Az ÉTK filmstúdió filmje az építkezések villamos biztonságáról és szekrényeiről ad rövid bemutatót. Az idősebb kollégáknak volt alkalmuk annak idején ezt a filmet, és az ehhez hasonlókat megnézni akár több alkalommal. Akkoriban a munkavédelmi oktatás keretein belül kötelező volt megnézni ezeket. Fogalmazhatnánk úgy is, hogy akkoriban nagy hangsúlyt helyeztek a folyamatos munkavédelmi oktatásokra.
Mindenki hasonlítsa össze a mai munkavédelmi oktatásokkal. Szerintem büszkén emlékezhetünk vissza a régi időkre. A film megemlíti az építkezés gépesítésének fejlődését. Amely a napjainkban is látványosan fejlődik, nagyon sok elektromos eszközt, berendezést használunk az építkezések során. (vakológépek, vibrátorok, a listát lehetne még hosszan szakmákra bontva sorolni)
Olykor benézünk, egy mostani építkezésre elektromos szempontból sokszor találunk kifogásolható eszközöket és megoldásokat. Nagy hangsúlyt helyeztek akkoriban a dolgozók védelmére, gazdaságos telepítésre, a berendezések helyes védelmére, védelmi rendszer egységességére és a csereszabatosságra.
Ez a kis nosztalgia videó bemutatja primitív és tipizált elosztószekrényeket is. A kontárkodás már akkor is előfordult. Látszanak a kor villamos tipizált felvonulási szekrényei. Mai szemmel nézve elavultnak tűnnek. A film megemlíti a feszültségvédő kapcsolót és hibáit is, melyet 1973-ban betiltottak. A videó tartalma kitér a villamos áram élettani hatásaira is. A filmből látszik, hogy felvonulási területek villamos energia ellátását gondosan megtervezték. Látható az elsőként megjelent NDK fi relék, amelyek még nem kalapsínes rögzítéssel készültek. Amelyekből még a mai napig lehet találni működőképes darabokat felszerelve. A törpefeszültséget is használták villamos gépek és az ideiglenes világítások működtetésére. A védőelválasztást és a kettős szigetelést is alkalmazták az építkezéseken. Világításnál a törpefeszültségnek volt nagy szerepe, itt még nem a kismegszakítókat, hanem az olvadó betéteket használták a tipizált kalocsai szekrényekben. Az olvadóbetétek használata azért sem javasolt, mert könnyen érinthetőek a feszültség alatt álló részek. Régebbi kialakítású elosztó szekrényekben még mai napig lehet olvadóbetétes megoldásokkal találkozni. Sokszor egy zárlati védelmi lekapcsolásnál, megfelelő értékű olvadóbetét hiánya esetén "patkolták" ezeket a betéteket. Annak érdekében, hogy vissza lehessen kapcsolni az adott áramkört, sajnos sokan azt nem veszik figyelembe, hogy ez veszélyes, hiszen az adott áramkör, már nem a megfelelő terhelésre lesz méretezve. Helyettük alkalmazzunk inkább kimegszakított, melynek kialakítása olyan, hogy megfelelő beépítés esetén a feszültség alatti részek nem érinthetőek. Ráadásul védelmi lekapcsolásnál viszonylag korlátlan számban visszakapcsolható.
Az egyszerű érintésvédelemnél 64 V, fokozott érintésvédelemnél a 42 V a megengedett érintési feszültség. Ez a fogalom ma már a múlt része. A szerelői ellenőrzésnél látható az ÉVÉ-AUT II. érintésvédelmi műszer használata is. Az évek során azóta jó pár műszer típus megjelent, és nagy változásokon estek át. Rengeteg funkcióval bővültek az új típusú mérőműszerek.
A film bemutatja az ÁVK szonda földelési ellenállás meghatározását is, akkor is ellenőrizték az áramvédő kapcsolót műszeresen is. A felülvizsgáló munkáját is feltárja a film számunkra. Megemlíti MSZ 172/1 szabvány szerint az ávk földelési ellenállás meghatározását: Rf=≤ Ué megeng/ Ik Ik ávk kioldó árama. Mérési jegyzőkönyveket akkoriban is készíttettek. Tipizált terv gyűjteményeket használtak a felvonulási szekrényeknél. A jelölések betű és számkombinációik voltak az elektromos szekrényeknél. A felvonulási szekrények egyedileg is földelték. A felvonulási területeken sok esetben mostoha körülmények vannak, ezért különösen oda kell figyelni a villamos berendezésekre, és a vezetékekre, a külső sérülések védelme érdelében. A filmet végig nézve elgondolkodhatunk, hogy érintésvédelmi szempontból az MSZ 172/1 , MSZ 1600 szabvány sorozat leváltásával vajon az MSZ 2364, MSZ HD 60364 szabvány sorozatok milyen mértékű változást idéztek elő a biztonság tekintetében?
Összességében egy nagyon jó kis videó film a fiatalabb korosztályok részére is, hiszen ebből ők is láthatják, hogy sok napjainkban használatos villanyszerelési megoldást már a régi időkben is használtak.
Véleményem szerint nagyot fejlődött az építkezéseken alkalmazható életvédelmi berendezések, és egyéni védőfelszerelések. A probléma általában ott szokott, lenni, hogy ezeket nem szívesen használják, mert kényelmetlen, esetleg felesleges időtöltésnek gondolják.
Az elektromos szereléseknél elmondható, hogy mindig körültekintően kell eljárnunk, és megfontoltam odafigyelve végezni az elektromos szereléseket.