Mindkét villamos szerkezeteket az elosztó szekrénybe építik be. Nagyon sokszor felteszik a kérdést, hogy mi a különbség az áramvédő és a kismegszakító között? A nem szakemberek körében hiányosak az ismeretek, erről a kérdésről kívánok néhány hasznos információt megosztani.
Nézzük először a kismegszakítókat: A kismegszakítók szerepe az áramkörökben a zárlati áramvédelem elsődlegesen és bizonyos szempontból a túlterhelés elleni védelem. A lakásokban először a fogyasztásmérők alatt van beépítve a méretlen oldal védelmére. Az áramszolgáltató építi be az igényelt teljesítménynek megfelelően. Egy mai háznál 1 fázis esetén 32 A a jellemző. Tehát 1 fázisnál egy kismegszakító (automata) van beépítve, míg 3 fázis esetén 3db van felszerelve a mérő alatt. Az egy és három fázis kérdését általában a leendő igény határozza meg. A 32 A feletti igény esetén az áramszolgáltatónak csatlakozási díjat kell fizetni a mindenkori rendeletnek megfelelően. Ez jelenleg 4500.-Ft/A. A fogyasztásmérőtől kijövő mért vezetékre kerül beépítésre a házi elosztó szekrény, melybe beépítésre kerülnek a cikkben említett villamos berendezések.
A kismegszakítókat a kioldási jelleggörbéjüknek megfelelően kell beépíteni. Így a leggyakrabban alkalmazott a "B" jelleggörbéjűt főleg lakásoknál építik be. Ez a vezeték és kábelek védelmére szolgál, főként ohmikus fogyasztók részére. Ilyenek például a világítási hálózatok. A "C" jelleggörbéjű kismegszakítókat elsősorban induktív jellegű fogyasztók védelmére szereljük be. Ilyenek a nagy áramfelvételű berendezések, vezeték és kábelek védelmét szolgálja. Gyakran találkozni a helytelenül megválasztott típussal, a mérőnél "B" jelleggörbéjű van beépítve, az elmenő részbe "C" jelleggörbéjű, a szelektivitás figyelmen kívül hagyásával. A "D" jelleggörbéjű kismegszakítókat főként az elektronikai berendezések védelmére használjuk. Ezentúl lényeges még a kismegszakító képessége, melyet KA-ban adnak meg, továbbá a névleges árama is. A több pólusú kismegszakítókra ott van szükség, ahol egy leoldásnál teljesen le akarjuk választani a fogyasztót.
Az áramvédő kapcsolókat (életvédelmi relé, fi relé) az érintésvédelmi védelem kiegészítésére szereljük fel a lakásokban.
Más a feladata az áramvédő kapcsolónak mint a kismegszakítónak.
Egy fázis nulla zárlat esetén nem kapcsol le. Az új létesítésű lakások szerelésekor ma már kötelező beépíteni. Gyakran találkoztam olyan esettel, amikor közel volt a transzformátor állomás, a közeli lakásoknál a fi relék lekapcsoltak zivatarkor, holott nincs túlfeszültség elleni védelmi feladata a fi relének.
A kiválasztásnál oda kell figyelni a következő műszaki paraméterekre:
- a kioldási érzékenység, ez lakásnál 30mA
- névleges áramra
- kioldási idő
- egyenáramú komponenssel kapcsolatos érzékenység
- táphálózattól való függőség
Ha több áramvédő kapcsoló van beépítve, akkor a felfűzésnél a szelektivitásra oda kell figyelni. Mivel a lakások energia elosztása az elosztó szekrénybe történik, ezért nagyon lényeges a szakszerű beépítés és a csavaros kötések stabil kötése ezeknél a berendezéseknél. Évente egyszer legalább át kell húzni a kötéseket, mert a használt során idővel meglazulhatnak a kötések. A meglazult kötések melegednek, több áramot fogyasztunk, elektromos tűz keletkezési helye lehet adott esetben. A villamos hálózat és berendezések tervszerű karbantartása csökkenti az üzemzavarok lehetőségét, ezért erre nagyon oda kell figyelni.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba