védőkapcsolás ellenőrzése.
• Egyenpotenciálra hozás szabályai.

4. Határozza meg az MSZ 4851-3:1989 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
• Sztatikus feltöltődések. fogalom meghatározások.
• Villámvédelem, villámhárító berendezés műszaki követelményei.

5.  Határozza meg az MSZ 4851-4:1989 szabvány megnevezését.

• Az 100V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálata.
• Elektroszmog elleni védekezés. Műszeres feltárás módjai.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. feszültség védőkapcsolás ellenőrzése.

6. Határozza meg az MSZ 4851-5:1991 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
• Érintésvédelmi szabályzat.
• KLÉSZ

7. Határozza meg az MSZ 4851-6:1973 szabvány megnevezését.

• Hurok impedancia mérése.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések különleges vizsgálati előírásai.
• Villámvédelem. Kockázat értékelés.
• Villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése.

8. Határozza meg az MSZ 4851 szabvány sorozat megnevezését.

• Villámvédelem.
• Érintésvédelmi szabályzat.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
• Villamos gyártmányok közös biztonsági előírásai. Érintésvédelmi osztályozása.

9. Határozza meg az MSZ 4851-1:1998 szabvány megnevezését.

• Építkezés felvonulási villamos berendezés követelményei.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata.
• Érintésvédelmi osztályozás a villamos gyártmányoknál.

10. Határozza meg az MSZ 4851-2:1990 szabvány megnevezését

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése.
• Vasbeton alapozás alkalmazása földelés céljára.
• Elektroszmog kimérésének szabályai.

11. Határozza meg az MSZ 4851-3:1989 szabvány megnevezését.

• Az egyenlő potenciálra hozás hálózatának kialakítása.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
• Villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben.

12. Határozza meg az MSZ 4851-4:1989 szabvány megnevezését.

• Feszültségvédő kapcsolás ellenőrzése. Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
• Áramvédő kapcsolás ellenőrzése.
• Érintésvédelmi Szabályzat.
• Gépi berendezések biztonsága.

13. Határozza meg az MSZ 4851-5:1991 szabvány megnevezését.

• Kisfeszültségű villamos berendezések. Áramütés elleni védelem.
• Közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás.
• 1000 V-nál nagyobb feszültségű , erősáramú villamos berendezések különleges vizsgálati előírásai. Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.

14. Határozza meg az MSZ 4851-6:1973 szabvány pontos megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000 V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések különleges vizsgálati előírásai.
• Kisfeszültségű villamos berendezések. Áramütés elleni védelmi módok.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek.

15.  Határozza meg az MSZ 4851-1:1988 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. általános szabályok és a védővezető állapotának ellenőrzése.
• Kisfeszültségű villamos berendezések. A védelmi módok alkalmazása. Általános előírások.
• Villámvédelem. Általános előírások.

16. Határozza meg az MSZ 4851-2:1990 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Feszültségvédő kapcsolás ellenőrzése.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Földelési ellenállás és fajlagos talajellenállás mérése.

17. Határozza meg az MSZ 4851-3:1989 szabvány megnevezését.

• Kisfeszültségű villamos berendezések. Leválasztás és kapcsolás.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.

18. Határozza meg az MSZ 4851-4:1989 szabvány megnevezését.

• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Feszültség védőkapcsolás.
• Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.
• Érintésvédelmi üzemi szabályzat.

19. Határozza meg az MSZ 4851-5:1991 szabvány megnevezését.

• Földelő berendezések, védővezetők és védő egyenpotenciálra hozó vezetők.
• Védővezető nélküli  érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei.
• A földelési ellenállás és a fajlagos talaj ellenállás mérése.

20. Határozza meg az MSZ 44851-6:1973 szabvány  megnevezését.

• 1000 V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések különleges vizsgálati előírásai.
• Áramvédő kapcsoló ellenőrzése.
• EPH ellenőrzése
• Védővezetős érintésvédelmi módok mérési módszerei.

21. Melyik szabvány tartalmazza az érintésvédelmi vizsgálati módszereket.

• MSZ 172/1
• MSZ HD 60364
• MSZ 62305
• MSZ 4851

22. Melyik szabvány  tartalmazza a  - Érintésvédelmi vizsgálati módszer. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata - részt.

• MSZ 4851-1:1988
• MSZ 4851-6:1973
• MSZ 274
• MSZ EN 50110

23. Melyik szabvány tartalmazza a - Érintésvédelmi vizsgálati módszer. A földelési ellenállás és a fajlagos talajellenállás mérése - részt.

• MSZ 13207:2000
• MSZ HD 60364-6:2007
• MSZ 4851-2:1990

24. Melyik szabvány tartalmazza az - Érintésvédelmi vizsgálati módszer. Védővezetős érintésvédelmi módok  mérési módszerei- részt.

• MSZ 16040-1:1973
• MSZ 4851-3:1989
• MSZ 4851-2:1990
• MSZ 274-4:1977

25. Melyik szabvány tartalmazza az- Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. Feszültség védőkapcsolás ellenőrzése- részt.

• MSZ 4851-4:1989
• MSZ EN 61557-1
• MSZ 62305

26. Melyik szabvány tartalmazza az - Érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei. Védővezető nélküli érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei- részt.

• MSZ EN 61000
• MSZ 595
• MSZ EN 60742:1998
• MSZ 4851-5:1991

27. Melyik szabvány tartalmazza az - Érintésvédelmi vizsgálati módszerek. 1000V-nál nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések különleges vizsgálati előírásai -részt.

• MSZ EN 62305-4
• MSZ HD 60364-4-443:2007
• MSZ 4851-6:1973

Háztartási méretű kis erőművek

1, Háztartási méretű kis erőműnek minősül-e az a kis erőmű, amelynek beépített teljesítménye 37,5 kW, és a telepítés felhasználási helye 120/20 kV-os elosztói alállomás 20 kV-os gyűjtősínjére csatlakozik?

a. Igen, mert a 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a szerint háztartási méretű kis erőműnek minősül az

a kis erőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az

50 kVA-t.

b. Nem, mert a 2007. évi LXXXVI. törvény 3. §-a szerint háztartási méretű kis erőműnek a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kis erőmű minősül, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.

2. Amennyiben háztartási méretű kis erőművel ellátott felhasználási helyen elszámolási ciklusban a szaldóképzés után 100 kWh többlettermelés adódik, és a villamos energia szerződés szerinti átlagos termékára 20 Ft, úgy mekkora bevétele keletkezhet a felhasználónak?

a. A vonatkozó, 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet szerint a villamosenergia-kereskedő az

értékesített villamos energia szerződés szerinti átlagos termékára és a RHD 85 %-ával köteles elszámolni.

b. A villamosenergia-kereskedő csak 2.000 Ft-ot fizet, így ennyi lehet a felhasználó

bevétele.

3. Mely három alapvető napelemes technológiát ismeri?

a. Vékonyréteg, unikristályos, polikristályos.

b. Vékonyréteg, monokristályos, polikristályos.

4. Az elosztói szabályzat mely melléklete tárgyalja részletesen a háztartási méretű kis erőművek műszaki

feltételeit?

a. 6/b.

b. 6/d.

5. A szél milyen energiáját hasznosítja a szélerőmű?

a. Mozgási energiáját.

b. Helyzeti energiáját.

6. Szükséges-e építési engedély a háztartási méretű kis erőművek létesítésére?

a. Igen, mert minden, 6 méternél magasabb létesítmény engedélyköteles tevékenység (pl.

szélerőmű).

b. Nem, mert a villamosenergia-törvény szabályozza az ide vonatkozó engedélyeket, és

az kimondja, hogy nem kell háztartási méretű kis erőmű építéséhez az építési

engedélyezési eljárást lefolytatni.

7. Válassza ki a helyes megállapítást!

a. Egy adott helyen tervezett szélerőmű hatékonyságát erőteljesen befolyásolják a helyi

adottságok és a közvetlen környezet.

b. A telepítésnél szükségtelen figyelembe venni, hogy a környező fák, bokrok, épületek,

építmények, hol helyezkednek el, hiszen azok nem keltenek olyan turbulenciákat, amelyek

befolyásolnák a szélerőmű működését.

