Egy létesítmény, ház elkészülte után a villamos hálózatot ellenőrizni kell érintésvédelmi szempontból is. Az épületvillamossági tervező megtervezi az épület villanyszerelését. A villanyszerelő elvégzi a tervek alapján az épület villanyszerelését. A terv gyakran nem tartalmaz minden részletre kiterjedő érintésvédelmi megoldást, mivel nagyon sok esetben nem gyakorlati emberek a villanyszerelésben a terveket elkészítők.
Az érintésvédelem az alapozási munkákkal egyidejűleg készülnek el.
Itt a betonalap földelést említenem meg először. A szigetelés alatti betonba helyezzük el általában családi ház esetén a 10-es átmérőjű tűzi horganyzott acél huzalt. Ez a sáv alap minden részén át kell vezetni, ezzel növeljük védelem hatékonyságát, hogy minél nagyobb felületet vonjunk be a védelembe. Erről a földelő vezetékről leágazásokat készítünk a mérőhelynél, az elosztó berendezésnél valamint a villámvédelmi levezetőknél.
Mielőtt bebetonozzák a földelő vezetőket, előtte célszerű néhány fotót készíteni róluk, mely része a felülvizsgálói dokumentációnak.A földelő vezetőknél a leágazásoknál csatlakozási pontokat kell kiképezni. Innen megfelelő Mkh vezetékkel vezetjük tovább az elosztóhoz. A villámvédelmi kiállás a vizsgáló összekötőhöz van vezetve.
Ez eddig képezi a földelési részt.
Abban az eset ha nincs lehetőségünk az alapozáskor a munkába bele folyni, úgy kénytelenek vagyunk földelő szondákat vagy földelő vezetéket telepíteni. Itt is tűzi horganyzott anyagokat kell beépíteni. A jobb megoldás a betonalap földelő.
Az elkészült földelési rendszert műszeres vizsgálattal ellenőrizni kell, és ezt is dokumentáljuk. Az érintésvédelem további eleme az egyenpotenciálrahozó hálózat, erről a témáról az egyik cikkeimben írtam már.
Nézzük egy családi ház esetében az EPH kialakítást. Itt minden nagy kiterjedésű fémhálózatot és szerkezetet be kell kötni az érintésvédelembe. Az épületben vagy épületre szerelt gázóra fémvezetékeit át kell hidalni a EPH csomóponton keresztül. A gázkazán vagy bojlernál be kell kötni a hideg, meleg víz csövet, fűtés előremenő és visszatérő vezetékét, gázvezetéket, és esetleg a fém kéményt. A fürdő kádakat valamint zuhany tálcákat is célszerű bevonni a védelembe, itt különösen a kád csaptelepét a kád fémtestével, vagy lefolyócső fém elemével kell összekötni, hogy ne tudjon potenciál különbség kialakulni. Az EPH csomópontokat EPH gerincvezetékkel kötjük össze egymással , és a központi elosztóhoz kötjük be. A villamos hálózatot nem csatlakoztatjuk a készülékekhez, így közvetlenül ellenőrizzük az EPH hálózatot műszeresen. A mérés során így nem mérjük bele a védővezető hurok ellenállását.
Ezzel a földelővezeték és EPH kialakítás is elkészült. Ezután ha minden feltétel megfelelő, kialakítjuk a bejövő elosztónál a nullázást, megfelelő vezetékkel össze kötjük a nulla - és földelő vezetéket az áramvédő kapcsoló előtt. Az elosztó szekrénybe beépítjük az áramvédő kapcsolót tervek szerint.
Ezzel szemben a teljes ház érintésvédelmét kiegészítő védelmenkénti bevonását javaslom az áramvédő kapcsoló alá. Az áramvédő kapcsoló műszeres vizsgálatát is el kell végezni. Az elosztó szekrény minden egyes áramkörével együtt vinni kell a védővezető vezetékét. Sajnos nagyon sok villanyszerelő nem így szerel. Végezetül az a villanyszerelő által elkészített villanyszerelési munkát ellenőrizni kell, hogy a tervek szerint valósult-e meg, illetve át van-e vezetve a megvalósulási dokumentációba. A felülvizsgálat szemrevételezéssel és műszeres ellenőrzéssel történik melyet dokumentálunk. Az érintésvédelmi ellenőrzést a szerelés befejésekor átadás előtt kell elvégezni, továbbá időszakos vizsgálat van előírva.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba