Sok nem szakmabeli „laikus” felhasználó kérdezi meg, hogy egy hosszabbítós konnektorba, mennyi dug villa dugható?

A rövid válasz: Amennyit bele tudunk szabályosan dugni. Részletesebb válaszokhoz, a cikk továbbolvasása után juthat.

Néha nem érdemes belemenni komoly szakmai fejtegetésekbe, ha erre nem feltétlenül van szükség. Ilyen jellegű kérdés a hosszabbítós konnektorok kérdése is.

Először is kezdjük egy kis történelmi visszatekintéssel részemről, mely a témához kapcsolódik. Régen amikor megkezdődött a több párt rendszer választása, választáskor elment a villany a közeli önkormányzatnál. Ekkor hívtak ki hibaelhárításra az egyik önkormányzathoz. A kiérkezéskor azt tapasztaltam, hogy az egyik dugaszoló aljzatba hosszabbító volt bedugva. Ezzel önmagában nincsen semmilyen probléma. Azzal már inkább, hogy ebbe a hosszabbítóba további hosszabbítok voltak bedugva.

Így erre a dugaszolóaljzatra 42 db számítógép volt csatlakoztatva.

Természetesen ez a dugaszoló aljzat a nagy terhelés hatására szét égett. A további probléma az volt, hogy a dugaszoló aljzathoz csatlakozó vezeték keresztmetszete 1,5mm2-es alumínium vezeték volt. Tudni kell, hogy egy dugaszoló aljzat általában maximum 16 Amperrel terhelhető, de nem a 1,5mm2-es alu vezeték.

Ehhez hozzá tartozik az is, hogy a vezeték hálózatnak is el kell bírnia ezt a terhelést.

Régen a 1,5mm2-es réz és 2,5 mm2-es aluvezetéket le lehetett biztosítani 16A-rel. A mai előírások szerint a 1,5 mm2-es réz vezetéket 10 Amperrel szabad lebiztosítani. Ahhoz, hogy 16 A-ral legyen védve akkor 2,5-es réz vezetéket kell használni.

hosszabbító nem megfelelő használata

A hibaelhárítások során gyakran találkozni szétégett dugaszoló aljzatokkal. Sok esetben jellemző a t dugós, és hosszabbítós megoldások alkalmazása, a vezetékek túlterhelése mellett.

Az új lakások villanyszerelésénél ezért jól körültekintően, és megfontoltan kell megtervezni a csatlakozó aljzatok számát. Nincs annál rosszabb látvány, mint amikor hosszabbító hegyeket látunk a lakásban. Az egyes dugaszoló aljzatok minőségében, is nagy eltérések lehetnek, a terhelhetőség függvényében.

Még rosszabb a helyzet a hosszabbítóknál. Itt leggyakrabban 1mm2-es réz vezetékkel vannak szerelve, amit elvileg már 10 Amperral sem szabad terhelni.

Ha hosszabbítókat vásárolunk, akkor a 1,5mm2 –es réz vezetékkel szereltet vásároljuk meg.

Volt olyan eset, amikor egy hosszabbítónak olyan rossz volt a szigetelése, hogy a melegedés hatására átvezetett. Melynek hatására elég gyorsan pörgette a villanyóra tárcsáját. Az érdekesség az volt, hogy nem is látszódott a nagymértékű elszíneződés a hosszabbítón. Általánosságban a termékek ára a minőséget is jelzi.

A terhelési viszonyok figyelembevételéről beszéltünk, melyek szoros összefüggésben vannak a tűzveszélyes megoldásokkal.

A hosszabbítók alkalmazása munkahelyek környezetében sem túl jó megoldás, hiszen az említett okok mellett baleset veszélyes is lehet, ha valaki elesik a vezeték által képzett akadályban.

Munkahelyeken a másik jellemző hiba jelenség melyet a hosszabbítók használata jelent, hogy nem tudjuk milyen jellegű áramellátással biztosított áramkörre csatlakoztatjuk. Irodákban könnyen előforduló helyzet, a különböző megtáplálási pontokkal rendelkező konnektorok. Ilyenek lehetnek a normál hálózat, szünetmentes hálózat, generátoros hálózat. Ezeket a konnektorokat külön színekkel is jelölni szokták úgy, mint a fehér (normál), piros (szünetmentes, ups), zöld (aggregátor). Amint viszont ezekbe a konnektorokba nem közvetlenül az elektromos berendezéseket csatlakoztatjuk, onnantól kezdve nem lehet őket a hosszabbító hegyek között megkülönböztetni.

Jellemző hibajelenség például ilyenkor a téli hidegebb időszakban a szünetmentes berendezés túlterhelése, áramkörök túlterhelődése. Áramszünetek ezáltal az adott áramkör szakaszokon. Egyesekben felmerülhet a kérdés, hogy miért éppen télen terhelődnek túl az ilyen esetekben az elektromos hálózatok.

A válasz roppant egyszerű, hiszen ilyenkor üzemeli be mindenki az asztala alatt, az elektromos fűtőberendezéseket, melyek több eszköz használatakor komoly terhelésbeli növekedést okoznak az adott villamos hálózat szakaszon.

Villamos tervezők felelőssége a megfelelő konnektor szám betervezése, a megrendelő részéről a gondos tervezés, a jövőt illetően is. A villanyszerelőnek, pedig ha az előző lépések kimaradtak, a tájékoztatás, melynek köszönhetően orvosolhatóak még a konnektor hiányos állapotok. Természetesen a megfelelően méretezett, és szakszerűen megépített villamos hálózat villanyszerelése is a villanyszerelő feladata.

Ha tetszett írásunk, ossza meg a többi emberrel, és ismerőseivel is! Közösségi oldalán a megosztás önnek csak egy perc, mások viszont hasznos információkra lelhetnek ezáltal.

Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!

Vissza a villanyszerelő magazinba

 

Villanyszerelő vállalkozásunk

Vállalkozásunk fő tevékenységi körét villanyszerelési és villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok (érintésvédelmi, tűzvédelmi, villámvédelmi felülvizsgálat) teszik ki.

Villanyszerelő magazin

Villanyszerelés világával foglalkozó blog. A legjobb témákat az élet szolgálja, ezzel kapcsolatos írásaimat, gondolataimat a villanyszerelő magazinban találják.

Villanyszerelői szolgáltatás

Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker. , XXI. ker. , XXII. ker. , Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek

Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatok

Érd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút, Diósd, Törökbálint, Budaörs, Budapest XI. ker. , XXI. ker. , XXII. ker. , Szigetszentmiklós, Halásztelek, Szigethalom, Tököl, Martonvásár, Biatorbágy, Pusztazámor, Tordas, Gyúró, Etyek