Harmadik része a magyar sajtóban megjelent halálos áramütésekkel foglalkozó cikkünknek. Melyben próbáljuk a cikkben megfogalmazottak szerint kitalálni, hogy mi lehetett a halálos áramütés oka. Az eddigiek alapján elmondható, hogy a legtöbb a sajtóban megjelenő halálos áramütés a fürdőszóbában történik. 

​

Hangsúlyozni szeretnénk, a cikkekben leírtakra támaszkodtunk, tehát ha az adott cikk valótlan információkat tartalmazott, akkor azokért mi sem tudunk felelősséget vállalni.

Halálra sújtotta az áram a fürdőkádban

A cikkben látható a túlélő feleség, és gyermekének szomorú tekintete a csatolt képen. A cikk megfogalmazása több helyen szakmailag nem helytálló, téves információt tartalmaz. A lényegen ugyan nem változtat, a férj illetve apa halt meg a zuhanyzás közben a fürdőkádban. A feleség látta férje szenvedését. 

Sajnos az átlagemberek keveset tudnak arról, hogy mi a teendő az áramütött mentése során, úgy hogy ő se sérüljön meg. A pánik helyzet lebénítja az embereket. Lehet, hogy gyorsan le kellett volna kapcsolni a bejövő óra alatti kismegszakítót? 

A cikkben az áramszolgáltató, és a regisztrált villanyszerelő felelősségét feszegeti a cikk írója. 

Idézzük be a cikkből a műszaki tartalmat.

Tomi egy csőbe kapaszkodott, ahogy belépett a kádba, ekkor érhette a halálos áramütés. Egy hang sem jött már ki a torkán, kérőn nézett, hogy segítsek. Amint hozzáértem, a magasfeszültség rajtam is végigszaladt. Engem az mentett meg, hogy gumipapucsban voltam. 

A halálos baleset oka ebben az esetben is a nem megfelelő éritésvédelmi kialakítás hiányossága, az EPH hálózat hiánya, hiányossága. A kád és a csaptelep, csővek azonos föld potenciálon legyenek. Az idézett cikknél az újságnál, a hozzászólások résznél lehet olvasni olvasói észrevételeket, mely a műanyag kádakra vonatkozott. Tehát a műanyagról sokszor elfogadott tényként veszük, hogy szigetel elektromos szempontból. Pedig a dugónál előfordulhat, hogy a víz szívárog a kádból a lefolyóba, és itt már kialakulhat potenciál különbség, vagyis villamos vezetés. Ezért is szoktak a műanyag kádaknál is, a lefolyóba EPH csatlakozási pontot építeni. 

A villanyszerelő azonban végzetes hibát követett el.  - Az óra nem volt leföldelve, és a kötelező műszeres vizsgálatot sem végezte el. 

Műszaki értelemben itt tegyük helyre a dolgokat. A 380 V nem magasfeszültség, ez kisfeszültség. és 400V a szabványos érték két fázis között. 

Ha a villanyszerelő hibázott és elkötötte a vezetékeket, tehát mondjuk két fázist adott a bojlernek. Akkor vagy leveri a kismegszakított, vagy szétég a bojler fűtőszála, szakszerű érintésvédelem esetén. A regisztrált villanyszerelő feladata a mérőhely kiépítése. A csatlakozási ponton kell lenni egy megfelelő értékű földelésnek, lennie kell továbbá megfelelő keresztmetszeteknek, folytonos védővezetőknek és fi relének. 

A család otthonában amint bekapcsolt az éjszakai áram, a ház 380 voltos magasfeszültség alá került.

A cikkből arra lehet következtetni, hogy nullázott volt a ház érintésvédelme. Ahol a nulla vezető és a védővezető össze van kötve. Ha a villanyóránál helytelenül végzik el a bekötést, akkor a nulla vezető helyére fázis kerülhet. Ez olyan esetben fordulhat elő például, ha háromfázisú villanyóra mellett, telepítve van egy vezérelt (éjszakai) villanyóra is. Ha például nem megfelelő a vezetékek színjelölése, a félreérthető jelölésnek köszönhetően. A nulla vezető helyére is fázis vezetőt köthet a villanyszerelő. Ilyenkor a visszakapcsolás után, egyből zárlat keletkezne, hiszen az elmenő oldalon a nulla és a védőveető össze van kötve. A villanyóra is azonnal tönkremenne. Ha nem megfelelő a földelés, esetleg nincsen. Akkor előfordulhat a cikkben megfogalmazott állítás. 

Ez a baleset egy másik újságban úgy jelent meg, hogy villanyóra cseréről beszélnek. Ott az áramszolgáltatót marasztalta el a cikk írója. Feltételezem, hogy a védővezető nem volt földpotenciálon. A jó földelési ellenállással megléte, egy sarkalatos kérdés. A cikk szerint a tulélő házastárs több millió forintos kárigényre tart igényt. 

A regisztrált villanyszerelői rendszer egyre nagyobb követelményeket támaszt a villanyszerelővel kapcsolatosan. Ezek között az E.ON területen együttműködési megállapodás, fam vizsga, fam szerszámok vannak elírva. 

Nagyon sok villanyszerelő nem rendelkezik érintésvédelmi műszerrel. Pedig ezzel lehet igazán elvégezni a műszeres ellenőrzést. Ezért minden tulajdonos felhívom a figyelmét, hogy ellenőriztesse lakásának az érintésvédelmét, hogy ez által elkerüljük az ilyen baleseteket. 

További gond lehet, hogy a regisztrált villanyszerelő, csak a villanyóra mérőhely kialakítását végzi. A belső szerelést más villanyszerelő végzi, ahol fennáll az a lehetőség, hogy a szakmai hiányosságokat követéssenek el, egymástól függetlenül. A jól, biztonságosan kialakított villanyszerelésbe bele nyúlva, elkövethetjük azt a hibát, hogy olyan villanyszerelési megoldást alkalmazzunk melyek életveszélyes állapotokat eredményeznek. Mindig hívjunk hozzáértő villanyszerelő mestert, ha nem vagyunk biztosak abban amit csinálunk. 

Ezek a balesetek elrettentőek, és elgondolkoztatóak, mert bárkivel előfordulhat egy villamos baleset, ha nem vagyunk előrelátóak.

Az ilyen jellegű halálos balesetek valószínűségének kiszűrésére indult a villanyszerelő szakmai fórumon az a kezdeményezés, ahol a jelentkező villamos szakemberek, ingyen ellenőrzik a lakossági villanyszerelési kialakítások leggyakroibb hibalehetőségeit.

Nagyobb térképhez kattintson a képre.

A térképen látható, mely területeken érhető el a villanyszerelő szakmai fórum tagjai által felkarolt kezdeményezés, melynek keretében ingyenesen felkutatják a leggyakoribb halálos villamos balesetek lehetséges okait. 

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák! LIKE

Vissza a villanyszerelő magazinba