Villanyszerelés vasbeton szerkezetekben

A vasbeton szerkezetek villanyszereléséről ejtettünk már néhány szót, melyek elsősorban a napjainkban használatos villanyszerelési technikákkal foglalkozik. Úgy gondoljuk érdemes néhány szót ejteni a régebben használt villanyszerelési technikákról, melyeket a villanyszerelő szakemberek a vasbeton szerkezetek villanyszerelésénél alkalmaztak.

Ma már a villanyszereléshez szükséges szerelési anyagok gazdag tára áll a villanyszerelő rendelkezésére. Régebben a vasbeton szerkezetekbe Mü-I jelű csövekkel szereltek a villanyszerelők. Ehhez kaphatók a különböző toldók és ívek, de ezeket a csöveket száraz homokkal kitömve és tömítve meg lehetett hajlítani. A hajlítás lényege az, hogy a cső egyik végét betömjük szorosan papírral, majd száraz homokkal jól megtömjük és tömörítés után szorosan lezárjuk a cső másik oldalán is alkalmazott papírral. Valamilyen melegítő eszközzel el kezdjük melegíteni a homokkal töltött csövet. A csövet egyenletesen és kellő hosszban kell melegíteni, a kellő hossz alatt a hajlítandó ív nagyságát értjük. Annyira fel kell melegíteni, hogy a saját súlya alatt hajlik már, de ettől kicsit tovább kell még melegíteni. Ezután szép ívet vagy ívformákat tudunk hajlítani a csövön.

A szép ívek hajlításához kellő gyakorlat szükséges, melynek birtokában megfelelő minőségű íveket készíthet a villanyszerelő.

Nedves homokkal nem lehet szép ívet hajlítani, ezért mindig ügyeljünk a megfelelő homok alkalmazására. A toldásokat melegítéssel szintén el lehet végezni, célszerű kis darabot használni a karmantyú készítéséhez, mert a toldott vége beszűkülhet és ez által a cső hasznos belső átmérője kisebb lesz. Az így rendelkezésre álló csöveket összeraktuk és a vashoz kötöztük körülbelül 50cm távolságban. A toldások közvetlen közelében a csöveket a vashoz kellett kötözni, azért hogy a cső nehogy szétessen. Szokás volt a toldott helyen szigetelőszalaggal való körbetekerése is.

Voltak próbálkozások Mü-III -as csővel, amit nem volt szabad alkalmazni. A régi időben a zsalu deszkát átfúrtuk és így vittük a lámpához a csövet. Ma már rendelkezésünkre állnak a vasbeton szerkezetek villanyszereléséhez kifejlesztett villanyszerelési anyagok. A zsaluzat átfúrására ma már nincs lehetőség az ott felhasznált anyag miatt, hiszen a manapság alkalmazott zsaluzatot többször is felhasználják. A vasbeton szerkezetek villanyszereléséhez alkalmazható szerelési anyagok között megtalálhatók olcsóbb és drágább árú villanyszerelési anyagok is. Ma még az olcsóbb ár miatt a szerelés történik Mü-II csővel és lépésálló gégecsővel is. De döntően a piros (narancssárga) színű csővel szerelünk, mely két gyártó is gyárt jelenleg egy külföldi és egy hazai cég. A hazainak a belseje fekete, míg külföldié piros. Természetese az ár is jelentős eltérést mutat.

A főfalnál a csöveket le kell az oldalfalra vezetni, amit a zsaluzat kibontása után meg lehet dobozolni. A szükséges helyeket cementes zsákkal tömtünk ki, ahol nem akartuk, hogy beton legyen, ez az utólagos munkákat segítette. Ma már inkább hungarocellel tömjük ki a szükséges részeket. Itt ügyelni kell a kitömések rögzítésére. A válaszfalaknál a leállást ma már az úgy nevezett sávalappal kell megoldani, a lámpákhoz lámpadobozt kell rögzíteni a zsaluzaton. Lehetőség van mennyezetre, ha igény van rá különböző méretű leágazó dobozok beépítésére. A dobozokba mindenképpen legalább a doboz közepéig nyúljon be a cső. Mivel a betonozáskor a cső elmozdulhat, így nem fog meglepetés érni bennünket. Sajnos előfordulhat olyan helyzet amikor ezek a modern termékeket nem tudjuk felszerelni, ilyenkor a kreatív villanyszerelő hungarocellel kiegészítve rögzíti. Bevált módszer a hungarocell rögzítésére szeg és a drót is. Gyakorta előfordul hogy nem engedik meg a csövek oldalfalra történő le vitelét a zsalukő és a tégla kivésését Ilyenkor nem tudunk mást tenni a szükséges helyen a zsalukőben, illetve téglában hagyjuk a csöveket. A cső végeket jól le kell zárni ebben az esetben, és hungarocellel ki kell alakítani a helyet, hogy zsaluzat kibontása után hozzáférjünk a csövekhez a dobozok elhelyezéséhez. Ezekhez a csövekhez a Mü-II cső idomai illeszkednek, fel lehet használni, de nem a legjobb megoldás ez főként vezetékek behúzáskor érezzük meg a hátrányát az ilyen megoldásnak. A csövekhez léteznek jelölő címkék, de ritkán alkalmazzák a villanyszerelők. A nem látható leállásokat jelöljük meg az alsó falon.

Az elkészült monolit villanyszerelési munkát a betonozás előtt fényképezzünk le, úgy hogy egy mérőszalagot feszítsünk ki, ezáltal utólag egyszerűsödik a csövek megkeresése is.

A vasszerkezetben a csövek nyomvonal vezetését statikussal, vagy műszaki ellenőrrel hagyassunk jóvá, nehogy statikai problémát okozzunk.

Az így elkészült munkával a szerelő betonon már nem kell dolgoznunk, ha mégis akkor már kevesebb munka marad így. Ebben a cikkben szereplő leírás nem tartalmazza a teljes körű információt a szerelési technikáról, de lehet ez a néhány mondat jó gondolat ébresztő.

Vissza a villanyszerelő magazin főoldalára

Hasonló cikkek a témában:

• Monolit vasbeton szerkezetek villanyszerelése első rész
• Monolit vasbeton szerkezetek villanyszerelése második rész