A villanyszerelési árak buktatói

Gyakran felmerülő kérdés, ha villanyszerelőt keresünk villanyszerelési munkák elvégzésére, kit válasszunk, mi alapján hozzuk meg a döntést?

A választék rendkívül nagy, de mi alapján döntsük el, hogy ki legyen a villanyszerelőnk?

A leggyakrabban a következő módon találunk a villanyszerelőre:

• ajánlották (valamely ismerősünknél dolgozott már)

• hírdetés útján találtuk (újság, szórólap, internet)

Ha megtaláltuk a villanyszerelőt, akkor hozzáértéséről is nehéz meggyőződni, ilyenkor a következő lehetőségeket lehet mérlegelni ami alapján meghozhatjuk döntésünket:

• szakmai múltja

• referenciái (az általa elvégzett munkák)

Az árakat is több szempont szerint lehet nézni:

• árai kedvezőek

• elfogadható

• vagy éppen magas

• nem elfogadható

A villanyszerelő mennyire tud meggyőző és esetleg szimpatikus lenni a személyes találkozó alkalmával?

Ezeknek a kérdéseknek az eldöntéséhez szükséges bizonyos szakmai rálátás, hozzá nem értő ember számára nem egyszerű. Mi is sokszor készítünk árajánlatokat, mint villanyszereléssel foglalkozó szakemberek és szembesülünk a megrendelők jó, illetve rossz döntéseivel.

Az egyszerű eset, amikor árazatlan költségvetést kell beárazni, mert itt mennyiségek és a beépítendő anyagok pontos típusai, megnevezései is meg vannak határozva. Erre minden vállalkozó villanyszerelő ugyanazt a kiírást árazza be, így egyértelműen el lehet dönteni, hogy melyik a kedvezőbb a megrendelő számára. De még mindig fent marad az eldöntendő kérdés, a villanyszerelő szakszerű munkavégzést fog-e végezni. A másik eset, amikor terv dokumentáció készül és a tervezői kiírás alapján adnak árajánlatot a kivitelezők. Ennek a gyakorlati hibája, hogy ritkán szokott a valóságnak megfelelni a tervezői kiírás. Egyrészt azért mert anyagjegyzék készül és nem költségvetési kiírás. Ezen kívül többnyire olyan esetek fordulnak elő kisebb létesítményeknél, ahol nincs terv dokumentáció, nincs költségvetés és ilyenkor minden kivitelező maga méri fel az elvégzendő munkát és erre ad árajánlatot. Ilyenkor már nagyon nagy eltérések szoktak lenni a különböző villanyszerelők árajánlatai között. Az árajánlatokban általában az elvégzendő munka fel van bontva anyag és munkadíjra költségeire. Az anyag árai nem igazán jelenthetnek nagy problémát, mert könnyen ellenőrizhetőek. A költségvetések tartalmazzák a szükséges kiegészítő anyagokat, melyek be vannak építve az anyagárba. De a megrendelőnek lehetősége van arra, hogy a szükséges anyagokat maga biztosítja. A munkadíj kérdésében pedig a norma gyűjtemény egyértelműen meghatározza a szükséges normaidőt.

A normaidő, mennyiség és a rezsióradíj alapján kiszámítható munkadíj értéke, ez az elszámolási mód a legkorrektebb módszer.

Természetesen a munkapiacon ettől eltérő számítási módszerek is léteznek. Ilyen a négyzetméter alapján, csatlakozó pontonként történő elszámolás, ajánlatok. A gyakorlatban az anyagáraknál nem nagy eltérések vannak, inkább a munkadíjnál vannak eltérések. Ma a munka piacán a vállalási összegek eltérőek. A szakszerűen dolgozó vállalkozások hasonló árakon dolgoznak, körülbelül 10% eltéréssel. A személyes véleményem a szakszerű munkavégzés ára alatt akár egy harmad áron is lehet találni villanyszerelő vállalkozót. Természetesen az ár a szakszerűség rovására csökken az esetek túlnyomó többségében. Az anyagárnál a rosszabb (olcsóbb) minőségű anyagok beépítésével, valamint a szakszerűtlen szerelésnél jóval kevesebb anyag beépítésével lehet csökkenteni az anyag árat.

A teljesség igénye nélkül néhány munkadíj csökkentő műszaki megoldást említenék meg, melyre oda kell figyelni a szakszerűtlen munkánál. Amikor az olcsó munkavégzést részesítjük előnyben fel kell vállalni a megrendelőnek az ezzel járó műszaki hiányosságokat.

• A gyengeáramú vezetékeket az erősáramú vezetékekkel közös csőben vagy csatornában vezetik.

• Egy áramkörhöz tartozó vezetékeket nem egy csőben, hanem több áramkör vezetékeit viszik egy csőben.

• A szerelvényeket és lámpatesteket felfűzik, vagyis nem külön-külön viszik a vezetéket hozzá.

• Áramkörönként nem viszik el külön-külön a védő vezetőt, hisz úgyis csak hiba esetén folyik rajta áram, az meg ritkán fordul elő.

• Nem viszik minden áramkörrel el a nulla vezetőt, hanem közösítik.

• A kötéseket csak összesodorják és szigetelik.

• Nem építenek be fi relét.

• Nem építenek ki EPH hálózatot.

• Nem végeznek érintésvédelmi műszeres ellenőrzést.

• Nem építenek ki kellő áramkört.

• Kisebb keresztmetszetű vezetékkel szerelnek több helyen.

• Kihagyják a csövezést és a vakolatba helyezik a vezetéket.

Itt csak néhány esetet soroltam fel, de ebből látható, hogy nem könnyű kiválasztani, hogy kit válasszunk. Az olcsó munka sokszor többe kerül a végén, mint a szakszerű drágább áru munka. A laikus szemével nézve az elvégzett villanyszerelési munkában nem lát a végén különbséget. Hisz ugyanannyi kapcsoló, dugaszoló alzat, lámpatest és csatlakozás van kiépítve, mint a drágább megoldásnál. A drágább megoldásnak a haszna későbbi üzemeltetés során fog megtérülni. Nem fogja állandóan lecsapni a kismegszakítót, nem fog szétégni a vezeték, nem fog olyan hamar tönkremenni a készülékei, nem ráz a csap, a hibakeresés egyszerűbb lesz és gyorsabb. Nagyon sok eladásra épülő ház villanyszerelése magában hordozza a szakmai igénytelenséget.

Vissza a villanyszerelő magazin főoldalára