Villámvédelmi berendezéssel kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat tartalmazza. Ezzel az MSZ 274 szabvány szerinti létesítés már a múlté, és egyértelműen az MSZ EN 62305 szabvány előírásai váltak kötelezővé. Ugyan ezt a rendelet nem mondja ki egyértelműen, de a szakmai berkekben ezt mindenki tudja. A rendelet úgy fogalmaz, hogy feleljen meg a vonatkozó követelményeknek. A jogszabály előírja az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány ismeretből a vizsga letételét az ezzel foglalkozó szakembereknek. Bevezeti a részleges felülvizsgálatot, mely a takarás előtti felülvizsgálatot jelenti. Meghatározza a minősítő irat tartalmát is. Érdemes a besorolásra vonatkozó részt is áttanulmányozni, mert vannak eltérések benne. A felülvizsgálat gyakorisága vonatkozásában hasonló az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatához. "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményeknél valamint szabad térben maradt a 3 év, a "C", "D" és "E" tűzveszélyességi osztályú létesítmények 6 év lett meghatározva.
Idézet a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből a villámvédelmi berendezések vonatkozásában.
218. § A villámvédelmi berendezés norma szerinti, ha tervezése, kivitelezése, felülvizsgálata, karbantartása megfelel
a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújt.
219. § (1) Új építménynél, valamint a meglévő építmény rendeltetésének megváltozása során a villámcsapások hatásaival
szembeni védelmet norma szerinti villámvédelmi berendezéssel kell biztosítani.
(2) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítése az adott építmény meglévő rendeltetetésével
összefüggő átalakításával, bővítésével együtt történik.
(3) A meglévő nem norma szerinti villámvédelmi berendezés bővítésének meg kell felelnie a villámvédelmi berendezés
létesítésekor, vagy utolsó felülvizsgálatakor érvényes műszaki követelménynek.
61. A norma szerinti villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményei
220. § Jelen alcím rendelkezése irányadók az ideiglenes és állandó jellegű építmények norma szerinti villámvédelmi
berendezéseinek követelményeire. Jelen alcím nem terjed ki a járművek, katonai létesítmények, tömegrendezvények
villámvédelmi követelményeinek meghatározására.
221. § (1) Az építmények villámcsapások hatásaival szembeni védelmét az emberi élet elvesztésének és a közszolgáltatás
kiesésének kockázata szempontjából kell biztosítani.
(2) A villámcsapások hatásával szembeni védelem megfelelő
a) ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére
vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4,
b) ha a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények villámvédelmi berendezésének védelmi szintje megfelel az
ott leírtaknak,
c) villámvédelmi berendezés kialakítása nélkül – a 11. melléklet 1. táblázatában foglalt építmények kivételével –
ha a villámvédelmi kockázatelemzéssel meghatározott, egy évre vetített kockázat az emberi élet elvesztésére
vonatkozóan kisebb, mint 10–5 és a közszolgáltatás kiesésére vonatkozóan kisebb, mint 10–4, és
d) ha az ideiglenes építmény villámvédelmi intézkedései a 223. §-ban foglaltaknak megfelelnek.
222. § (1) Villámvédelmi berendezést kell létesíteni a 11. melléklet 1. táblázatában megjelölt építmények esetében,
a meghatározott védelmi szint biztosításával, továbbá abban az építményben, ahol a villámcsapások hatásaival
szembeni védelem csak így biztosítható.
(2) Ha a 11. melléklet 1. táblázatában szereplő védelmi szinthez képest a vonatkozó műszaki követelmény szigorúbb
védelmi szintet állapít meg, akkor a szigorúbb követelményt kell alkalmazni.
223. § (1) Kötelező gondoskodni a villámvédelemről azoknál az ideiglenes építményeknél, felvonulási- és építési területek
építményeinél, amelyeknél az építmény fennállási ideje április 1. és október 31. közötti időszak bármely napjára esik.
(2) Ideiglenes építmények villámvédelmére olyan villámvédelmi berendezés is elfogadható, amelynek alkalmazása
esetén az egy évre vetített villámvédelmi kockázat az emberi élet elvesztésére kisebb, mint 10–4 és közszolgáltatás
kiesésére kisebb, mint 10–2.
(3) Ideiglenes építmények villámvédelmére megengedett a 100 m sugarú gördülőgömbbel szerkesztett felfogó
alkalmazása, a villámvédelmi kockázatelemzés szempontjából PB = 0,4 értékkel.
(4) Ideiglenes építmények villámvédelmének biztosítására használati- vagy munkautasítás elkészítése, és annak
betartatása is szükséges.
224. § Nem kötelező villámvédelmi berendezést létesíteni a 10 m-nél nem nagyobb gerincmagasságú
a) egy lakóegységet vagy csak egymás mellett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben,
b) a legfeljebb 400 m2 alapterületű, egymás felett elhelyezett lakóegységeket tartalmazó lakóépületben, városi
– elővárosi környezetben, ha a tető anyaga A1 – A2 tűzvédelmi osztályba tartozik,
c) a legfeljebb 200 m2 alapterületű – a 11. melléklet 1. táblázatában nem szereplő – közösségi épületben, városi –
elővárosi környezetben.
225. § (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi
berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő
létesítés.
(2) Az e jogszabály szerinti villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara tervezői
névjegyzékében szereplő, a villámvédelem területén kiemelkedően gyakorlott villamos tervező jogosult.
Kiemelkedően gyakorlott az a tervező, aki az érvényes vonatkozó műszaki követelményen alapuló, a Magyar
Elektrotechnikai Egyesülettel (MEE) és az OKF-fel egyeztetett, a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai tagozata
által (MMK) akkreditált villámvédelmi létesítési tanfolyam záróvizsgáját eredményesen letette.
(3) A kivitelezésért felelős műszaki vezetőnek, műszaki ellenőrnek szintén rendelkeznie kell a (2) bekezdés szerinti
érvényes záróvizsgával.
226. § (1) A villámvédelmi berendezésen el kell végezni
a) a létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt a részleges felülvizsgálatot,
b) a létesítést követően az átadás előtt az első felülvizsgálatot,
c) a jogszabályban előírt időszakonként az időszakos felülvizsgálatot,
d) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt különleges eseményt követően a rendkívüli felülvizsgálatot.
(2) A villámvédelmi berendezést – ha jogszabály másként nem rendelkezik –,
a) LPS I és LPS II osztály esetén legalább háromévenként,
b) egyéb esetben legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat
a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
(3) Az e jogszabály szerint létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi
munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem időszakos
felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából az MEE-vel és az
OKF-fel egyeztetett, MMK-nál akkreditált villámvédelmi tanfolyami képzésben részesült és eredményes vizsgát tett,
vagy a vonatkozó műszaki követelményt tananyagi szinten oktató OKJ-s képzésben részesült.
(4) Részleges vagy rendkívüli felülvizsgálat végzésére jogosult az MMK névjegyzékében szereplő villamosmérnöki
végzettségű, a villámvédelem területén „kiemelkedően gyakorlott” szakértő is.
227. § (1) A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat
tanúsítja.
(2) A minősítő irat tartalmazza
a) az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét,
b) a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű
határainak megvonásával,
c) a felülvizsgálat alapját képező szabványokat – évszám feltüntetésével – vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket
a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével,
d) a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és az LPS x, illetve LPMS x
villámvédelmi szintet,
e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását,
f) a vizsgált berendezések „megfelelő”, „nem megfelelő”, „hibaelhárítás után megfelelő”, vagy „tervezői
közreműködést igényel” minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság
felsorolását – azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával – és kijavításának dátumszerű határnapját,
g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra
biztonsági szempontból megfelel-e,
h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha
a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is,
i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és
j) a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát.
62. Nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálata
228. § (1) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezés időszakos felülvizsgálatát a létesítéskor érvényben lévő
vonatkozó műszaki követelménynek megfelelően kell végezni.
(2) A nem norma szerinti meglévő villámvédelmi berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik tűzvédelmi
szempontból
a) a „C”, „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben és szabadtéren legalább hatévenként,
b) egyéb építményben, szabadtéren legalább 3 évenként,
c) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy
környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja, és
d) sérülés, erős korrózió, villámcsapás valamint minden olyan jelenség észlelése után, amely károsan befolyásolhatja
a villámvédelem hatásosságát, felül kell vizsgáltatni és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban
meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell.
229. § A nem norma szerinti villámvédelmi berendezéseknél az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetésére és abban érdemi munka
folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.
Forrás: Magyar Közlöny
Hasonló cikkek a témában:
- Országos tűzvédelmi szabályzat biztonsági világítás előírásai
- Országos tűzvédelmi szabályzat világítási és villamos berendezésekre vonatkozó előírási
- Országos tűzvédelmi szabályzat előírásai középmagas és magas épületekre,továbbá a villamos energia fejlesztő és átalakító valamint elosztó berendezések tűzvédelme
- Országos tűzvédelmi szabályzat elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásai
- Országos tűzvédelmi szabályzat erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásai
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!
Vissza a villanyszerelő magazinba