Ebben a cikkben a használt lakások villanyszerelésével kapcsolatos témát szeretném végigjárni. A lakások villamos hálózatának használatakor során felmerülő problémákról szeretnék néhány gondolatot kifejteni. Családi és társas házak villanyszerelésével kapcsolatban meg kell különböztetnünk pár dolgot. A lakások villanyszerelését megvizsgálva a létesítéskori szerelési technikák és felhasznált anyagok jellemző tulajdonságait kell megvizsgálnunk. Ilyenkor sokszor feltárulnak előttünk az alkalmazott szerelési technikák, ennek a szemrevételezési folyamatnak a során hamar kiderül, hogy annak idején a villamos hálózatot villanyszerelő szakember vagy egy nem hozzáértő személy végezte.
Javításoknál akár 50-60 éve vagy régebben készült villanyszerelési megoldásokkal is találkozhatunk. A manapság már ritkán látott régebbi szerelési technikához tartozott a pamut, gumiszigetelésű rézvezeték.
Ezeknél a régi vezetékeknél sok esetben el van porladva a szigetelés, ha hozzá érünk, máris zárlat keletkezhet a vezeték megmozdításakor.
Sokszor jellemzően óndobozok, bitumenes papír és ónborítású csövek vannak beépítve. Az ilyen régi villamos hálózatoknál üzemzavar a kötések szétégése miatt keletkezik legtöbbször. Jellemzően a régi társasházaknál találhatunk ilyen villanyszerelésekkel. Ezt a szerelést felváltotta később a műanyag csöves, műanyag dobozok beépítése. A vezetékek tekintetében pedig az alumínium vezetékek kerültek alkalmazásra. Ezen belül megjelentek az úgy nevezett MM fal vezetékek alkalmazása, melyeket vakolat alá fektettek. Itt is előfordulnak az összesodrott szigetelőszalaggal szigetelt kötések.
Ha sorkapocs került alkalmazásra:
- vecal vaslemez összekötő
- unifix vaslemez
- alumax szorítókkal
Típusokkal találkozhatunk. Ezek állapota sok esetben kérdéses. Nagyon sok helyen lehet találkozni 1,5mm2 keresztmetszetű alumínium vezetékekkel , ami a régi előírások szerint maximum 10 amperral volt biztosítható. Ezzel szemben 16-20A -ra is biztosították utólag sok helyen ezeket az alumínium vezetékeket. Ami túlterhelésnek volt kitéve, így a kötéseknél sokszor szétégtek a vezetékek.
A fogyasztói szokások változása miatt nagyobb villamos teljesítményű készülékeket csatlakoztatnak az ilyen alul méretezett hálózatokra, ami magában hordozza az üzemzavar lehetőségét.
Egyik alkalommal egy villanytűzhely bekötésére hívtak ki, amit részletre (hitelre) vásároltak. A helyszíni vizsgálat során hamar kiderült, hogy ki kell építeni az új vezeték hálózatot. Továbbá a villanyóránál sem állt rendelkezésre a szükséges villamos energia. A mérőhely kialakítás és a hálózat kiépítése már több százezer forintba is kerülhet mindennel együtt, amit már vállalni nem tudtak. Így feleslegesen vásárolták meg a villanytűzhelyt, mivel nem voltak adottak a műszaki feltételek.
Ezért nagyon fontos mielőtt nagyobb értékű és nagyobb teljesítményű villamos berendezést akarunk vásárolni, kérjük ki a villamos szakember szakmai véleményét. Tehát a meglévő villamos hálózatra csak akkor csatlakoztassunk rá újabb villamos készüléket, ha a vezeték hálózata elbírja a megnövekedett terhelést. Különben könnyen nagyobb gondokat okozunk magunknak.
Az alumínium vezetékekkel önmagával ugyan nem lenne probléma, de ezek a vezetékek ridegebbek így nem bírják a gyakori hajtogatást. Lakótelepi társas házaknál ezek az eltörött vezetékek jelentenek nagy gondot a javításoknál. A toldásukat sor kapoccsal vagy rugós vezeték összekötővel szokták megoldani, ami a vezeték rövidsége miatt nehézkes és bizonytalan kötés lehet.
Gondot jelent ezen régi lakásoknál, hogy kevés áramkört alakítottak ki. Így a meglevő áramköröket jellemzően túl terhelik.
A másik jellemző probléma szokott lenni, amikor alumínium és rézvezetéket sodornak össze, ahol a két vezeték kötése a kémiai folyamatok miatt idővel instabillá válik. A lakásokban az energiatakarékos világításoknál a terhelések csökkenő tendenciát mutatnak, míg az egyéb fogyasztóké növekednek. Ezért nagyon lényeges a megfelelően méretezett villamos hálózat. Mert csak ekkor lehet biztonságosan üzemeltetni a villamos készülékeket. A jól megszerelt lakás megfelelő keresztmetszetű vezetékekkel van szerelve és ehhez megfelelő zárlati áram védelem van kialakítva.
A 1,5mm2 keresztmetszetű alumínium vezetékek helyett jó esetben 2,5mm2 keresztmetszetű alumínium vezetékeket is használtak. Ennek a terhelhetősége maximum 16 A. Igaz a mai előírások már ennél szigorúbbak, a 1,5mm2 keresztmetszetű vezeték ma már nem engedi meg a 16 A terhelést, csak 13 A-t.
Sok nem szabályos szereléssel is találkozni a mindennapi gyakorlatban.
Ezek közül néhányat megemlítve:
- MAl, MCu vezetéket közvetlenül vakolatba fektetve
- telefon, antenna, riasztó és egyéb nem villamos vezetéken vezetnek erősáramot vakolatba fektetve.
Az alumínium vezetékek után ismét a rézvezetéket jöttek divatba. Ma szinte lehetetlen alumínium vezetéket beszerezni, ami olykor a javításhoz még jól jönne néha.
A másik nagy probléma kör az érintésvédelmi hiányosságok jelentik a lakásoknál. Gyakran fordul elő, hogy festéskor kicserélik a villamos szerelvényeket. Viszont elfelejtkeznek a villamos hálózat rendbetételéről. Így felszerelik a földelt konnektorokat, amelyek valójában nem földeltek. Mivel nincs kiépítve a védővezető, ez pedig megtévesztő a villamos készüléket használónak. Ami egy test zárlat esetén akár a készülékhasználó életébe is kerülhet egy hiba esetén.
Előfordul, hogy panaszkodnak, ráz a csaptelep. Ez pedig az EPH hálózat kialakítás hiányára utal. Volt olyan eset, amikor a lakásban a védővezető egy dugaszoló villán keresztül csatlakozott a ház védővezetőjére. Ez pedig súlyos hiányosságot jelent érintésvédelmi szempontból.
Sajnos a lakások nagy többségénél a különböző érintésvédelmi hiányosságok találhatóak a gyakorlati tapasztalatok alapján.
A régebbi időkben az ólom és fémcsöveket alkalmaztak épületgépészeti célra. Bevett szokás volt, hogy felhasználták érintésvédelmi célra. Még ma is lehet találkozni régi lakásoknál, hogy a konnektor védővezetőjét a vízvezetékről ágaztatták le. Akkoriban ennek is megvoltak a műszaki feltételei. Időközben ezeket az épületgépészeti csöveket a felváltották a műanyag csövek. Ez új helyzetet teremtett, amely az új műszaki előírásokban is új követelményeket állított fel.
A tulajdonosok nem igazán foglalkoznak a villamos biztonságtechnikai ellenőrzésekkel. Ugyan jogszabályi kötelezettség írja elő az ellenőrzést, de ezt a jogszabályt szinte senki nem tartja be.
Nagyon lényeges:
- a jó földelés megléte
- a folytonos védővezetők kiépítése
- EPH hálózat kialakítása
- áramvédő kapcsoló beépítése
- a helyesen megválasztott érintésvédelmi mód kialakítása
Majd csak ezek után kerülhet sor a hatékony túlfeszültség védelemre, ha kellő anyagi forrás áll rendelkezésünkre, mivel ez jelentős összegbe kerülhet a jó védelem esetén. Egy műszeres ellenőrzés megtörténte után lehetünk csak meggyőződve a hatékony védelemről.
A társas házak esetében, a közös helyiségek villamos hálózata az állapota olykor siralmasan rossz és életveszélyes állapotban van.
- nyitott 0,4 KV-os méretlen elosztó berendezések
- törött és logó lámpák és szerelvények
- elosztóban melegedő biztosító fejek
- dobozokban égett kötésekkel
- védővezető nélküli fővezetékek a lakások felé
- logó kábelek és vezetékek
Természetesen nem minden társasháznál ez a jellemző.
Külön fejezetet érdemelnek a mérőhelyek és az ahhoz kapcsolódó elosztó táblák elavultsága. A fadobozos mérőhelyek vagy csak közvetlenül guman táblára szerelt mérők és elosztó táblákra gondolok. A mérőhely áramszolgáltatói ellenőrzésekor nagy ritkán előírják a szabványosítást, amit általában jelentős összeget jelent a fogyasztónak.
Ha fizetjük rendesen a villanyszámlát és nem történik szabálytalan áramvételezés, valamint nem kezdeményezünk bővítést és a villanyóra áthelyezést nem valószínű, hogy a szolgáltató követelményt ír elő nekünk.
A guman táblás elosztókat, olvadó betétes elosztókat célszerű mindenképpen korszerűsíteni.
Villanyszerelés korszerűsítésekor már a sínre pattintós kismegszakítók fésűs sínnel és fi relével kialakítva célszerű kalkulálni. Ezekkel a megoldásokkal már tudjuk lakásunk villamos biztonsági szintjét emelni. Műszeres ellenőrzéssel meggyőződve, elvégezve a szükséges munkákat, ki tudjuk alakítani a megfelelő kiinduló villamos védelmet. A következő lépés lehet a nagy terhelésű villamos berendezéseknek kialakítani az új hálózatot. Az új áramkörökkel tehermentesíteni tudjuk a meglévő hálózatot, mint ahogy egy korábbi cikkemben is írtam.
Remélem ezzel a cikkel sikerült néhány problémára rávilágítanom és a korábbi cikkeimben adott hasznos tanácsokkal együtt a villamos biztonságtechnikát sikerült kicsit előtérbe helyezni a villamos energia felhasználóknál.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!