8. Válassza ki a helyes megállapítást!

a. Háztartási méretű kis erőmű létesítése esetén akkumulátor telepet csak szigetüzemű

rendszer esetén szükséges telepítenünk.

b. Hálózat párhuzamos rendszerű szélerőműnél szükséges akkumulátorokat telepítenünk, mert

a szélenergiát szabályoznunk kell, továbbá a hálózatra a többletenergiát pedig csak számlaképesen táplálhatnánk.

9. Hogyan történik az inverter helyének kiválasztása napelemes rendszer telepítésénél.

a. Az inverter helyét úgy kell megválasztanunk, hogy az ne legyen kitéve csapadék

behatásának, hűvös, jól szellőző helyen legyen, villamosan az elhelyezése nem befolyásoló

tényező.

b. Az inverter helyét úgy kell megválasztanunk, hogy a környezeti feltételek helyes

megválasztása mellett a legfontosabb tényező a DC oldali veszteség minimalizálása.

10. Melyik a helyes állítás a csatlakozási tervre, illetve engedélyeztetésre vonatkozóan?

a. Csatlakozási tervet nem kell készítenünk, illetve az engedélyeztetést sem kell lefolytatnunk,

amennyiben minden időpillanatban biztosítható, hogy a termelt energia ne jusson ki a

közcélú hálózatba, hiszen az minden esetben a fogyasztást fedezi csupán.

b. Az engedélyeztetést le kell folytatni (így csatlakozási tervet kell készíteni) minden

hálózat párhuzamosan üzemelő, villamosenergia-termelő berendezés esetében.

11. Mit jelent a szigetüzem kifejezés?

a. Szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és

felhasználása a magyar egységes szabályozású villamosenergia-rendszertől

függetlenül, azzal össze nem kapcsolva történik.

b. Szigetüzem: olyan üzemállapot, amelyben a villamos energia termelése és felhasználása a

magyar egységes szabályozású villamosenergia-rendszerrel összekapcsolva történik, de

nincs hálózatra történő rátáplálás, azaz a rendszer szigetüzemben üzemel.

12. Mit jelent a sztring (string) kifejezés?

a. Sztring (string): egymással sorba kapcsolt napelem modulok összessége.

b. Sztring (string): egymással sorba és párhuzamosan kapcsolt napelem modulok összessége

Hőszivattyúk, GEO tarifa

1. Melyik állítás igaz?

a. A hőszivattyú olyan napenergiát hasznosító berendezés, mellyel használati meleg víz állítható elő.

b. A hőszivattyú egy olyan berendezés, amely a környezet energiáját hasznosítja azáltal, hogy elvonja az alacsony hőmérsékletű energiát, majd azt magasabb hőfokszintre emeli, mellyel már lehetséges fűteni vagy meleg vizet előállítani.

c. A hőszivattyú egy korszerű, energia hatékony ivóvíz ellátást biztosító berendezés.

2. Hol lehet igénybe venni a GEO tarifát?

a. Csak a fővárosban.

b. A nagyobb városokban.

c. Az ELMŰ-ÉMÁSZ teljes ellátási területén.

3. Mennyi a GEO tarifa napi szolgáltatási ideje?

a. 24 órás folyamatos.

b. Napi 8 óra.

c. Naponta legalább 20 óra fűtési időt nyújt úgy, hogy a megszakítás 2 óránál rövidebb, és két megszakítás között minimálisan 2 óra bekapcsolási idő áll rendelkezésre.

4. Milyen berendezéskehez igényelhető a kedvezményes GEO tarifa?

a. Napkollektoros berendezések üzemeltetéséhez szükséges áramellátásra.

b. Elektromos fűtési megoldásokhoz.

c. Hőszivattyús rendszerekhez.

5. Meglévő hőszivattyús rendszerek esetén is igényelhető a GEO tarifa?

a. Igen.

b. Nem, csak új hőszivattyús telepítésnél igényelhető.

c. Nem.

6. Igaz-e az az állítás, hogy „A Geo tarifát a lakossági- és nem lakossági, valamint a közintézményi felhasználók is igénybe vehetik?

a. Igen.

b. Nem.

7. A GEO tarifa milyen készülék esetében vehető csak igénybe?

a. Bármilyen fűtőkészülék esetében minden napszaki fogyasztásmérővel.

b. Kizárólag szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető hőszivattyú berendezés villamos energia ellátására.

c. Kizárólag szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető bármilyen fűtőberendezés villamos energia ellátására.

8. A hőszivattyú működtetéséhez milyen fogyasztásmérő-berendezésre van szükség, ha azt kedvezményes tarifával veszik igénybe?

a. Minden napszaki- és vezérelt különmért fogyasztásmérő-berendezésre. ?

b. Csak minden napszaki fogyasztásmérő-berendezésre.

c. Csak vezérelt különmért fogyasztásmérő-berendezésre.!

9. Milyen műszaki tartalomnak kell megfelelnie a fogyasztásmérő-helynek a hőszivattyú vezérelt táplálásához?

a. Ugyanaz az elvárás, mint egyébként a vezérelt, különmért mérés esetében.

b. Csak a külön műszaki előírások szerint alakítható ki.

c. Csak terv alapján lehet kivitelezni.

10. Lehetséges-e az, hogy a hőszivattyús rendszer áramváltós fogyasztásmérő berendezéshez csatlakozik?

a. Igen, a 3x63 A-t (39 kW) meghaladó névleges csatlakozási értékkel rendelkező ügyfelek esetén.

b. Nem.

c. Nem, mert csak lakossági felhasználók számára vehető igénybe a kedvezmény.

11. A hőszivattyús berendezések kedvezményes tarifával történő üzemeltetéséhez az alábbiak közül mi szükséges (a szerződéskötésnek egyik műszaki feltétele)?

a. A mérőhely kialakítása teljesítményhez illeszkedő, a háztartási fogyasztóknál előírt műszaki követelményeknek megfelelő és csak áramváltós mérésre alkalmas lehet.

b. A mérőhely kialakítása teljesítményhez illeszkedő, az egyéb háztartási fogyasztóknál előírt műszaki követelményeknek megfelelő kell, legyen, tehát többlet elvárás nincs a mérőhellyel szemben.

c. A mérőhely kialakítása teljesítményhez illeszkedő, a háztartási fogyasztóknál előírt műszaki követelményeknek megfelelő vezérelt, külön mért mérésre alkalmas mérőhely legye, de mágnes kapcsoló alkalmazása nem lehetséges.

12. Mi a különbség a „H” és a „GEO” tarifa között

a. Nincs különbség, csak az áramszolgáltatók másképpen nevezik el.

b. A „H” tarifa szerint napi minimum 8 órában-, míg a „GEO” tarifa szerint napi 20 órában biztosított a villamos energia.

c. A „H” tarifa a fűtési idényben-, míg a „GEO” tarifa napi 20 órában biztosít kedvezményes villamos energiát.

1. Mennyi az EIB tápfeszültsége?

• 12V DC ( +2 V/- 4 V)
• 20 V AC ( +5 V/- 5 V
• 24V  DC ( +6 V/- 4 V )
• 120 V  AC ( +8 V/ - 6 V)

2. Mennyi busz vezeték keresztmetszete?

• 2x2x0,8mm²
• 2x0,5mm²
• 4x2x0,6mm²

3. A busz vezeték színjelölései?

• piros,fekete, sárga,zöld
• zöld,zöld/fehér, piros, piros/fehér
• piros,fekete,sárga,fehér

4. Melyik két eret használjuk a busz vezetékből?

• fehér,sárga
• piros,fekete
• piros,sárga
• fekete, fehér

5. Milyen célt szolgál a sárga, fehér színű buszvezeték?

• buszcsatoló bekötésére használják elsősorban
• tartalék érpárként használják
• érzékelők, beavatkozok bekötésére.

6.  A buszvezetéket hány V-os vizsgáló feszültséggel tesztelték?

• 750 V-os vizsgáló feszültséggel
• 1 000 V-os vizsgáló feszültséggel
• 4 000 V-os vizsgáló feszültséggel
• 2 500 V-os vizsgáló feszültséggel

7. A buszvezetékek toldását mivel végezzük és hogyan végezzük?

• összesodorjuk, forrasszuk és szigeteljük
• bármely erősáramú technikában használt szabványos kötő elemmel toldhatjuk.
• busz sorkapoccsal

8. Mi a szerepe a busz csatolónak?

• a buszcsatoló kapcsolatot teremt a buszvezeték, és a buszos készülékek között
• az erősáramú vezetékek bekötésére használják
• az aktorok és dimmelők  illesztője

9. Egy busz vonalra hány busz készülék fűzhető fel?

• bármennyi
• 24 db
• 50 db
• 64db
• 120 db

10. Egy tápegységre hány méter busz kábelt lehet felfűzni?

• a tápegységre maximálisan 1000 méter buszkábel fűzhető fel
• a tápegységre maximálisan felfűzhető buszkábel nincs meghatározva, mivel gyengeáramú hálózat
• a tápegységre 2500m - 5000m közötti buszkábel fűzhető fel

11. Hány méter távolság lehet maximum a tápegység és a busz készülék között?

• 150m
• 350m
• 750m
• 1000m

12.  Mennyi lehet  a maximális távolság két egymás között kommunikáló készülék között?

• 700m
• 500m
• 1000m

13.  Hány Volt a tápegység kimeneti feszültsége?

• 24 V, AC
• 29-31 V, DC
• 20-45 V, DC/AC

14. Hány amper lehet a tápegység maximális terhelő árama?

• 100 mA
• 640mA
• 1000mA

15.  Milyen osztályú a beépíthető túlfeszültség levezető?

• A osztályú
• B osztályú
• C osztályú
• D osztályú

16. Mire szolgál a fizikai cím?

• a telepítési hely megnevezése
• a készülékek egyedi azonosítására szolgál a fizikai cím
• a kismegszakító áramköri megnevezésére

17. Mi célt szolgál a csoport cím?

• a  készülékek egymással a csoport címeken keresztül kommunikálnak
• a tápegység azonosítását szolgálja.
• az erősáramú rendszer és gyengeáramú rendszer beazonosítását szolgálja

18.  Mit jelent a topológia kifejezés?

• a router megnevezését
• a kábelvezetés, és a hálózat kialakítását
• a busz résztvevők összevont elnevezését jelenti

19. Mit jelent az alkalmazói modul?

• olyan buszkészülék, amely a busz csatolóhoz csatlakozik
• gyengeáramú és erősáramú rendszerek közös elnevezése
• ezek a szenzorok

20.  Mi a busz csatoló?

• mechanikus, villamos és adattechnikai kapcsolatot létesít a busz és az alkalmazói modul között
• ez egy erősáramú dupla alternatív kapcsoló EIB technikai alkalmazása
• az IP router magyar elnevezése

21. A KNX rendszer törpefeszültsége melyik érintésvédelmi csoportba tartozik?

• TN rendszer
• SELV kategória
• PELV kategória
• FELV kategória

22. A köpenyes erősáramú vezeték és a KNX buszkábel egy erének érintkezése megengedett?

• nem
• igen
• nincs előírás rá

23. Melyik szabvány tartalmazza a EIB/ KNX  előírásait?

• MSZ HD 60364
• MSZ 274
• MSZ EN 50090

24. Miből áll az EIB rendszer?

• mágnes kapcsolókból, MBCU kábelból, kismegszakítókból
• árnyékolt koax vezetékből, kontaktorokból, read reléből
• buszvezetékből, a vezetékre csatlakoztatott érzékelőkből, végrehajtókból és rendszereszközökből áll

25. Milyen tápegységet lehet felhasználni?

• bármilyen tápegység felhasználható, ha a feszültség értéke megfelelő
• csak KNX logóval ellátott berendezés lehet
• 24 V, AC/DC jelöléssel ellátott

MSZ 2364-753:2004: padló és mennyezet fűtő berendezések szabvány ismereti teszt.

1. Melyik szabvány foglakozik a padló és mennyezeti fűtő rendszerek létesítésével?

• MSZ 2364-753:2004
• MSZ 2364-754:2006
• MSZ HD 60364-7-729:2009
• MSZ 172/1

2. A fűtőkábel fogalom meghatározása.

• narancssárga színű  kábelek
• rögzített fűtési rendszerhez készült árnyékolt vagy fémköpenyes, azok nélküli kábel
• csupasz ellenállás huzal

3. A hideg kivezetés fogalma.

• a gyártás során hidegen sajtolt vezeték hegesztett kötése
• a vezeték vagy zsinórvezeték a fűtőegység villamos berendezéshez való csatlakoztatása, MBCu vezeték összekötése a fűtőkábellel zárt technológia során
• önszabályzó fűtőkábel csatlakoztatása a villamos rendszerhez

4. A fűtőkábelek telepítésénél kell-e áramvédő kapcsolót telepíteni a rendszerhez?

• a megrendelő határozza meg a kivitelezővel, villanyszerelővel együtt
• nem írja elő a vonatkozó szabvány kötelezően
• igen kell telepíteni

5. Közvetlen érintés elleni védelemnél a fűtőkábelek esetén lehet-e védőakadályokkal megvalósított védelem.

• igen lehet
• védőakadályokkal megvalósított védelem nem alkalmazható
• a szabvány nem tartalmaz erre vonatkozóan előírást

6. A fűtőkábel telepítésénél  lehet-e a környezet elszigetelésével kialakított védelmet alkalmazni.

• igen minden további megkötések nélkül is
• a környezet elszigetelésével megvalósított védelem nem alkalmazható
• a szabvány nem tartalmaz erre vonatkozó előírásokat

7. A fűtőkábel telepítése esetén alkalmazható-e védelem földeletlen egyen potenciálú összekötéssel.

• földeletlen egyen potenciálú összekötéssel megvalósított védelem nem alkalmazható
• a szabvány nem tartalmaz előírást erre nézve
• igen minden további megkötés nélkül is

8. A fűtőegységek keresztezhetik-e a dilatációs illesztési hézagokat.

• a fűtőegységek ne keresztezzenek dilatációs illesztési hézagokat
• keresztezhetnek
• nincs előírás rá

9. A mennyezetfűtésre készült fűtőegységek védettségi fokozata legalább ……… legyen.

• IPX1
• nincs előírás rá
• IPXX
• IPX4D

10. A beton vagy hasonló anyagú padló fűtésére készült fűtőegységek védettsége milyen legyen legalább.

• IP 20
• IPX7
• IPXX

11. A kivitelezőnek mindegyik fűtőrendszerről alaprajzot kell készítenie.

• az állítás igaz
• az állítás hamis

12. A kivitelező átadási dokumentációja tartalmazza.

• beépített fűtőegységek számát, hossza, felülete, csatlakozó dobozok helye, feszültsége, hideg névleges ellenállás értéke
• áramvédő kapcsoló kioldó hibaárama,túláram védelem névleges árama
• a kivitelező döntése alapján

Túlfeszültség védelem

1, Hogyan nevezik azt a folyamatot, amelynek révén a villámok által keltett elektromágneses zavarok hatást fejtenek ki a villamos szerkezetekre?

a. Közvetlen villámcsapás

b. Csatolás

2. Melyik szabvány ad értékeket a villamos szerkezetek lökő feszültség-állóságára?

a. MSZ EN 62305

b. MSZ HD 60364-4-443

3. Mi az SPD?

a. Túlfeszültség-védelmi eszköz

b. Villámvédelmi levezető

4. Mi az alapvető működési elve az SPD-knek?

a. A túlfeszültség-impulzus hatására földzárlat-szerű állapotot hoznak létre a hálózaton!!!

b. A túlfeszültség-impulzus idejére leválasztják a fogyasztókészülékeket a hálózatról

5. Hogyan osztályozza a szabvány az erősáramú rendszerekben alkalmazott SPD-ket?

a. 1., 2. és 3. típusú SPD-k

b. B, és C kategóriájú SPD-k

6. Mekkora villámáram levezetésére kell az SPD-ket méretezni, ha a villámvédelmi rendszerrel rendelkező épület egy erősáramú és egy gyengeáramú hálózati csatlakozással rendelkezik?

a. Az erősáramú hálózaton beépített SPD-ket az épületre meghatározott villámvédelmi szinthez tartozó maximális villámáram 50 %-ára, a gyengeáramú hálózaton beépítetteket pedig 5 %-ára

b. Az erősáramú hálózaton beépített SPD-ket 50 kA, a gyengeáramú hálózaton beépítetteket pedig 5 kA villámáram levezetésére kell méretezni.

7. Kisfeszültségű hálózatra csatlakozó építmény esetében hol lehet 1. típusú SPD-t beépíteni?

a. Csak méretlen hálózati oldalon

b. Mért vagy méretlen hálózati oldalon, a hálózat kialakításától függően

8. Mi a jelentősége a különböző SPD-k közötti (vezetéken mért) minimális távolságnak?

a. Az SPD-k összehangolt működésének biztosítása

b. Nincs jelentősége az SPD-k távolságának

9. Háromfázisú TN-S hálózaton melyik kapcsolási módú SPD alkalmazása előnyösebb?

a. A „4+0” kapcsolásúé, mert az aktív részek között nincs szivárgó áram

b. A „3+1” kapcsolásúé, mert bármely fázisvezető és az N-vezető között kisebb a védelmi feszültségszint, mint „4+0” kapcsolás esetén. !!!

10. Függ-e az előtét-biztosító értéke az alkalmazott SPD-től?

a. Nem, mert az előtét-biztosító értéke csak a főbiztosító értékétől függ.

b. Igen, mert az előtét-biztosító értékét az SPD belső felépítése, kialakítása is befolyásolja.

11. Mekkora a minimális vezeték keresztmetszet, amellyel a betápláló hálózatra a főelosztóban beépített 1. SPD-t a PE-vezetőre kell csatlakoztatni?

a. 16 mm2, réz vezető esetén

b. 6 mm2, réz vezető esetén

12. Mekkora az erősáramú hálózatokon alkalmazott SPD-k bekötővezetékének maximális hosszúsága?

a. 1 m

b. 5 m

13. Mekkora a 3. típusú SPD és a védett fogyasztókészülék közötti maximális javasolt távolság?

a. 1 m

b. 5 m

14. Mi határozza meg a koordinált túlfeszültség-védelmi rendszert alkotó SPD-k közötti minimális távolságot?

a. Az SPD-kre vonatkozó gyártói adatok

b. A távolságot számítással kell meghatározni, az SPD-k védelmi feszültségszintjének különbsége alapján

15. Van-e különbség a napelemes rendszerek AC- és DC-oldalán beépíthető SPD-k között?

a. Nincs, mert a DC-oldali nagyobb feszültség kisebb zárlati árammal párosul, ezért ugyanazok az eszközök alkalmazhatóak AC- és DC-oldalon is.

b. Van, mert a DC-oldali nagyobb feszültség és az egyenáramú rendszerekben kialakuló zárlati állapot lekezelése eltérő felépítést tesz szükségessé.

Világítástechnika

1,Melyik világítástechnikai mennyiséget érzékeli az emberi szem?

a. Megvilágítás

b. Fényáram

c. Fénysűrűség

2. Mi a fényhasznosítás?

a. Az egységnyi villamos teljesítményből előállított fényáram

b. A megvilágítás és a fényerősség hányadosa

c. A lámpatestből kilépő fényáram a csupasz fényforrás fényáramához viszonyítva

3. Mennyi egy ideális fényforrás színvisszaadási indexe?

a. 1

b. 100

c. 0

4. Egy 4000 K-es fényforrásnak milyen jellegű a színe?

a. Hideg

b. Semleges

c. Meleg

5. Hány százalékkal kívánja az EU csökkenteni 2020-ig a CO2-kibolcsátást?

a. 20

b. 30

c. 50

6. Mikor szűnik meg a normál izzólámpák gyártása az EU-ban?

a. Már megszűnt

b. 2015

c. 2012

7. Mennyi egy normál izzólámpa élettartama?

a. 10.000 óra

b. 2.000 óra

c. 1.000 óra

8. Meddig gyárthatnak az EU-ban kétcsapos kompakt fénycsöveket?

a – 2012

b – 2017

c – 2020

9. Közvilágítási célra távlatilag melyik fényforrás marad használatban?

a. Retrofit nátriumlámpa

b. Nagy fényáramú nagynyomású nátriumlámpa

c. Javított színvisszaadású higanylámpa

10. Mi a DALI rendszer?

a. Digitális fényszabályozás

b. Analóg fényszabályozás

c. Világítási távkapcsoló

11. Mitől világít a LED?

a. Elektronok energiaszint-változása

b. Hőhatás

c. Töltéshordozók egyesülése (rekombinációja)

12. Mi a célja a LED-ek hűtésének?

a. Élettartam növelés

b. Színhőmérséklet növelés

c. Teljesítményfelvétel csökkentés

13. Melyik módszer NEM alkalmas fehér fényű LED előállítására

a. Vörös, zöld és kék LED-ek fényének keverése

b. Kék LED sárga fényporral

c. Közvetlen fehér fénykeltés

14. Mit jelent egy LED adatlapján az L80 érték?

a. 8000 K színhőmérséklet

b. Az élettartam végén 80% fényáram csökkenés

c. 8000 órás élettartam

15. Melyik tulajdonság NEM jellemző a LED-ekre?

a. Hosszú élettartam

b. Nincs sem ultraibolya, sem infravörös sugárzás

c. Más fényforráshoz képest kedvező ár

16. Melyik bura anyag hajlamos leginkább az öregedésre?

a. Polisztirol

b. Polikarbonát

c. PMMA (plexi)

17. Az öregedés során milyen függvény szerint változik egy lámpatest fényárama?

a. Szinuszos

b. Exponenciális

c. Lineáris

18. Mit jelent egy világítási berendezésnél a „karbantartási érték”?

a. Az az érték, ami alá a használat során a megvilágítás nem csökkenhet

b. Csökkentett fényáram, a lámpacserét végző személy szemének védelme érdekében

c. Az a legkisebb feszültség, amelynél a lámpa még nem alszik ki

19. Mi lehet az oka, ha egy frissen cserélt lámpa felvillan, és utána rögtön kialszik?

a. Hibás gyújtó

b. Szakadt fázisjavító kondenzátor

c. Zárlatos előtét !!

20. Mire utal, ha egy hagyományos előtéttel működő lámpatest által felvett áram megegyezik a fényforráson átfolyó árammal?

a. Hibátlan működésre

b. Menetzárlatos előtétre

c. Hiányzó vagy szakadt fázisjavító kondenzátorra

1. Élettani hatás szempontjából nézve hány mili amper az érzékelési küszöb alatti sáv ,mely még nem érzékelhető, áramütés bármely időtartammal.

• 0,1-0,2 A
• 0-1mA
• 40-50mA

2. Hány mili amper az érezhető áramütés, de az érintett rész még elengedhető időkorlát nélkül, az úgy nevezett elengedési határáram alatti sáv.

• 1-10mA
• 20-40mA
• 0,1-0,15A

3, Ha néhány másodperctől  percekig éri áramütés, hány mili ampernél történhet a vállakban és a karokban erős görcs, illetve vérnyomás növekedése.

• 0,50-0,60 mA
• 0,4-0,1 mA
• 10-40mA

4. Hány milli ampernél történhet  áramütés esetén sokkhatás erős izomgörccsel, helyrejövő szív rendellenességek, szívkamra remegés nélkül, ha  0,2s-nál rövidebb ideig éri .

• 40 - 400mA
• 0,5A felett
• 1 A felett

5, Áramütés esetén hány mili ampernél történhet  légzési nehézségek, szívkamra remegés , ájulás sokkhatással és erős izomgörccsel, ha az időtartam több mint 0,2s-nál hosszabb.

• 0,01-0,9 mA
• 40-400 mA
• 0,1-0,2 A

6, Az áramütésnél  számít-e az időtartam hossza a káros hatás miatt.

• igen
• nem
• közömbös

7, Mi történik ha az áramütés 0,2 s-nál rövidebb ideig tart és az áramerősség 400mA fölött van

• szívkamra remegés, ájulás, égés. EKG görbe T szakaszára esik
• gyenge áramütés érzés, bizsergéssel
• semmi különös

8. Hány mili ampernél jöhet létre  helyrejövő és helyre nem jövő szív megállás, szívkamra remegés, ájulás, égések, ha az időtartam több mint 0,2 s.

• 300 mA
• 400 mA felett
• 400 mA alatt

9. Melyik frekvencia tartomány a legveszélyesebb az emberi szervezetre.

• 50-60Hz
• 10 Hz alatti.
• 1000 Hz feletti

10. Melyek a legveszélyesebb áramutak az emberi szervezetben.

• kéz-kéz
• lábszár- comb
• szív,tüdő, agy
• bal kéz-jobb kéz

11. villamos áram másodlagos hatásai.

• hőhatás, ívhatás, ijedtség
• mágneses, induktív
• kapacitív, gyomorégés

12.Melyik élet funkciókat kell ellenőrizni az áramütésnél az elsősegély nyújtás során.

• légzés
• vérnyomás
• vérkeringés
• test hőmérséklet

13.Hogyan állapítja meg az eszméletlen áramütéses balesetes vérkeringésének a meglétét vagy megszűnését.

• a fülét a mellkasra helyezve a szívhangot figyeli
• a nyaki ütőeret tapintja
• a csuklón  tapintja a verőeret

14. Milyen hatással van az ipari frekvenciájú áram az izmok működésére.

• összehúzza az izmokat
• elernyeszti az izmokat
• rezgésbe hozza az izmokat

15. A mentők telefonszáma

• 107
• 104
• 108

16. Mi az áramütés legsúlyosabb következménye.

• bénulás
• izomgörcs, mely lehetetlené teszi a feszültségforrás elengedését
• légzés vagy vérkeringésleállása

17. Mire sorul az eszméletlen, de légző beteg.

• folyamatos megfigyelést igényel
• légút biztosításra szorul
• újraélesztésre szorul
• kizárólag orvosi kezelést igényel

18. Mire ügyeljünk a balesetes áramkörből való kiszabadítása során

• saját magunk és mások testi épségének a megőrzésére
• le kapcsoljuk az áramot
• megvárjuk a rendőrséget és mentőket

19. Hogyan ismerjük fel a légzés megállást

• szederjessé válik a bőr, bekékül
• a száj és orr elé tartott tükör bepárásodik
• a mellkast oldalról megfigyelve , kitérést nem látunk
• légzési hang nem hallható

1. Az OTSZ előírását melyik rendelet szabályozza, amely jelenleg érvényes?

• 9/2008.(II.22.)ÖTM rendelet
• 35/1996(XII.29.) BM rendelet
• 28/2011.(IX.6.) BM rendelet

2. A villámvédelmi berendezések ellenőrzését, melyik rendelet írja elő?

• MSZ 274
• 28/2011.(IX.6.) BM rendelet
• MSZ EN 62306

3. A villámvédelmi és földelők anyaga, melyik vas anyag a megfelelő?

• Kellő keresztmetszetű tűzi horganyzott
• Kellő keresztmetszetű felület védelem nélküli
• A kellő keresztmetszeten kívül nincs meg kötés

4. Mennyi az alfa kioldási szorzó 32 A alatti vég fogyasztónál, ha zárlati áram védelem C 25 A?

• 3
• 5
• 10

5. Hol használjuk az alfa kioldási szorzót?

• Vezeték keresztmetszet számításnál
• Hurokellenállás kiértékelésnél
• Fővezeték méretezésnél

6. Villámvédelmi berendezés létesítésekor mikor kell elvégezni a felülvizsgálatot a felülvizsgálónak?

• A létesítés befejezésekor
• A létesítés közben eltakarás előtt és befejezéskor
• A OTSZ nem írja elő, hogy mikor kell elvégezni

7. Milyen világítási kapcsolók alkalmazhatók "C" tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben?

• Erre vonatkozó előírás nincs
• Kétsarkú leválasztó kapcsoló
• Fő és leválasztó szakaszonkénti kapcsolónak kell leválasztó kapcsolónak lenni az OTSZ szerint

8. Poros helyiségnek besorolt helyiségben lehet-e elvakoltan szerelt MM fal vezetékkel szerelni?

• Alkalmazható, tömítetten szerelt dobozokkal és szerelvényekkel
• Nem szerelhető
• Alkalmazható ha a helyiségben nincs a dobozban kötés

9. Világítási áramkör kapcsolására használható-e nyomó gombbal működtetett  mágnes kapcsoló?

• Igen alkalmazható, mert így is működik a világítás
• Nem alkalmazható
• MSZ 447 szabvány kimondottan tiltja

10. Az időszakos felülvizsgálatának módszerét melyik szabvány írja le?

• MSZ 447
• MSZ 10900
• MSZ EN 62305

11. Milyen színű lehet a PEN vezető az MSZ 60364-5-51:2010 szabvány szerint?

• Zöld/sárga színnel a vezetők teljes hosszában, csatlakozó kapcsoknál világoskék kiegészítő színnel.
  
• Zöld/sárga
• Kék
• Világoskék a vezetők teljes hosszában, csatlakozó kapcsoknál zöld/sárga kiegészítő színnel jelölve

12. Egy háromfázisú aszinkron motor túlterhelés elleni védelmére  a hőkioldót milyen értékre kell állítani?

• A motor névleges áramerősségére maximum
• A motor névleges áramának az 1,5 -szeresére
• A névleges áramánál kisebb értékre

13. Fixen helyhez kötötten felszerelt lámpatest foglalatát hogyan kell bekötni?

• Ez teljesen mindegy mert a kapcsoló a fázis vetőt szakítja meg
• A nulla vezető az oldal érintkezőre van kötve
• A fázis vezető az oldal érintkezőre van kötve

14. Az elosztó tábla vízmentes és a fürdő kád fölé van szerelve, hogyan minősíti?

• Megfelelő, mert vízmentes
• Nem felel meg a biztonsági sávban való szerelésnek
• Nincs erre vonatkozó előírás

15. A mért fővezeték legkisebb keresztmetszete a fogyasztásmérő után közvetlenül mennyi a megengedett?

• 16 mm²
• 10 mm²
• 6 mm²

16. Lehet-e hőkioldóval megoldani a motor túlterhelés védelmét?

• Igen
• Nem
• Csak a zárlat védelmét lehet

1. Határozza meg az MSZ EN 62305 szabvány megnevezését.

• villámvédelmi berendezés elemei.
• villámvédelem.
• elektromágneses összeférhetőség.

2. Határozza meg az MSZ EN 62305 – 1:2006  szabvány megnevezését.

• villámvédelmi berendezéselemei
• villamos és elektronikai rendszerek létesítményekben.
• villámvédelem,  általános alapfogalmak.

3. Határozza meg az MSZ EN 62305 – 2:2006 szabvány megnevezését.

• villámhárító berendezés műszaki követelményei.
• közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás.
• villámvédelmi , kockázat elemzés.

4. Határozza meg az MSZ EN 62305 – 3:2006 szabvány megnevezését.

• villámvédelem, létesítmények fizikai károsodása és életveszély
• villámvédelem, vezetők és földelők követelményei.
• villámvédelem, leválasztó és szikraközök követelményei.

5. Határozza meg az MSZ EN 62305 – 4:2006 szabvány megnevezését.

• elektromágneses összeférhetőség (EMC)
• villámvédelem, villamos és elektronikai rendszerek létesítményekben.
• villámvédelem, kockázat elemzés.

6. Határozza meg az MSZ EN 50164 szabvány megnevezését.

• villámvédelmi berendezés elemei.
• gépi berendezések biztonsága.
• kompresszor telepek biztonsági követelményei.

7. Határozza meg az MSZ EN 50164-1:2009 szabvány megnevezését.

• villámhárító berendezés elemei,összekötő elemek követelményei.
• villámvédelem felülvizsgálat.
• villámvédelem, statikus feltöltődések.

8. Határozza meg az MSZ EN 50164 -2:2009 szabvány megnevezését.

• villámvédelmi berendezés elemei, vezetők és földelők követelményei.
• villamos berendezések irányelvei. villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése.
• villamos berendezések üzemeltetése.

9. Határozza meg az MSZ EN 50164 -3:2007 szabvány megnevezését.

• közcélú kisfeszültségű hálózatra kapcsolás.
• villámvédelem felülvizsgálat.
• villámvédelmi berendezés elemei, leválasztó szikraközök követelményei.

10. Határozza meg az MSZ EN 50164 -4:2009 szabvány megnevezését.

• villámvédelmi berendezés elemei, vezetőtartók követelményei.
• villámvédelmi berendezés elemei, villámcsapás számlálók.
• elektromágneses villámimpulzus elleni védelem.

