Ezt a rendeletet a szakma röviden és egyszerűen KLÉSZ-nek nevezi. Minden villanyszerelő tudja, hogy miről szól a KLÉSZ, de ugyanígy ismert a villamos mérnökök körében is. Ez a jogszabály ma 2013-ban is érvényben van még (ki gondolná). A rendelet megjelenése óta hatályát vesztette az MSZ 172-1 szabvány. Az MSZ 172-1:1986 szabvány utolsó érvényes változata volt. Azóta megjelent először az MSZ 2364 majd ezt követte az MSZ HD 60364 európai szabvány sorozat, amely jelenleg is érvényes. Időközben kiadták a 14/2004.(IV.19) FMM rendeletet, amely szintén hivatkozik a KLÉSZ-re. A rendelet pontos megnevezése: 8/1981.(XII.27.) IPM rendelet a kommunális és lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatról.
A rendeletből egy rövid részt idézek be.
„A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) 16. §-a (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belkereskedelmi miniszterrel, az építésügyi- és városfejlesztési miniszterrel, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnökével, a Kisiparosok Országos Szervezetével, a Kiskereskedők Országos Szervezetével és a szövetkezetek országos érdek-képviseleti szerveivel egyetértésben a következőket rendelem:
1. § A Kommunális- és Lakóépületek Érintésvédelmi Szabályzatát (a továbbiakban: KLÉSZ) e rendelet mellékleteként kiadom.
2. § (1) A KLÉSZ rendelkezéseit alkalmazni kell az ott meghatározott
a) kommunális-, lakó- és egyéb épületekre, fogyasztási helyekre, illetve fogyasztói vezetékhálózatokra és ezek:”
A rendelet felsorolja, hogy kire vonatkozik, röviden mindenkire. Ennek az ellenőrzése a kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága hatáskörébe tartozik. Most ismét a jogszabály tanulmányozására kényszerültem egy halálos kimenetelű baleset során, mint szakértő. A hatóság a szakértőnek kérdéseket tesz fel, amit meg kell válaszolni. Ahhoz, hogy a hatóság meg tudja állapítani a felelős személyt műszaki szakvéleményeket gyűjt be. Sokan tévedésben vannak, hogy ezek nem vonatkoznak magán személyekre és lakásokra. Megnyugtatok mindenkit, hogy igenis vonatkozik rájuk.
Egy egyszerű esetet veszünk figyelembe, például a tulajdonos kiadja lakását egy albérlőnek, az albérlő villamos balesetet szenved. Ha szakértő megállapítja, hogy a lakás villamos hálózatának létesítése nem fel meg a létesítéskor érvényben lévő műszaki előírásnak. A baleset bekövetkezésében ok okozati összefüggés van a lakás nem megfelelő műszaki állapotában, valamint elmaradt az előírt gyakorisággal elvégzendő érintésvédelmi szerelői ellenőrzés. Ekkor a tulajdonosnak nagy esélye van arra, hogy őt felelősségre vonják.
A rendelet I. fejezete általános rendelkezéseket tartalmazza. A hivatkozott szabványok közül az MSZ 172-1 már nem hatályos a jelenleg épülő létesítményekre, helyette az MSZ HD 60364 sorozatot kell figyelembe venni, vagyis az érvényes európai szabványokat. A rendelet azon túl, hogy kire mire vonatkozik, villamos fogalmakat határoz meg.
A rendelet II. fejezete a létesítési előírásokat tartalmazza. Itt tisztán szakmai előírások vannak megfogalmazva. Ilyen védővezető, áramvédő kapcsoló, EPH kialakítás és nullázással kapcsolatos követelményekről szól a rendelet.
A III. fejezet az érintésvédelem létesítésével, átalakítással kapcsolatos feladatokat fogalmazza meg. Ebben a fejezeteben le van írva a mért fogyasztói hálózaton a fogyasztó kötelezettsége a felújítás, bővítés során a vonatkozó előírások betartása. Szerepeltetve van az EPH, áramvédő kapcsoló alkalmazásának az előírása is. További részben taglalja az áramszolgáltató, ingatlan kezelő és fogyasztói feladatokat. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az ingatlan kezelő fogalmi körébe beletartozik a tulajdonos és az üzemeltető, ezzel ki szélesedik a kör. Az ingatlan kezelő feladata között részletesen le vannak írva az érintésvédelmi feladatok és kötelezettségek. Ugyanígy szerepel a fogyasztó feladatai között is.
A IV. fejezet az érintésvédelem ellenőrzésével és hibaelhárítási feladatokat részletezi. Kivitelező, ingatlan kezelő, fogyasztó, kölcsönző vállalatok, használt cikk kereskedő és karbantartó feladatainak a vonatkozásában. A lényeget érintve szó van az életveszélyt jelentő hibák észlelése, kijavításáról a követelmények is meg vannak meghatározva. A rendelet beszél az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatról és az érintésvédelmi szerelői ellenőrzésről is.
Amit a lakásoknál tudni kell, hogy hatévenként érintésvédelmi szerelői ellenőrzési kötelezettség van.
Amire oda kell figyelni, hogy nem elég, ha felkérünk egy villanyszerelőt, hogy nézzen már körbe. Hanem írásban kell bizonylatolni, mert ellenkező esetben a tulajdonost vonják felelősségre. Az igazán megbízható ellenőrzést a műszeres szabványossági felülvizsgálat jelenti.
A cikk írásakor nem volt célom tejesen körűen megismertetni a rendeletet. Csupán fel szerettem volna hívni a figyelmet arra a tényre, hogy az érvényben lévő rendeletek és a vonatkozó szabványok alapján a felelősségre vonás az esetek többségében jogszabályilag biztosítottak. Sajnos ezzel nincsen minden villanyszerelő és tulajdonos tisztában, aminek az árát adott esetben megfizetik.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba