A felfűzött konnektor szerelésről néhány gondolat!

A lapomon már írtam a felfűzött dugaszolóaljzatokról, én személy szerint ezt a szerelési módot nem alkalmazom, mivel rossz tapasztalataim vannak az ilyen szerelési módról. A villanyszerelők nagy többsége ma is  alkalmazza, a régi szereléseknél is előfordul.

Honnan ismeri fel a laikus a dugaszolóaljzatnál? Nem három szál vezetéket lát, hanem hat szálat. Ez a módszer megtalálható lámpáknál, kapcsolóknál is.

A megrendelők nem foglalkoznak ezzel, nekik az számít mennyibe kerül a lakás villanyszerelése. A lényeg, legyen benne az amit megrendeltek. A megrendelő meghatározza a lámpatestek, konnektorok, kapcsolók, a bekötendő villamos berendezések számát és működjön az átadáskor. Ami e mögött van azt már csak szakember látja. Ha villanyszerelőre bízza a megrendelő a szakmai munkát, szakmai előírások betartását, akkor joggal várja el a jó minőségű szakmai munkát. De az élet nem erről szól, vannak jól felkészült becsületes szakemberek, de sajnos vannak nem becsületes emberek is. A megrendelő szakembert választ, árajánlatokat kér be, itt a leendő szakemberek az árajánlatok átadása mellett előadják a szakmaiságukat, némelyek elég meggyőzően. Van aki tételesen adja, van aki egy összegben, van aki kiállásonként és így tovább. Ezek után ember (ha nem szakember) legyen a talpán az a megrendelő aki igazán tud dönteni, tisztán, átláthatóan. Sok esetben a szimpátia és az ár dönti el, hogy ki lesz a kivitelező. Általában az a sok éves tapasztalatom, hogy a megrendelők döntő többsége csak a végösszeget nézi.

Miért jó a felfűzött rendszer kiépítése? Elsősorban azért, mert jóval kevesebb anyaggal lehet megoldani a lakás szerelését, ha kevesebb anyag megy bele, kevesebb a ráfordított munkaidő.  Ha szakszerűtlenül szerel, azzal a további anyagfelhasználást lehet csökkenteni. A felhasznált anyagoknál is lehet rosszabb, olcsóbb anyagot használni, amivel szintén csökkentheti a költségeket.

Mi az előnye a szakszerűen szerelt villanyszerelésnek a felfűzöttel szemben? Nem az ár, mert itt több anyaggal van szerelve, ami már egyből nagyobb költséget jelent. Az előnye, hogy stabil villamos hálózat kerül kialakításra, ami elsősorban hosszú távon biztosítja a biztonságos üzemelés feltételeit. Érintésvédelmi szempontból jóval biztonságosabb megoldás. Nem villognak a lámpák, nem égnek el a vezetékek idő előtt. Nem gyullad ki a ház villamos tűz miatt és így tovább. És a becsületes jó szakember pedig nyugodtan aludhat, mert az általa elvégzett munka drágább, de üzembiztos.

Szakmai körben is ma nagyon megosztottak a vélemények villanyszerelők, műszaki ellenőrök, felülvizsgálók és mérnökök között.  Vannak akik azt állitják, hogy nyugodtan fel lehet füzni, nincs vele semmi probléma, semmi sem tiltja, a csavar alá nyugodtan be lehet kötni két szál vezetéket.

A védekezők azt állítják ők évek óta így fűzik fel az aljzatokat és eddig nem történt semmi baj. Vagy állítja, hogy ő nem vágja el a vezetéket, így folytonos. Még lehet, hogy igaza is van az első dugaszolóaljzat cseréig. Mert a következő szerelő már nem bajlódik a vezetékkel, elvágja és beköti. Vagy összesodorja a vezetéket és az egyik szálat hosszabbra hagyja és azt köti be. És ezt így lehetne tovább folytatni, mert ötletek azok vannak bőven. Ez ugyanúgy nem biztos kötés.

Tulajdonképpen a bajom a felfűzéssel, a védővezető tekintetében van elsősorban. Ha megszakad az üzemi vezető, az még nem olyan nagy probléma, legfeljebb nem fog működni a mosógép. De ha védővezető szakad meg, vagyis nem lesz folytonos a védővezető, ez az igazi probléma, mert nem fog adott esetben működni a zárlat védelem, test zárlat esetén. Ha megérinti az ember (test zárlatos készüléket), szerencsétlen esetben áramütést szenvedhet. Sokszor hallom válaszként a védekező kollégától, hogy áramvédő kapcsoló van beépítve. De sajnos ma is tálálkozom olyan új házakkal, ahol nincs beépítve áramvédő kapcsoló.

Napjainkban a műszaki előírások, szabványok, rendeletek sűrűn változnak, a szakembereknek is nagyon nehéz követni. Nem beszélve arról, hogy horribilis összegbe kerül ezek megvásárlása, ami hátráltatja a széles körben történő megismerését.  Az új előírásokból mindig valami kimarad, legtöbb esetben túlszabályozás van.

De a lényeg azt hiszem az, hogy adott estben mit mond a jog egy felelősségre vonás esetén.

A védelem védekezik, nem kötelező a szabványok alkalmazása. A felperes állítja, hogy igen, de azt is állítja, hogy az adott technikai követelményeinek megfelelő műszaki biztonságot kell biztosítani a szerelés során. Igaz több jogszabályba egyértelműen be vannak építve, némely műszaki szabványok. Már pedig ha bekövetkezik a baleset, nincs olyan bíróság amely előtt megtudja védeni magát a villanyszerelő, a szakszerűtlen szerelését. Itt adott esetben a szakértők helyszíni vizsgálatok (bizonyitási eljárás) alapján írják le a  véleményüket. Időnként a szakvéleményeket ütköztetik egymással az eltérő vélemény esetén. A pálya futásom alatt több olyan esetet vizsgáltam, ahol halálos kimenetelű volt a villamos baleset. A szakvélemény az esetek többségében elmarasztaló volt.

A biróság elmarasztaló ítélete nagyon súlyos a szerelőre nézve. De ez nem fogja megnyugtatni a balesetet szenvedett családot.

A régi szabványok e kérdést egyértelműen rögzítették, ami szerintem egyértelmű volt. Hogyan érvelünk a felfűzött rendszer ellen? A védővezetőket mindig párhuzamosan csatlakoztatjuk. Egycsavar alá bekötött két vezeték szerintem soros kötést jelent. Tudni kell, hogy minden csavaros kötés idővel meglazulhat, bármennyire is meghúzzuk a csavart. A csavar lazulásnak nincs külső észrevehető jelei, míg az üzemi vezetőknél észrevehető jelei vannak (nem működik a készülék). A védővezető lazulása odavezet előbb-utóbb, hogy megszűnik a védővezető folytonossága. Ez egy aljzatnál is előfordulhat. De belátható ha például tíz darab aljzat van így sorosan bekötve, többszörösen fenn áll a hiba lehetősége. Mindegyik aljzat után nő a hiba esélye. A vizsgált eseteknél kivétel nélkül többször felfűzés volt a mértékadó.

TOVÁBB A MEGTÖRTÉNT ESETEKHEZ