Érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálók által használt kioldási tényezők értékei

Itt a különböző időszakokban érvényes „α” kioldási tényező értékeinek a táblázatai kerültek feltöltésre. A változás 1986-tól napjainkig feltűnő. Ez alapján az érintésvédelmi szabványossági minősítő iratokat is érdekes képet vetítenek elénk. A kioldási tényező értékeit az érintésvédelmi felülvizsgálat során használjuk a kiértékeléshez. A létesítéskor érvényes szabványok figyelembevételével végezzük el a vizsgálatokat. Ennél bővebb információ a vonatkozó szabványokban található meg. A vezetékes érintésvédelmi mód ellenőrzésénél  van szükségünk e táblázatokra. Ma többnyire TT rendszer (védőföldelés) és TN rendszer (nullázás)  kiértékelésénél a képletbe helyezve  a szükséges értékeket tudjuk meghatározni. Tény, hogy ezen képlet alapján különböző táblázatok vannak forgalomban. A későbbiekben ha a látogatottsági igény mutatkozik, úgy mi is feltöltünk néhány táblázatot e témakörben.  A gyakorlatban legtöbbször a nullázásos érintésvédelmi mód ellenőrzésére a hurok ellenállás mérést használjuk. A helyszíni vizsgálatok során tételes vizsgálatokat kell végezni körültekintően, csökkentve a hiba százalékot.

Vannak felülvizsgáló kollégák akik azt vallják, hogy elég a végpontokon mérni. Ez nagy tévedés, mert előfordult már olyan eset a gyakorlatban amikor a végponton megfelelő értéket mértünk, és az előtte lévő szakaszon a villamos berendezés nem volt be kötve a védelembe.

A felülvizsgálat felelősségteljes munka, jogi következményei lehetnek adott esetben. Ezért nem célszerű áron alul elvállalni a munkát,mert utána a munka egyszerűsítésével növeljük a hiba százalékot drasztikusan.  Ha csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat végez , és át másolja az előző minősítő iratot, az felülvizsgáló nagyon sokat kockáztathat adott esetben. Véleményem szerint az ilyen vizsgálatokat csak a nem felkészült felülvizsgáló végez csak. A felkészült felülvizsgáló folyamatosan képzi önmagát , és jó munkát végez. Ennek megfizethető ára van, és hosszú távon a megrendelő is nyugodtabban aludhat.

Az MSZ  172/1:1986 szabvány szerint

MSZ 2364-410, az MSZ 60269 és az MSZ EN 60898 szabványok figyelembevételével

a, 5 s- nál hosszabb lekapcsolási időt és AC 50 V-nál, illetve DC 120 V-nál nagyobb érintési feszültséget lehet megengedni  a villamos energiát termelő és elosztó rendszerekben (áramszolgáltatói berendezésekben) a fogyasztó berendezés táppontjáig. MSZ 2364-410:1999

b, Az MSZ  EN 60898 szerinti kismegszakítók hő kioldójának jelleggörbéje nem függ a típustól. A korábbi típusú kismegszakítóknál megítélés kérdése, hogy azokat B vagy C típusúakkal veszik azonosnak.

MSZ HD 60364-4-41 szabvány figyelembevételével

a, 5 s- nál hosszabb lekapcsolási időt is meg lehet engedni a közcélú elosztó hálózatokban és az ilyen hálózatok számára a villamos energia előállításában és szállításában (áramszolgáltatói berendezésekben) MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány 411.3.2.1 szakasz 1. megjegyzése.

b, Az MSZ EN 60269-4 (korábban: MSZ 1584) szabvány szerinti biztosítók.

c, Az MSZ EN 60898 szerinti kismegszakítók hő kioldójának jelleggörbéje nem függ a típustól. Az α értéke 5 s- nál rövidebb kioldás esetén a gyors kioldó működéséhez van kötve. A korábbi típusú kismegszakítóknál megítélés kérdése, hogy azokat B, C, vagy D típusúakkal veszik azonosnak.

Vissza a villanyszerelő magazin főoldalára