A cikkek nem a többségében jellemzően jogkövető magatartást folytató személyekről szólnak, hanem a néhány nem jogkövető esetről. El kell ítélni bármely oldalon az esetlegesen előforduló nem jogkövető magatartási eseteket. Ezen cikksorozat nem alkalmas a védekezés felhasználására, sem a szakmai hivatkozások érvényesítésére. Minden eset más, mivel a körülmények is eltérőek.

A peres eljárásokban a peres felek jogorvoslatot keresnek a vitatott kérdésben. Előre bocsájtom, nem minden esetben kerül sor a perre. Vannak példák az áramszolgáltatónál, hogy a fogyasztók kifogásait elfogadja és korrekten lezárja, mielőtt perre vinné.

A peres esetekben a szolgáltató igyekszik bebizonyítani, hogy a vételezés külső mágneses befolyásolással történt. Számára nem az a kérdés, hogy ki végezte a villanyóra mágneses befolyásolását, csak a mágneses befolyásolást kell bizonyítania. A szolgáltató azt igyekszik bizonyítani, hogy a fogyasztásmérő óra fék mágnese sérült, ezzel jogalapot teremtve a kötbér igényének. Gondoljunk bele egy társasház esetében a mérők mindenki által hozzáférhető helyen van, így a jóhiszemű fogyasztó is mennyire kiszolgáltatott helyzetben van.

Nézzük tovább a tárgyalási menetből adódó és felmerülő  esetleges  kérdéseket.

Alperes és felperes részéről felmerülő kérdések és védekezésekből és vádiratból idézve néhányat:

• A villanymérő óra eredeti papírjai szerint mágnesezhető-e?
• Az idő nagysága összefüggésbe hozható-e a meghibásodással?
• Ha mindent rendben találtak, akkor a végén miért jegyzik meg a mágnesezést?
• Lehet-e oka a külső mágnesezésnek?
• Az elhúzódó idő miért van az ügyben, a kötbér mértéke miért tér el a fogyasztó 15eFt-tól a szolgáltatónál 5eFt?
• Mi a mágnesezés és lopás közötti különbség?
• A gép használat során feltehetően a túlterhelés hatására kapcsolt le a kismegszakító, ez nem okozhatja a fogyasztásmérő meghibásodását és a fogyasztás növekedését?
• Amennyiben a perbeli mérőóra hibásan mér, akkor mi lehet a hibás mérés oka?
• Ez milyen mértékű?
• Ez önmagából eredő?
• Természetes úton létrejövő, vagy kizárólag külső befolyásolásból eredő hiba?
• A háztartásban használatos elektromos berendezések, vagy bármilyen általános háztartási berendezés, vagy az idomulás, vagy az időjárási viszontagságok okozhatják-e a fogyasztásmérő óra fék mágnesének olyan mértékű mágnesezettség vesztését, mint amilyet a mérőórával kapcsolatban felvetett jegyzőkönyvek rögzítenek?
• A perbeli mérő óra külső mágneses befolyásolása megállapítható, vagy sem?
• Az alperesi fogyasztási hely több éves fogyasztási képe alapján bármilyen megállapítás tehető-e a külső befolyásolásra nézve, vagy sem?
• Milyen módon befolyásolja a fogyasztásmérő óra működését az erős mágnes használata?
• Az erős mágnes milyen hatásokkal jár, a mérést befolyásolja-e, ha igen akkor milyen módon?
• Az erős mágnes a mérőórát megrongálhatja, vagy sem?
• A perbeli fogyasztásmérő óra meghibásodását külső erős mágneses befolyásolás okozhatta-e?

Ezeknek a jellemző kérdéseknek a megválaszolása nem is olyan egyszerű feladat.

Ilyenkor kiderül, ha a villanyszerelők nem hivatalosan végzik a munkájukat. A peres esetek gyakorlatában jellemzően megnevezik a munkát végző személyek nevét, ha adott vagy nem adott számlát. Viszont a szolgáltató nem fogadja el a fogyasztó érveit, mert ők minden esetben bizonylatot adnak a helyszínen szerintük. Így erre is oda kell figyelni a fogyasztónak, mert nála van a bizonyítási kényszer. A szolgáltató emberének lehetősége van hibaelhárítás címén a záró pecsétek eltávolítására és visszazárására, ennek keretében nem hivatalos munkát is el tudnak végezni. Ami számukra tiltott. Ennek keretében elvégzett munka nem kerül be a szolgáltató nyilvántartásába.

Az áramszolgáltatói hivatkozások: 2005.évi. LXXIX törvény 61§ 11 bekezdésére,a 2007éviLXXXVI törvény 176 §-a ,vet 102§-ra az átalakulások gazdasági tekintetében. A szolgáltató külső személyeket is bevon a vizsgálatokba, ÁSZF becsatolás, 1991 évi. XLV. mérésügyi törvény 13§, lezajlott sikeres perek műszaki tartalmaira való hivatkozások, tanulmányok, általuk megbízott igazságügyi szakértői szakvélemény, tényfeltáró jegyzőkönyvre való hivatkozás, tanuk felsorakoztatása.

Tanulmányoztam néhány elektrodinamikus (forgótárcsás) fogyasztásmérő adatlapjait. Ezekben nem találkoztam a mágneses befolyásolás vizsgálattal. Viszont a teljesítmény hibagörbéknél szerepel a teljesítmény, feszültség, frekvencia és hőmérséklet befolyásolás hatása. Ami természetesen a megengedett +/- 2%-os hibaszázalékon belülre van ábrázolva. Az ábrából értelemszerűn látszik, hogy igen is van változás a tűrés határon belül. A funkcionális jellemzőknél sincs szerepeltetve a külső mágneses befolyásolás hatása. A gyártóknál érdeklődve azt a választ kaptam, hogy csak szabványban meghatározott mágneses értékeket tartják be. Ennél fogva egyértelmű, hogy nagy erejű külső mágnesessel történő befolyásolás vizsgálata nem történik a gyártás során. A peres eljárások során célszerű bekérni az adott fogyasztásmérő típus vizsgálati jegyzőkönyvét és adatlapját. Mert ezen iratoknak van szerepük a bizonyítási eljárás során.

Az nem vitatható, hogy a mágneses térnek hatása van szinte mindenre. A hagyományos fogyasztásmérőkben is van beépítve mágnes, amely tartozhat a csapágyhoz és a fék mágneshez is. Így a mágneses terek egyértelműen hatással van egymásra is. A különböző anyagok fel és lemágnesezhetősége is ismert.

Itt mindig az a kérdés mekkora az a mágneses térerő, ami károsan befolyásolhatja a fogyasztásmérőt?

A távolságnak is nagy szerepe van. Ahhoz, hogy befolyásolni lehessen mérőt nagy mágneses térerőnek közel kell lennie. Így a mai műanyag szekrényekben már elég nagy a távolság ahhoz, hogy érdemben lehessen a fogyasztásmérőt befolyásolni. Ha ilyen esetben felmerül a mágneses befolyásolás gyanúja célszerű kérni az adott helyen a kísérlettel történő bizonyítást. Ami feltehetően nem járna sikerrel a szolgáltató részéről.

A mai bizonyítások nem ezen alapulnak. Szolgáltató által felkért szakértők a fék mágnes sérülését, lemágnesezését állapítják meg. Aminek egyenes következménye az óra meghibásodása. Erre adott magyarázatuk, hogy természetes úton nem lehet ilyen mértékű lemágnesezés, ez csak külső mágneses befolyásolás eredménye lehet csak. Felmerülés a kérdés ez elegendő-e a bizonyításra, ez nekem feltételezésnek minősül. Ha a gyártó nem végez külső mágneses befolyásolásos vizsgálatot, akkor felmerülhet a kérdés egyéb műszaki kérdésekben is. Tudjuk például a túlfeszültség és villámvédelemnél melyik az a két műszaki érték, amit feltételezünk a villámcsapáskor. Vajon mi a biztosítéka annak, hogy a villámimpulzusok e két (hullámalakú áramimpulzus 10/350 és 8/20mikrosec) műszaki paraméter alapján fog megtörténni, vagy csak ezt a feltételezést fogadjuk el. Valószínű a bevádolt fogyasztó számára ez nem elegendő magyarázat. Ugyanilyen kérdés lehet a zárlati áram hatása és mértéke. Különböző tanulmányok az áramszolgáltatók álláspontjait támasztják alá egyértelműen. Villanyszerelőként felmerül a kérdés bennem mennyire, megalapozottak ezek a tanulmányok. A laboratóriumi körülmények között előállított fizikai jellemzők vajon megegyeznek-e a természetben előforduló fizikai jellemzőkkel. A túlfeszültség védelem esetén a szolgáltató termék katalógusában nem véletlenül van meg határozva melyik túlfeszültség védő berendezést szabad beépíteni. Mivel villámág árama tönkre teheti a fogyasztásmérőt. Így túlfeszültség hatása veszélyt jelenthet a fogyasztásmérőre. Egy zivatar esetén előfordulhatnak erős mágneses terek is, melyek veszélyt jelenthetnek a villamos berendezésekre is. A dinamikus hatásoknál egyértelműen láthatóvá válnak, de a mágneses hatás közvetlenül nem látható.

A legutóbbi szabványváltozás már a harmadik jellemzőt is megemlíti. Feltehetően a túlfeszültség védelmi elemeket gyártok is követni fogják.

Visszatérve a fogyasztásmérőkhöz. A kérdés lehet-e természetes úton akkora mágneses térerő keletkezzen, ami befolyásolni tudja károsan a fogyasztásmérőt? Erre feltehetően a nálam képzettebb szakemberek meg fogják adni az érdemi szakmai válaszokat a többi kérdéssel együtt. Ilyen kérdés lehet jelenesetben a mágneses térő nagyságán kívül a zárlati áram nagysága, alakja, hőmérséklet, felharmonikusok nagysága, alakja, stb.

További kérdések is felmerülhetnek még:

• Kérdés a gyártó meg tett-e mindent a tekintetben, hogy ne lehessen mágnessel befolyásolni a mérőt?
• Kérdés, hogy mi van leírva a használati utasításokban?

Kíváncsi lennék rá annak ellenére, hogy nagyon sok fogyasztásmérőt kötöttem be már, de nem találkoztam erre a veszélyre való felhívással. Az utóbbi időkben megjelenő digitális mérőknél már van figyelmeztetés. Ezek a típusok és az ezt követő okos mérők újabb gondokat és kérdéseket fognak felvetni a távoli jövőben majd.

További kérdés mit tett a szolgáltató annak érdekében, hogy a fogyasztók felé mind technikailag és mind információ átadás tekintetében elkerülhetők legyenek az ilyen problémák.

Kérdés a zárt doboz rendelkezik-e mágnesezés (mágneses árnyékolás) elleni védelemmel? Mert ha nem akkor utólag kívülről bárki mágnesezheti erős mágnessel. Célszerű lenne bizonyítani a bizonyítási eljárás folyamán a dobozba zárt mérő külső mágneses hatásra mekkora mágneses térerő hatására sérül, vagy nem sérül. Ugyan ezt a vizsgálatot célszerű lenne elvégezni a Hensel szekrénybe helyezett mérőnél is.

Gyakorta felmerül a kérdés a mérőóra külső karcolása, mint bizonyítás a külső mágneses befolyásolásra. Ez feltételezést jelent a szolgáltató részéről. A poros jelenség természetes vele járója a mérő helyeknek. A karcos megjegyzés önmagában nem bizonyít semmit. Ez a karcolás lehet takarítás vagy egyszerűen a szerelés során előforduló következmény. Általában a mérőhely közelében a szerelések során vezetékek lógnak, amelyek karcolásokat okozhatnak a mérőn. Itt a karcolási vizsgálat során vizsgálni kell a karcolás alakját. Ha erős mágnest feltételezünk annak karcolása nem valószínű, hogy olyan formát vesz fel, amit a szolgáltató feltételez a gyakorlat alapján. Mivel sokszor lehet találkozni a gyakorlatban a karcos megjegyzéssel, ez felvetheti a szolgáltató emberének az anyagi érdekeltségét.

Amikor az üzletszabályzat készítése és jóváhagyása folyt, gondoltak-e már mágneses befolyásolásra? Természetesen minden rossz, kárt okozó cselekedet el kell ítélni. Ilyen lehet a méretlen oldalról történő vételezés, stb. A mágneses befolyásolásnál szerintem minden esetben pozitív hiba fordulhat elő akár akarva, akár akaratlanul. Ha viszont akaratlanul következik be, akkor a valós fogyasztott értéknél többet fizet a fogyasztó az áramért és még plusz fizeti a kötbért is. Ez végül is nem műszaki kérdés, hanem jogi kérdés.

Egy laikus személy, de a szakemberek nagy része sem tudja, hogy hova kell elhelyezni a mágnest a mérő óránál, csak kísérletezni tud. A laikusok feltételezése szerint, ha a tárcsát az óra megfelelő helyére illeszti, akkor lefékezi a tárcsát vagy megálltja. Erre a tartós elhelyezésre kíváncsi lennék, hogyan tudják technikailag megvalósítani, úgy hogy sok esetben az utcáról látható ne legyen. Továbbá feltehetően a mágnesnek jelentős tömege és ereje lehet, ami szintén gondot okozhat. Feltehetően az ilyen mágnes téglatest vagy négyzet alakú lehet. Ami a nagy mágneses erő hatására oda csapódhat a fém részhez. Ennek az erőnek a hatására jelentős mechanikai sérülés is lehet a következmény. Ez is lehet egy kritikus pont a vizsgálatnál.

Az országban nagyon sok hasonló per volt és van folyamatban, sajnos még lesz is. Feltehetően mindkét oldalon előfordulhatnak vitatható esetek. A műszaki kérdések tisztázása megérne annyit, hogy össze legyenek vetve a különböző műszaki szakvélemények, melyekből egységesebb kép alakulna ki. Ebből le lehetne vonni műszaki következtetéseket. Ezzel feltehetően mind a gyártóknál, mind a szolgáltatóknál és a fogyasztóknál helyes mederbe terelné a dolgokat.  A fogyasztok is olykor próbálnak ügyeskedni. Lásd például a gázkazán előtti csövön elhelyezett mágneses gyűrű esetét a gyakorlatban. Ezért a felvilágosító munkának nagy jelentősége lenne. A szolgáltatoknak ezért kellene nagyobb felvilágosító munkát végezniük. Ezzel feltehetően csökkenne a szabálytalan vételezések száma.

Sok esetben felmerül az alperes és felperes bizalmatlansága egymással szemben.

A fogyasztásmérő mágneses előzőleges befolyásolása már nem bizonyított a fogyasztó számára a felszereléskor, mert nem feltételezhető a szolgáltatónál ez az elkövetés. Viszont a leszereléskor már más a helyzet a szolgáltató feltételezhet, olykor sikerrel vagy sikertelenül. Az utóbbi évtizedekben kerültek forgalomba erős mágnesek, ezután kerültek a látókörbe az erős mágnessel történő befolyásolások. Sajnos a fogyasztók nincsenek ez ellen védve. Itt gondolok a társas házak és bárhol elhelyezett mérőnél egy rosszakaró elég, ha egy rövid időre oda helyezi a mágnest, máris lemágneseződhet a fék mágnes. Innentől kezdve többet mér az óra a valósnál. A felelősséget minden esetben a fogyasztó viszi el, nem pedig az elkövető. Nem zárható ki sem a fogyasztó, sem a rosszakaró, a mágnesezés elkövetésével. Míg a szolgáltató elő írja a követelményeket, vagyis társas ház esetében is csak a lakáson kívül mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni a mérőket. A szerződéskötéskor, illetve számlák kiküldésekor lehetőség lenne rá, hogy felhívják a figyelmet. Továbbá olyan műszaki megoldások keresése, ami kizárja az ilyen lehetőségeket. A műszaki kérdés tisztázását az elméleti síktól függetlenül érdemes lenne kísérlettel is alá támasztani a bizonyítási eljárásban. A leselejtezett jó állapotú mérő órát feláldozva. A típusa a perbeli óra típussal egyezőnek kellene lennie. Előzőleg bevizsgálva a mérő órát az adatok ismeretében elhelyezni a Hensel szekrényben, illetve a tároló dobozban. Itt a helyszínen lévő mérő óra (Hensel szekrény) pontos elhelyezésének ismeretében vagy akár a helyszínen kellene elvégezni a kísérleti vizsgálatot. Majd külső erős mágneses hatásnak kitéve a mérő órát. Ennek a mágneses hatásnak a vizsgálata különböző térerőnél a mérő órára gyakorolt hatásáról. Talán megnyugtatóbb választ adna a feleknek. A természetes külső hatások vizsgálata már nehezebb, mert feltételezünk, laboratóriumokat kell igénybe venni, illetve kérdéses valóban a természetben előforduló nagyságú és műszaki paraméterű (zárlati áramokat, túlfeszültségeket, légköri jelenségeket), vagy gyakorlat előforduló jelenségeket idézzük-e elő.

Így ez egy nagyon nehéz összetett feladatot jelent, igaz a gyakorlatban a bizonyítási eljárásban sokszor ez egyszerűen megoldódik.

Ezen cikk csupán gondolatokat tartalmaz, nem jelent szakértői véleményt.

Vissza a megtörtént esetekhez