Napjaink része a villamos hálózat és villamos berendezések emberi közelsége. Nem gondolunk rá sokszor, hogy mennyire életveszélyes lehet a villamos áram. A lakásunkban nap, mint nap folyamatosan találkozunk ezekkel a villamos berendezésekkel, de ugyanígy a munkahelyeken is. Az emberi könnyelműség sokszor elképesztő helyzeteket teremt. Elvileg minden villamos berendezésnek meg kell felelni a forgalomba hozatali feltételnél a vonatkozó műszaki biztonsági előírásoknak.
Ennek megfelelően az üzemszerű használat során nem érhet senkit sem villamos áramütés. Nem üzemszerű használatra néhány példa, ami legtöbb embernél fel sem merül még gondolati szinten sem.
Nem használunk fürdő kádban ülve hajszárítót, laptopot, stb. ami erősen fokozott életveszélyes helyzetet jelent a kádban ülő személynek.
Ezért ha gyerekek vagy felnőttek fürödnek, a fürdőkádnál oda kell figyelni, hogy a kádból érinthetően semmilyen villamos berendezéssel ne kerüljenek közvetlen kapcsolatba. Ezért a szülőknek és felnőtt ember társaknak, ha ehhez hasonló gondolataik támadnak, mindent meg kell tenni, hogy villamos berendezéssel a kádból érinthetően ne kerülhessenek kapcsolatba. Ilyen tipikus eset a villanybojlerek csatlakozása a kádnál, ahol a víz oda locsolása során áramütés veszélye alakulhat ki.
Az egyik megtörtént esetben a fürdőkádban ülve laptopot használt az áramütést szenvedett. A történet műszaki értelemben egy védővezető szakadása, pontosabban nem volt kiépítve folytonos védővezető a dugaszoló aljzathoz. A védőérintkezőre hiba folytán fázis került. A laptop lemerült akkumulátor töltése érdekében, a balesetes párja kérésre odavitte a töltőt. A tápegységet a dugaszoló aljzatba dugta és a kádban ülő párjának oda adta a DC 19 V végű szekunder oldal csatlakozó kábelét. A balesetes hozzáért véletlenül a csatlakozóhoz (elvileg negatív fém részéhez) és ekkor halálos áramütés érte. Ehhez hozzá tartozik, hogy hosszabbítón keresztül volt csatlakoztatva a tápegység, így másik helyiségben kellett bedugni a hosszabbítót. Így nem is láthatta közvetlenül a párja szenvedését az áramütés során, csak később a hangokra figyelt fel. De ez már későn volt, mivel túljutott azon az időn, hogy érdemben segíteni tudott volna. Az életben maradt társnak egy életen át lelkifurdalása lesz feltehetően. Azon túl, hogy jogi értelemben milyen döntés születik az nem műszaki kérdés.
A másik ok a védővezetőn kívül a szekunder negatív oldalára rá került a fázis. De ki gondolná, hogy DC 19 V oldali részen is lehet áramütést kapni. Nagyon sok tápegység így kerül forgalomba, amíg a védővezetőnél nincs ilyen jellegű probléma nincs is probléma. Ilyen jellegű tápegységből nagyon sok kerül forgalomba és még az is lehet, hogy megfelelő minősítéssel. A vonatkozó MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány értelmében alap és hibavédelmet kell alkalmazni a törpefeszültség vonatkozásában is.
A törpefeszültség vonatkozásában beszélhetünk SELV, PELV és FELV áramkörökről.
PELV rendszer olyan villamos rendszer, amelyben nem léphet fel az ELV értéket meghaladó feszültség normál állapotban, továbbá egyetlen hiba állapotra, más áramkörök földzárlatának kivételével. Lehet földelt az áramkör, de hiba esetén rákerülhet a primer áramkör potenciálja. Ezzeltulajdonképpen már is szabványosnak minősíthető a laptop tápegysége.
Valahogy szakmai érintésvédelmi szempontból nem tartom jó megoldásnak, ha szekunder oldalt összekötjük a földeléssel. Mint az említett baleset is bizonyítja egy hiba esetén veszélyt jelent. A szekunder oldal zárlat védelmi megoldásnak sem tudom elfogadni. Sok emberben értetlenséget vált ki, hogy miért kifogásolom a laptop tápegységét amikor a vonatkozó európai szabványoknak megfelel. Ez igaz, de a halálos áramütésben a közvetlen közvetítő szerepet vállalta fel a tápegység.
Természetesen az elsődleges ok a működőképes védővezető hiánya, ami adott esetben minden egyes I.év. osztályú berendezésnél életveszélyt jelentene.
Ezért inkább a SELV védelmi tápegységeket javaslom használatra a laptopok esetében is. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy a nem rendeltetésszerű használat is elsődleges ok volt a baleset bekövetkezésében.
Továbbá lakásunk érintésvédelmi ellenőrzését végeztessük el időközönként, mert ezzel csökkenteni tudjuk a veszély helyzeteket.
Hasznos tanácsként csak azt tudom javasolni, vigyázzunk a villamos berendezések használatára. Minden esetben olvassuk el a gyártó utasításait a villamos berendezéssel kapcsolatosan. A lakások esetében is vannak jogszabályok a villamos hálózattal kapcsolatosan, amit illik be tartani. Attól még, hogy nem ismerjük az nem mentesít a felelősségre vonás alól. Ezért a lakásunk villamos hálózatát az érvényben lévő jogszabályok alapján hat évenként ellenőriztetni kell érintésvédelmi szempontból. Elmaradása esetén adott esetben a felelősség a tulajdonos illetve az üzemeltetőé, villanyszerelő felelőssége nem végtelen.