11. Határozza meg az MSZ EN 50164 -5:2009 szabvány megnevezését.

• villámvédelmi berendezés elemei, földelők ellenőrzési aknáinak és földelők tömítéseinek követelményei.
• villámvédelem, fogalom meghatározások.
• statikus feltöltődések.

12. Határozza meg az MSZ EN 50164 -6:2009 szabvány megnevezését.

• érintésvédelmi vizsgálati módszerek.
• villámvédelmi berendezés elemei, villámcsapás számlálók követelményei.
• villamos gyártmányok robbanóképes gázközegben.

13. Határozza meg az MSZ EN 50164 -7:2009 szabvány megnevezését.

• villamos berendezések szigetelési ellenállásának mérése.
• villámvédelmi berendezések elemei, földelés javító anyag keverékek követelményei.
• villámvédelem, épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása.

14. Határozza meg az MSZ 274 szabvány megnevezését.

• villámvédelem.
• statikus feltöltődések.
• villámvédelmi berendezések elemei.

15. Határozza meg az MSZ 274-1:1997 szabvány megnevezését.

• fogalom meghatározások.
• felülvizsgálat.
• érintésvédelmi vizsgálati módszerek.

16. Határozza meg az MSZ 274-2:2001 szabvány megnevezését.

• villámvédelem, épületek és egyéb építmények villámvédelmi csoportosítása.
• elektromágneses villámimpulzus elleni védelem.
• villámvédelem, kockázat elemzés.

17. Határozza meg az MSZ 274-3:2001 szabvány megnevezését.

• villámhárító berendezés műszaki követelményei.
• villámvédelem , általános alapelvek.
• villámvédelem, felülvizsgálat.

18. Határozza meg az MSZ 274-4:1974 szabvány megnevezését.

• villámvédelem, felülvizsgálat.
• villámvédelem, összekötő elemek követelményei.
• érintésvédelmi szabályzat.

1. Mennyi  az „I” villámvédelmi fokozat gördülőgömb sugara?

• 60 m
• 15m
• 20m
• 45m

2. Mennyi a „II” villámvédelmi fokozat gördülőgömb sugara?

• 30m
• 70m
• 6m
• 20m

3. Mennyi a”III” villámvédelmi fokozat gördülőgömb sugara?

• 20m
• 30m
• 45m
• 60m

4. Mennyi a”IV” villámvédelmi fokozat gördülőgömb sugara?

• 60m
• 20m
• 30m
• 45m

5. Mennyi az „I” villámvédelmi fokozatnál a hálóméret?

• 5x5m
• 10x10m
• 15x15m
• 20x20m

6. Mennyi a „II” villámvédelmi fokozatnál a hálóméret?

• 20x20m
• 15x15m
• 10x10m
• 5x5m

7. Mennyi a „III” villámvédelmi fokozatnál a hálóméret?

• 12x12m
• 5x5m
• 15x15m
• 20x20m

8. Mennyi a „IV” villámvédelmi fokozatnál a háló mérete?

• 20x20m
• 5x5m
• 5x8m
• 6x4m

9. Az MSZ  EN 62305 szabvány alkalmazza-e a védőszög szerkesztési módszert?

• igen
• nem
• kizárólag csak az MSZ 274 szabvány alkalmazza

10. Mennyi a „I” villámvédelmi fokozatnál a levezetők távolsága?

• 10m
• 15m
• 20m

11. Mennyi az „I” és „II” villámvédelmi fokozatnál a levezetők távolsága?

• 30m
• 20m
• 15m
• 10m

12. Mennyi az”III” villámvédelmi fokozatnál a levezetők távolsága?

• 12m
• 15m
• 20m
• 10m

13. Mennyi az „IV” villámvédelmi fokozatnál a levezetők távolsága?

• 20m
• 15m
• 10m
• 8m

14. Mennyi az időszakos teljes felülvizsgálati idő gyakorisága?

• „I”és „II” védelmi szintnél 2 év
• ”III” és „IV” védelmi szintnél 4 év
• „I” védelmi szintnél 9 év
• ”II” és „III” védelmi szintnél 6 év
• „IV” védelmi szintnél 3 év

15. A felfogó elemeinek elrendezését hányféle szerkesztési módszerrel lehet meghatározni?

• 1
• 3
• 4
• 2

16. Sorolja fel a felfogó szerkesztési módszereit!

• tükrös módszer
• gördülőgömbös szerkesztés
• védőhálós szerkesztés
• védőszöges szerkesztés

17. Sorolja fel a felfogó szerkesztési módszereit!

• védőszöges,védőhálós, és gördülőgömb szerkesztés
• geometriai, tükrös és hálótervezés
• zsinórelves és geometriai módszerrel

18. Mit értünk a lépésfeszültség alatt?

• egy villámáram levezetési pont környezetében a földfelszínen kialakuló potenciál tölcsér két pontja közötti  potenciálkülönbséget
• a villám becsapási pontja és a felhő közötti feszültséget

19. Sorolja fel a külső villámvédelem részeit!

• felfogó, levezető és földelő
• túlfeszültség védelem,EPH hálózat
• potenciál kiegyenlítő

20. Sorolja fel a villámhárító berendezés részeit.

• külső villámvédelem, belső villámvédelem
• áramvédő kapcsoló
• szakaszoló

21. Mit jelent az LPS rövidítés?

• potenciál kiegyenlítés
• villámvédelmi rendszer,osztály,villámhárító
• villám elektromágneses impulzusa elleni védelem

22. Mit jelent az LPMS rövidítés?

• a villám elektromágneses impulzusa elleni védelmi rendszer
• lökő feszültség
• villám áram mértékegysége

23. Mit jelent az LPL kifejezés?

• villámvédelmi rendszer
• villámvédelmi rendszer osztálya
• villámvédelmi szint,I-I V-ig

24. Az LPS villámvédelmi rendszer felülvizsgálat célja.

• célja annak megállapítása, hogy a villámvédelmi rendszer megfelel-e az MSZ EN 62305 szabvány előírásainak
• célja, hogy megfelel-e a villámvédelmi rendszer az MSZ 274 szabvány előírásainak
• célja, hogy megfelel-e az MSZ HD 60364-6 szabvány előírásainak

1. Határozza meg mely feladatot lát el az alternatív kapcsoló?

• egy vagy több lámpát kapcsol két helyről, bárhonnan le és felkapcsolható.
• három helyről le és felkapcsolható a lámpa.
• kizárólag led lámpák kapcsolására fejlesztették ki.
• egy helyről kapcsolható lámpa csoport kapcsolására.

2. Hány volt vezethető ki a kapuhoz a csengő működtetésére?

• 230 Volt
• 230-400 Volt
• 53-120 Volt
• 8-12 Volt

3. Mire  használják az Áramvédő kapcsolót?

• villamos készülékek ki és be kapcsolására.
• Érintésvédelmi feladat ellátására.
• zárlati áram védelemre.

4. Mi a Fi relé?

• kismegszakító.
• áramvédő kapcsoló.
• villámvédelmi eszköz.

5. Mi az életvédelmi relé pontos megnevezése?

• mágnes kapcsoló.
• áramvédő kapcsoló.
• tűzvédelmi főkapcsoló.

6. Lépcsőházi közös villanyóra szekrényben mi tárolható?

• reklám újságok.
• takarító eszközök.
• nem tűzveszélyes anyagok.
• semmi a villamos fogyasztás mérőkön kívül.

7. Mit nevezünk elektromos áramnak?

• töltéshordozók sokaságának rendezett mozgása.
• villamos munka.
• villamos teljesítmény mérték egysége.

8. Határozza meg melyik fém a legjobb vezetőképességű anyag?

• aluminium
• vas
• réz
• wolfram

9. A fogyasztásmérő szám skálája mit mutat?

• az elfogyasztott villamos energiát KWh-ban.
• az elfogyasztott áramot kA - ban.
• a felhasznált feszültséget kVA-ban.

10. Lakásoknál az áramvédő kapcsoló beépítése kötelező-e?

• nem
• igen
• nincs kötelezően előírva.

11. A védővezetőt hogyan szabad kötni?

• párhuzamosan kötve.
• sorosan kötve.
• felfűzve.

12. Lakásoknál szabad-e olvadó betétes biztosítót alkalmazni elosztó szekrényben?

• egyértelműen szabad.
• egyértelműen tilos.
• mindenki szabadon eldöntheti.

13. Fürdőkád közelében a csapteleptől  45cm -re van szerelve a 230 V-os dugaszoló aljzat, mi erről a véleménye?

• egy pólusú kapcsolóval kapcsolható így megfelelő, érintésvédelmi szempontból elfogadható.
• érintésvédelmi szempontból életveszélyes, nem megfelelő.
• vízmentes kivitelű így megfelelő.

14. Az egy pólusú kapcsoló mire használható világításnál?

• egy vagy több lámpa egy helyről való kapcsolására.
• összekötve két darabbal alternatív kapcsolóként is használható.
• redőny kapcsolónak is felhasználható.

15. Mi a keresztváltó kapcsoló feladata?

• egy több lámpatest kapcsolása három vagy több helyről.
• két lámpatest kapcsolása egymástól  függetlenül.
• univerzális kapcsolóként használjuk.

16. Szabad-e 230 Voltos földeletlen dugaszoló aljzatot szerelni, illetve használni.

• igen
• nem
• nincs előírás erre.

17. Lehet-e védekezni túlfeszültség ellen?

• igen  több fokozatú villám és túlfeszültség védelmi eszközzel.
• áramvédő kapcsolóval megvédhetjük a villamos készülékeket.
• kismegszakítókkal tökéletesen megfelelő védelmet tudunk elérni.

18. Melyik fényforrás fogyaszt legkevesebb áramot?

• normál izzó lámpa.
• kompakt cső.
• led lámpa.
• halogén lámpa.
• fém halogén lámpa.

19. A kikapcsolt számítógép, elektronikával ellátott korszerű mosógép, készenléti állapotban lévő tv, fogyaszt-e villamos energiát?

• nem fogyaszt egyértelműen villamos energiát.
• igen fogyaszt ekkor is villamos energiát.
• csak bekapcsolt, működő állapotban használ fel villamos energiát.

20. Az egy darabban lévő mágnesnek hány pólusa van?

• 4 pólusa.
• 2 pólusa Északi és Déli pólusa.
• 3 pólusa van.

21. Váltakozó áram betű jelölése?

• DC
• AC
• CB

22. Egyenáram betű jelölése?

• ASD
• DC
• BC

23. Szünetmentes tápegységek angol rövidítése?

• ASD
• UPS
• CKB

24. Mi a villám?

• elektromos légköri kisülés.
• színes felhő villogással.
• szél és por felhő keveredése.

1. A vezető keresztmetszetével milyen arányban van az ellenállás?

• nem függ tőle
• fordított arányban
• egyenes arányban

2. Két 20 ohmos ellenállás soros kapcsolása esetén mekkora lesz az egyik ellenálláson a feszültség?

• pontosan az egy negyede
• tápfeszültséggel megegyezik
• pontosan a fele

3. Két párhuzamosan kapcsolt ellenállás esetén a kisebbik, vagy a nagyobbik ellenálláson folyik keresztül a nagyobb áram?

• kisebbiken, mert az ellenállás és az áramerősség egymással fordítottan arányos
• a nagyobbikon, mert az ellenállás és az áramerősség egymással egyenesen arányos
• az ellenállástól függetlenül azonos áram folyik

4. Hogyan számoljuk ki a párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredőjét?

• összeadjuk őket
• az eredő ellenállás reciproka az egyes ellenállások reciprokainak az összege
• az ellenállás értékeket összeszorozzuk

5. Milyen csővel szerelünk monolit szerkezetben?

• Mű III
• Mű I, Symalen
• lépésálló gégecső
• vezetékcsatornával, bármilyen csővel

6. Milyen vezetéket fektethetünk vakolat alá?

• Mcu, MAL
• MM fal
• MBCu
• Mkh

7. A vezérelt fogyasztás mérőhely méretlen villamos berendezései.

• voltmérő, ampermérő
• fogyasztásmérő, mágnes kapcsoló
• hangfrekvenciás vevő
• kismegszakító
• szigetelési ellenállás mérő

8. Monolitban milyen dobozokat szerelünk?

• bármilyen nincs megkötés
• erre a technológiára kifejlesztett beton dobozokat
• falon kívüli kivitelt
• gipszkarton dobozt

9. EPH vezetéket hová kell csatlakoztatni?

• a legközelebbi kötő dobozban lévő földelő vezetőhöz
• a fogyasztói első mért elosztó tábla föld pontjára
• EPH csomópontra
• a fémszerkezetre, épületgépészeti csőhálózatra
• bárhová lehet csatlakoztatni

10. A dobozban lévő vezetéket hogyan kötjük össze?

• lágyforrasztással
• összesodorjuk és szigeteljük
• erre a célra kifejlesztett kötőelemmel

11. Határozza meg a fázis vezeték szabványos színjelölését!

• zöld
• fekete
• világos kék

12. Határozza meg a nulla vezeték szabványos színjelölését!

• kék
• szürke
• lila

13. Határozza meg a védővezető szabványos színjelölését!

• fehér
• zöld/sárga
• nincs meghatározva, csak rá kell írni

14. Hol kell nullázni a családi háznál lévő áramvédő kapcsolónál?

• bárhol nincs meghatározva
• az áramvédő kapcsoló (fi relé) után
• az áramvédő kapcsoló előtt
• nem kell

15. A kapcsolónál melyik vezetéket kell megszakítani?

• bármelyiket nincs meghatározva
• a fázis vezetéket
• két sarkú kapcsolónál a fázis és nulla vezetéket, de külön álló kapcsolóval
• kétsarkú egybe épített kapcsolónál a fázis és nulla vezetéket is

16. Hova kell csatlakoztatni az épület üzemi földelését?

• az első bejövő rész fogyasztói elosztó tábla föld pontjára
• bármelyik legközelebbi elosztó táblába, kötő dobozba
• nem szükséges mivel a bejövő nulla vezeték az áramszolgáltatói oldalon földelve van

17. A lámpa foglalatba hová kötjük a fázis vezetéket?

• teljesen mindegy bárhová
• fenék érintkezőhöz
• oldal érintkezőhöz

18. A földelő szondánál hol  kötjük az üzemi földelő vezetéket?

• a földelő szonda erre a célra kiképzett csavaros pontra bárhol földben is , csak saruval ellátva
• a falra, falba épített  erre a célra rendszeresített kötő dobozban
• nincs meghatározva bárhol köthető

19. Mekkora a világítási hálózatban alkalmazott legkisebb vezető keresztmetszete?

• 1,5 mm² Cu
• 1,5 mm² Al
• 1,0 mm² Cu

20.  0,03 A hány mA?

• 30 mA
• 300mA
• 3mA

21.  A földbe fektethető-e Mtk kis kábel?

• igen
• nem
• igen, mert rendelkezik megerősített szigeteléssel

22. A mért és méretlen vezeték vezethető-e közös védőcsőben?

• igen
• nem
• nincs megkötés erre vonatkozóan

23. A vezérelt éjszakai órára hogyan csatlakozik a bojler vagy hőtárolós kályha?

• dugaszoló aljzaton keresztül
• fixen kötve
• nincs erre vonatkozó meghatározás

24. Az I érintésvédelmi osztályba tartozó készülékek érintésvédelmi védelme milyen?

• kettős szigetelésű
• védővezetős
• törpefeszültségű

25. Vezethető-e erősáramú és gyengeáramú vezetékek közős védőcsőben?

• igen
• nincs erre vonatkozó szigorítás
• nem

26. A digitális kaputelefonnak milyen vezetéket szerel?

• Mcu vezetékkel
• riasztó vezetékkel
• UTP vezetékkel

27.  A betonkeverő gép csatlakoztatásához elő van–e írva az áramvédő kapcsoló alkalmazása?

• nincs, mindenki maga dönti el
• igen
• nincs erre vonatkozó előírás

28. Melyik elektrotechnikai törvény fogalmazza meg a hurok és csomóponti törvényt?

• Ohm törvény
• Pascal törvény
• Kirchhoff törvény

1. Az OTSZ minek a rövidítése?

• Országos tűzoltói szolgálat.
• Országos tűzvédelmi szabályzat.
• Osztott térközök szigetelése.

2. Az OTSZ vonatkozik-e a villanyszerelési munkákra?

• Ilyen előírást nem fogalmaznak meg a rendeletek és szabványok.
• Igen
• Az OTSZ a tűzvédelemmel foglalkozik, semmilyen előírást nem tartalmazz a villamos létesítmények létesítésére.

3. Új létesítésnél a nulla vezetőnek a színe milyen?

• A régieknél megengedett a piros szín, de az ujjaknál lehet világoskék vagy zöld sárga is.
• Világos barna vagy világos kék.
• Kék színű.

4. Mely fogyasztóknál van előírva a feszültség csökkenés elleni védelem?

• Világítási hálózatokon.
• Biztonsági világításnál.
• Motorikus fogyasztóknál.

5. 24 V melyik érintésvédelmi osztályba tartozik?

• 0. érintésvédelmi készülékekre
• III. érintésvédelmi osztályú készülékekre
• II. érintésvédelmi osztályú készülékekre

6. Hajdú típusú forró víz tároló melyik érintésvédelmi csoportba tartozik?

• I. érintésvédelmi osztályú készülék
• II. érintésvédelmi osztályú készülék
• II./0-I érintésvédelmi osztályú készülék

7. Hajdú bojler betáplálására milyen leválasztást kell alkalmazni?

• Kétsarkú leválasztás
• Egy sarkú leválasztás
• Nincs meghatározva

8. Kell-e a villany bojlerbe építeni aktív anódot?

• Nincs ilyen előírás
• Kell
• Nem

9. Mi az aktív anód szerepe a villany bojlerben?

• Elektro korrózió védelem
• Cosfi javítás
• Elektromos fogyasztás csökkentés

10. Melyik a vakolat alá szerelhető vezeték típus?

• MCu vezeték
• Mkh vezeték
• MM fal vezeték

11. Lakások fogyasztói elosztó tábláiban milyen típusú zárlati áram védelmet kell alkalmazni?

• Kismegszakítókat
• Olvadó betéteket
• Nincs előírás

12. Fűtő kábel szerelésekor a kábel árnyékolását be kell-e kötni?

• Nincs meghatározva
• Csak ha gyengeáramú vezeték közelében van
• Igen a védővezetőhöz

13. EPH nyilatkozat kiadását a gázszolgáltató felé ki adhat ki?

• Bárki aki elvégezte az ezzel kapcsolatos munkákat
• Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói jogosultsággal rendelkező személy
• Villanyszerelői képesítéssel rendelkező személy

14.  UTP kábel és MCu vezeték vezethető-e közös csőben?

• Nem
• Igen
• Bárki szabadon el döntheti

15. Az üzemi földelést hol kell telepíteni?

• Nincs meghatározva, a hálózat bármely pontján el lehet helyezni
• Minden elosztó tábla közelében
• A méretlen fogyasztói becsatlakozás közelében.

16. Az erősáramú és gyengeáramú vezetékeket lehet-e elhelyezni közös kötő dobozban?

• Nincs erre vonatkozó előírás
• Igen
• Nem

17. A fázis vezetőnek a szabványos színjelölése.

• Zöld/sárga
• Kék
• Fekete

18. Lakásban az elmenő világítás vezetékének réz vezető esetén mekkora a legkisebb keresztmetszete?

• 0,75mm²
• 1,0mm²
• 1,5mm²
• 2,5mm²

19. Mit mér a fogyasztás mérő?

• Villamos munkát
• Villamos teljesítményt
• Villamos teljesítmény tényezőt

20. Fürdő kád mögött süllyesztett szerelésnél lehet-e  MÜ-III-as dobozban kötni?

• Igen
• Nem
• Villanyszerelőre van bízva.

21.  Mi az áramvédő kapcsolás?

• Az alfa kioldási szorzó működési állapota.
• Az érintésvédelmi mód a táplálásról való önműködő lekapcsolással való megoldása.
• Önálló érintésvédelmi mód.

22.  Mit jelent az IP védettség?

• Érintésvédelmet
• Villamos készülékek mechanikai és víz behatás elleni védelmét.
• Elektroszmog védelmet

23. A földben lévő földelő szondához megfelel-e 10mm² keresztmetszetű MKh vezeték csatlakozás?

• Igen kisebb keresztmetszet is elegendő.
• Nem, mert a földben a szondához közvetlenül nem szabad vezetni MKh vezetéket a talajban.
• Erre nincs előírás.

24. A lakásban lévő kombi kazánnál kialakított eph vezeték ráköthető-e  a 2,5mm² keresztmetszetű dugaszoló aljzat védővezetőjére?

• Igen minden további megkötés nélkül.
• Nem, mert az EPH rákötést közvetlenül a bejövő üzemi földelőre lehet kötni.
• Ennél a keresztmetszetnél megengedett.

1. Melyik teljesítménynek a mértékegysége Watt?

• Meddő
• Látszólagos
• Hatásos

2. Melyik teljesítménynek a mértékegysége a VA?

• Hatásos
• Látszólagos
• Meddő

3. Melyik teljesítménynek a mértékegysége a Var?

• Meddő
• Látszólagos
• Hatásos

4. Minek a képlete?

• Ohm törvénye
• Látszólagos teljesítmény
• Kirchhoff I törvénye

5. Minek a képlete?

• Hatásos teljesítmény
• Gauss törvény
• Csomóponti törvény

6. Minek a képlete?

• Hurok törvény
• Meddő teljesítmény
• Hurok ellenállás

7. Miben tér el az egyfázisú meddő teljesítmény képlete a háromfázisútól?

• Ugyanaz csak 3-mal kell szorozni
• Ugyanaz csak gyök 3-mal kell szorozni
• Ugyanaz csak gyök 3–mal kell osztani

8. Miben tér el a háromfázisú látszólagos teljesítmény képlete az egyfázisútól?

• Az egy fázisnál nincs gyök 3
• Az egy fázisnál nem kell 3-mal szorozni
• Az egy fázisnál nem 3-mal osztani

9.meghatározása a teljesítményekből?

• Meddő és látszólagos teljesítményből
• Hatásos és meddő teljesítményből
• Hatásos és látszólagos teljesítményből

10.meghatározása teljesítményekből!

• Látszólagos és meddő teljesítményből
• Meddő és látszólagos teljesítményből
• Hatásos és látszólagos teljesítményből

11. Mit határozz meg a lenti képlet?

• Ellenállás
• Feszültség esés
• Teljesítmény

12. Mit határozz meg a lenti képlet?

• Energia hányadost
• Százalékos feszültség esés
• Megvilágítás erőssége

13. Mit határozz meg a lenti képlet?

• Fajlagos ellenállás
• Vonali impedancia
• Villamos töltés

14. Mit határozz meg a lenti képlet?

• Fajlagos ellenállás
• Fajlagos vezetőképesség
• Teljesítmény hányadost

1. Minek a képlete a lenti képlet?

I= U/R

• Ohm törvény képlete
• Kirchhoff törvény
• Lenz törvény

2. Vezeték ellenállása?

• R=ϱl/A
• R= U/I
• R=PU

3. Kirchhoff I törvénye?

I= I₁+I₂+...+I_n

U=U₁+U₂+...+U_n

P=UI

4. Kirchhoff II törvénye?

• U=U₁+U₂+...+U_n
• R=ϱl/A
• I= U/R

5. Ellenállások soros kapcsolása?

• R= R₁+R₂+R_n
• U=U₁+U₂+U_n
• I= I₁+I₂+I_n

6. Ellenállások párhuzamos kapcsolása?

• 1/R= 1/R₁+1/R₂+...+1/R_n
• R= R₁+R₂+...+R_n
• R=ϱl/A

7. Két ellenállás párhuzamos kapcsolása?

• R= R₁+R₂+...+R_n
• R=R₁R₂/R₁+R₂
• R= 2R/UI

8. Villamos munka?

• W= UIt
• W=UIR/ U₁+U₂+U_n
• P=Ucosϕ

9. A vezeték keresztmetszet számítás képlete egyenáram esetén?

• A=2lI/ϰe
• A=2lIcosϕ/ϰe
• A=1,73lIcosϕ/ϰe

10. A vezeték keresztmetszet számítás képlete egyfázisú váltakozó áramnál?

• A=1,73lIcosϕ/ϰe
• A=2lIcosϕ/ϰe
• A=2lI/ϰe
• ε=e100/Ux 100

11. A vezeték keresztmetszet számítás képlete 3 fázis esetén!

• A=2lI/ϰe
• A=1,73lIcosϕ/ϰe
• A=2lIcosϕ/ϰe