Ez a cikk nemcsak villanyszerelőknek szól, hanem általánosságokat tartalmaz különböző tanácsokkal tűzdelve. Mindig nagy kérdés lehet-e védekezni közvetlen villámcsapás ellen, szerintem ez nagyon nehéz. De kellő magatartási móddal és kellő védelemmel viszont nagy mértékben csökkenteni tudjuk a bajok bekövetkeztét.  Mint tudjuk a villámcsapásnak van közvetlen és másodlagos hatása is. Itt túlfeszültség védelemre egész széles paletta áll a rendelkezésünkre. Ezek beépítésére szakképzett villanyszerelőt kérjünk fel akinek kellő gyakorlata van a villanyszerelésben. Ismeri az érintésvédelem és a villámvédelem teljes körét. Mert mindig a teljes villamos hálózat egészét kell rendszerében és védelmében szakszerűen kialakítani.

Itt a következőkben néhány hasznos tanácsot gyűjtöttünk össze:

Az egyik védekezési mód régóta közismert: zivataros időben ajánlatos az antennavezetéket kihúzni a tv-ből. Ha megszüntetjük a kapcsolatot a túlfeszültséget "behozó" hálózat (antennavezeték) és az érzékeny elektromos berendezés (tv) között, akkor megszüntettük a veszélyhelyzetet. Ez vonatkozhat a többi villamos fogyasztóra is. Ha hosszabb időre elutazunk célszerű kikapcsolni (dugaszoló aljatok kihúzása, kismegszakítók lekapcsolása) azon fogyasztókat melyeket nem kell használni.

A szakemberek szerint lehet védekezni a villámcsapás ellen. Tilos viharban fa, torony, elektromos távvezeték alá behúzódni, vízfelület közelében se maradjunk.

Ha nyílt terepen, mezőn ér minket a zivatar, le kell feküdni a földre, összekuporodni, hogy lehetőleg ne mi legyünk a legmagasabbak a környéken. Még mindig jobb megfázni, tüdőgyulladást kapni, mert az gyógyítható, a villámcsapás viszont könnyen végzetes lehet.

A lakásunk villámcsapás és túlfeszültség védelméről is célszerű előre gondolkodnunk. Nem elég a bevásárló központban megvásárolni egy túlfeszültség védelemmel ellátott hosszabbítót, mert a villámvédelem, túlfeszültségvédelem és az érintésvédelem ennél többről szól. A villám - és túlfeszültségvédelem a külső és belső védelem egységes rendszeréről szól.  A külön-külön alkalmazott védelem egyenként nem nyújt kellő védelmet. Természetesen a belső helyiségekben található elektromos berendezések áramtalanításával is elkerülhetjük a veszélyes helyzeteket.

Kérjünk szaktanácsot  szakembertől! Először is meg kell vizsgálni, hogy milyen védelem kialakítása szükséges az adott helyen lévő létesítménynek.

• Itt vizsgáljuk a lakás elhelyezkedését a környezetben,
• az épület magassága, (M1- M4)
• az épület tető szerkezete és héjazata, (T1-T5)
• a körítő falak, (K1-K3)
• a rendeltetését, (R1-R5)
• a környezeti levegő és a másodlagos hatások szerint. (S1-S4)
• másodlagos hatások szerint, (H1-H5) ez a túlfeszültségek szerinti besoroláshoz kapcsolódik.

A villámhárító előírt fokozatát táblázatból határozzuk meg.

A felfogó fokozatának  meghatározása rendeltetés (R1-R5), magasság (M1-M4), és a tető szerkezete és héjazata alapján (T1-T5) történik, a  V0-V6 fokozatba soroljuk. A felfogónak  az épülethez viszonyított helyzetét 0,a, b, c,d, jelöléssel látjuk el.

A levezető fokozatát szintén táblázatból állapítjuk meg.

A levezető fokozatának meghatározása rendeltetés (R1-R5),magasság (M1-M4) és körítő falak (K1-K3) alapján történik, a L0-L5 fokozatba soroljuk. Ugyanez elv alapján határozzuk meg a földelés fokozatát F0-F4 jelöléssel és kiegészítve x vagy r jelöléssel. A levezető épülethez viszonyított helyzetét 0,a,b,c,d jelöléssel egészítjük ki.

A belső villámvédelem fokozatának megállapítása szintén táblázatból történik.

A belső villámvédelem fokozatának meghatározása rendeltetés (R1-R5), magasság (M1-M4), és a másodlagos hatás (H1-H5) alapján történik,B0-B4 fokozatba soroljuk.

Az alkatrészek előírt méretfokozatát rendeltetés (R1-R5) levegő szennyezettsége szerint (S1-S4) határozzuk meg, figyelembe véve a levegőben illetve falban vezetést. Ebből adódóan n, k,e, ek jelöléssel látjuk el.

Tehát ebből is látható a jó felkészült villanyszerelőnek a villanyszerelés területén nagyon sok mindenben otthon kell lennie, többek közt a villámvédelem, túlfeszültség védelem, érintésvédelem.

Az MSZ 274 szabvány szerint elvégezzük a besorolást és táblázat alapján adódik a szükséges villámvédelmi fokozat besorolása.  például egy fokozat felírva így nézhet ki: V3a-L3a-F3/r-B2-k. Ma már az új villámvédelmi szabvány van érvényben, az MSZ EN 62305 (majd a későbbiekben erről is néhány szót írunk majd) ami eltérést mutat az MSZ 274 szabványhoz képest.  Amennyiben szükséges külső villámvédelmet kiépíteni úgy szakemberrel kell megterveztetni. A családi házak vonatkozásában viszonylag ritkán fordul elő külső villámhárító berendezés létesítésére előírt kötelezettség. Viszont ha ennek ellenére ragaszkodunk villámhárító berendezés létesítéséhez, akkor be kell tartani a vonatkozó szabvány előírásait is. A belső villámvédelemre viszont mindenhol  szükség lehet.

A külső villámvédelem az alábbiakból áll:

• felfogó rendszer,
• levezető rendszer,
• földelő rendszerből.

A besorolásból adódik a belső villámvédelem fokozatai B0-B4 fokozata, táblázatból kiolvasva. A belső rendszer összefüggésben az érintésvédelmi rendszerrel szorosan összekapcsolódik, az egyenpotenciálra hozás (EPH) és a különböző potenciál kiegyenlítések. Ehhez a rendszerhez tartozik a különböző túlfeszültség védelmi eszközök beépítése , ezt szokták "B", "C" és "D" (vagy római sorszámmal jelölve) fokozatnak is nevezni. Ezeket az eszközöket be kell építeni az erősáramú és gyengeáramú rendszerekbe.  Első körben mindig a bejövő csatlakozásokra kell építeni a védelmet.

Mindenképpen egységes rendszerben érdemes gondolkodnunk, mert a nem teljeskörűen kialakított védelem nem jelent megbízható védelmet.

Az erősáramú rendszerbe az első lépcsőt "B" fokozatot a villanyóra (fogyasztásmérő) szekrény elé kell beépíteni. Ennek az anyagára jelentős. Viszont ezért garantáltan szerelt és bevizsgált túlfeszültség védelmet kapunk. A második lépcső "C" a mért fogyasztói elosztótáblába fog kerülni. A harmadik lépcső a dugaszoló aljzatba vagy készülékbe helyezhető az úgynevezett finom "D" védelem.

A villámcsapás kétféle hatása jelent veszélyt az emberi test számára:

• a közvetlen villámcsapás
• a közelben becsapott villám föld áramai

Az emberi testen átfutó árammennyiség függ:

• a felszínen áthaladó teljes áramerősségtől
• a testnek a felszíntől való szigetelésétől (bőr, ruházat, egyéb anyagok)
• az érintkezési pontok távolságától (a távolsággal együtt növekszik a hatás)

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák! LIKE

Vissza a villanyszerelő magazinba