A 2011 évben kiadott OTSZ 28/2011.(IX.6.) BM rendelete a villamos szakembereket is érintő témákat tartalmaz. 

Ezek a következőek: 

A fenti felsorolás tartalmazza a villamos szakemberek számára érdekesebb, fontosabb területeket, de nem árt adott esetben az Országos Tűzvédelmi Szabályzat következő részeit sem ismerni.

XVI. fejezet az olajtüzeléshez tartozó építmények tűzvédelmi előírás részből a

234. § részen belül :

68. Szerelvények, túltöltést jelző vagy gátló szerkezet címen belül.

(3) A túltöltés veszélyét hang- és fényjelzéssel kell jelezni. A legnagyobb folyadékszintet úgy kell meghatározni, hogy elegendő idő maradjon a beavatkozásra. Automatikus működtetésű túltöltés védelem esetén az automatika

beavatkozását hang- és fényjelzés is jelezze.

(4) Villamos működtetésű túltöltést jelző (határértékjelző) szerkezetek a beépítési körülményeknek megfelelő villamos védettségűek legyenek, és rendelkezzenek arra kijelölt vizsgáló szerv által kiállított tanúsítvánnyal. A szintmérő és a határ szintkapcsoló (jeladó) egymástól függetlenül működjön.

69. Szerelvények, mérőcső vagy szintmérő

(3) Az elektromos szintmérő berendezések a tárolt közegnek megfelelően, robbanás biztos védettségűek legyenek. A robbanás biztos kivitelt az arra kijelölt vizsgáló szerv által kiadott tanúsítvánnyal kell igazolni.

72. Szerelvények, műszerek, villamos berendezések

245. §(1) A tárolt folyadék jellemzőinek mérésére csak olyan műszerek használhatók, amelyek a tárolt folyadéknak és az üzemeltetés körülményeinek megfelelnek, és ezt a gyártó minőségi tanúsítvánnyal igazolja.

(2) Villamos műszerek és berendezések beépítése a folyadék tűzveszélyességi fokozatának megfelelően,

a robbanásveszélyes zónabesorolás figyelembevételével történjen.

XX. fejezet

Gázpalackok szállítása, tárolása, kezelése, éghető folyadékok és olvadékok tároló és kiszolgáló létesítményei, berendezései címszó alatt.

278. §

95. Általános előírások

280. §(1) A biztonsági intézkedések mértékének megállapítására a robbanásveszélyes tereket 0-ás, 1-es és 2-es zónákba kell sorolni.  A robbanásveszélyes terek kiterjedésének meghatározása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek,

vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.

(2) A létesítmények villamos berendezéseinek, villámvédelmének, sztatikus feltöltődés elleni védelmének tervezése, kivitelezése – a tárolt vagy szállított folyadék veszélyességének és a felhasználási helynek megfelelően – feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.

XXII. fejezet

Pébé gáz csere telepek tűzvédelmi követelményei

284. § (1)

99. Létesítési szabályok

287. §(1) A cseretelep villamos berendezéseinek, valamint villámvédelmének kialakítása feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtson.

(2) Jelen rendelet hatályba lépése után létesített cseretelepek villámvédelmére vonatkozóan az e rendelet hatályba lépése előtt kiadott általános érvényű engedélyek nem használhatók fel az engedélyezés során.

Ötödik részben

Építmények tűzvédelmi követelményei

XXIII. fejezet

Alapelveknél

100. Az építmények tűzvédelmi követelményrendszerének céljai

288. §

105. Tűzoltó beavatkozás

293. §Az építmények kialakítása biztosítsa

d) a tűzvédelmi villamos leválasztás lehetőségét a tűzoltók életének védelme érdekében,

f) a mentésben közreműködők számára az épületen belüli gyors és biztonságos közlekedést, irányfelismerést

után világító vagy világító menekülési útvonaljelző biztonsági jelek alkalmazásával, és

g) a különböző tűzvédelmi berendezések, eszközök használatát, kezelését, azok után világító vagy világító

biztonsági jelekkel történő megjelölésével.

XXIV. fejezet

Az építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása

298. §Energiaátviteli, adatátviteli és telekommunikációs kábelek bevonati anyagainak (rendszereinek) tűzvédelmi

osztályainak meghatározása a 15. melléklet 3. táblázata szerint történik.

127. Épületgépészeti és villamos vezetékek beépítése

376. § Középmagas és magas épületben a falon vagy födémen átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek átvezetési helyein a nyílásokat tűz gátló tömítéssel kell ellátni, amelyek tűzállósági határértéke legyen azonos a szerkezetre előírt tűzállósági határértékkel.

377. § (1) Kétszintesnél magasabb épületekben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelőaknákat úgy kell kialakítani, hogy az aknákat szintenként, a födémek vonalában a födémre vonatkozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szerkezettel kell megszakítani, és az azon átvezetett épületgépészeti és épületvillamossági vezetékeket a vonatkozó tűzállósági határértéknek megfelelő tűz gátló tömítéssel kell ellátni.

(2) Ha az aknák az adott épület tűzállósági fokozatának megfelelő tűzvédelmi jellemzője tűz gátló szerkezetekkel körülhatároltak, az (1) bekezdésben szereplő, födémek síkjában lévő megszakítások elhagyhatók. Ekkor a tűz gátló kivitelű aknafalakat áttörő épületgépészeti és épületvillamossági vezetékek áttörésein a tűz átterjedését arra minősített műszaki megoldással kell megakadályozni, a légtechnikai vezetékeket pedig tűz gátló csappantyúval kell ellátni.

(3) Az aknákban szerelőnyílás szintenként csak az akna egyik oldalán létesíthető, abban az esetben, ha az aknafal és aknaajtó tűzvédelmi jellemzői eltérnek.

378. § (1) Közösségi vagy legalább középmagas épületben az épületgépészeti és épületvillamossági szerelvényeket, vezetékeket függőlegesen szerelőaknában kell vezetni.

(2) A lakó, ipari, mezőgazdasági és tároló épületek esetében az egyes építményszintek között és az A”-„B”

tűzveszélyességi osztályú helyiségekben a határoló szerkezeteken (falakon, födémeken) átvezető szellőző vezetéket és egyéb, B–F tűzvédelmi osztályú vagy szigetelésű vezetékeket (ejtő vezetékek, villamos kábelek és vezetékek) mind egyedi, mind csoportos elhelyezése esetén legalább A2 EI 15 minősítésű szerkezettel kell határolni a födém- és falátvezetések egyidejű tűz gátló tömítése mellett.

128. Szellőző berendezés

379. § (1) A szellőzőrendszereket úgy kell kialakítani, hogy az egyes szintek, rendeltetési egységek és tűzszakaszok között az esetleg keletkező tűz és füstgáz átterjedését a szellőzőrendszer ne tegye lehetővé.

(2) A szerelőaknán kívül elhelyezett szellőző-berendezés több tűzszakaszon átvezetett csatornáit és szigetelését A1 vagy A2–s1 minősítésű anyagból kell készíteni.

(3) A 377. §a-ban meghatározott szerelőaknában, valamint tűzszakaszon belül más helyiségen is átvezetett szellőzőcsatornának legalább C tűzvédelmi osztályú anyagból kell készülnie, kivéve az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket, ahol azok csak A1, vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagúak lehetnek.

(4) A mesterséges szellőző-berendezések csatornáit a tűzszakaszok határoló szerkezetein való átvezetésnél elzárhatóvá kell tenni. Az elzáró szerkezetet hőre vagy füstre automatikusan záródóan kell kialakítani.

(5) A szellőzőnyílások rácsszerkezetét A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni.

(6) A mesterséges szellőztetés villamos motorjával B–F tűzvédelmi osztályú épületszerkezet nem érintkezhet.

380. §(1) Ahol tűzjelző berendezés létesítése kötelező, a beépített tűz gátló csappantyúk tűzjelző által is vezéreltek legyenek.

(2) A központi szellőző- és klímaberendezések – ha az épület területén tűzjelző hálózat kiépítésre kerül – a tűzjelző jelére automatikusan álljanak le.

(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben és veszélyességi övezetben a szellőzés lehetőségét  biztosítani kell.

(4) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint  üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen.

381. §(1) Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%-ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat (vészszellőzés indítása, technológia leállítása) elvégzi.

(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben vagy annak veszélyességi övezetében re cirkulációs szellőztetés nem alkalmazható.

(3) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse.

(4) Éghető anyag elszívása esetén a porkamra, ülepítő csak A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagból alakítható

ki. A belső felület mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát ne okozzon.

134. Villamos berendezések és világítások követelményei

390. § (1)

136. Biztonsági világítás és jelek

396. §(1)

142. Kórház, rendelőintézet betegellátó funkciójú tűzszakaszai

410. §(1) A műtőket a technológiailag hozzá kapcsolódó gépészeti helyiségekkel együtt önálló tűzszakaszban kell elhelyezni úgy, hogy annak a hő ellátása és a villamosenergia-ellátása, a légtechnikai és a műtéteket kiszolgáló bármely egyéb rendszere működőképessége a szomszédos tűzszakaszok esetleges tüze esetén is biztosított legyen.

150. Ponyvaszerkezetű építmények épületgépészeti berendezések

418. §(1) Ponyvaszerkezetű építmények fűtésére csak olyan berendezés alkalmazható, amely tüzet nem okozhat.

(2) A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó tevékenység esetén, huzamos tartózkodás, vagy tömegtartózkodás célját  szolgáló ponyvaszerkezetű építményekben világításra csak villamos energia alkalmazható. Az elhelyezésre kerülő villamos berendezéseket és szerelvényeket a vonatkozó műszaki követelménynek vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldásnak megfelelően kell kialakítani. A ponyvaszerkezetű építményeken belül elhelyezett villamos berendezéseket (egységeket) úgy kell kialakítani, hogy azok központilag és szakaszosan is leválaszthatók legyenek.

XXVI. fejezet

Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények részből

161. A tűzoltási felvonulási terület

430. § (1)

(4) Ha a tűzoltási felvonulási területen vagy a felvonulási terület és a mentésre alkalmas homlokzat közötti területen fasor telepítésére kerül sor, a fák egymás közötti távolsága a mentési oldalon legalább 15 m. Ugyanez a szabály vonatkozik a villamos vagy egyéb tartóoszlopok elhelyezésére is.

(5) A tűzoltási felvonulási területnek a középmagas és magas épület felőli oldalán közvilágítási szabadvezeték, közúti villamos járművek vezetékei vagy egyéb, a tűzoltói beavatkozást akadályozó légvezetékek nem helyezkedhetnek el.

231. Villamos berendezés

588. §A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani.

Ezek voltak azok a részek ahol a villamos szakembereknek érdemes bele olvasni a rendeletbe. A cikk nem tartalmazza a teljes OTSZ-t. A rendeletnek vannak mellékletei is, így például a villámvédelemhez tartozó rész, melyben meg található az MSZ EN 62305 szabványban is.

 

Forrás: Magyar Közlöny

 

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!

 

Vissza a villanyszerelő magazinba

 

Villanyszerelő vállalkozásunk

Vállalkozásunk fő tevékenységi körét villanyszerelési és villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok (érintésvédelmi, tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálat) teszik ki.

Villanyszerelő magazin

Villanyszerelés világával foglalkozó blog. A legjobb témákat az élet szolgálja, ezzel kapcsolatos írásaimat, gondolataimat a villanyszerelő magazinban találják.

Villanyszerelői szolgáltatás

Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker. , XXI. ker. , XXII. ker. , Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek

Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok

Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker. , XXI. ker. , XXII. ker. , Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek