A biztonsági világítás régóta ismert fogalom már az MSZ 1600-as szabvány is foglalkozott vele. A jelenlegi MSZ EN 1838 szabvány is meghatározza a biztonsági világítás fogalmát és a szerelési előírásokat. A rendeletek időnként változnak ezért nekünk villanyszerelőknek szükségessé válik a rendelet megismerése. Tudnunk kell hol kell tartalék világítást kiépítenünk erre adja meg a választ a rendelet. A rendelet leírja a biztonsági világítást hol és milyen módon kell kiépíteni a jelölésekkel együtt. Természetesen nem fogalmazza meg szakmailag teljes kőrűen. Villanyszerelőknek a villamos működtetésű lámpatestek szerelése és ennek a hálózat építése a feladatunk, melyek a kijáratokat, útvonalakat világítja meg. Felülvizsgálóként pedig komplettségében kell látnunk az egészet tűzvédelmi és villamos szempontból.
Ezért az alábbiakban e fejezet részét idézem a 28/2011.(IX.6.) BM rendeletből az erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálata a biztonsági világítás és jelek vonatkozásában. A rendelet nagy része inkább üzemeltetői szempontból lehet fontos.
136. Biztonsági világítás és jelek
396. § (1) Biztonsági világítást és menekülési útirányt jelző rendszert kell létesíteni, továbbá – kiegészítésként – a kiürítési
folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket elősegítő más olyan megoldást kell alkalmazni, mely
a területen elhelyezkedő különféle tárgyakat világító biztonsági megjelölésekkel jelöli meg [gépek, berendezések,
épületelemek és berendezési tárgyak sarkainak, kontúrjainak után világító módon (csík, festék) történő megjelölése]
a) az „A”–„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó építményben,
b) a legalább 2 szintes – több lakóegységet tartalmazó – lakóépület nem lakás céljára szolgáló közös használatú
tereiben,
c) a közösségi épületekben,
d) az épületek 50 vagy ennél több fő befogadására alkalmas helyiségeiben,
e) a nagy forgalmú és tömegtartózkodásra szolgáló szabadtéren és építményben, valamint
f) ott, ahol azt jogszabály vagy a tűzvédelmi hatóság előírja.
(2) Zárt füstmentes lépcsőházakban, valamint az épületek tömegforgalmi célú helyiségeiben és azok menekülési
útvonalain biztonsági világítást kell felszerelni (a kisfeszültségű erősáramú berendezésekre vonatkozó általános
előírások szerint). Magas épületek, valamint zárt folyosós középmagas épületek menekülési útvonalain biztonsági
világítást kell létesíteni, amely az igényes fogyasztók táppontjáról is ellátható. A biztonsági világítás mellett más, olyan
megoldást is alkalmazni kell, mely a kiürítési folyamathoz szükséges látási és tájékozódási feltételeket a biztonsági
világításra vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő módon, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó
műszaki megoldással tudja biztosítani vagy kiegészíteni. Ilyen lehet a területen elhelyezkedő különféle tárgyak
világító módon történő megjelölése (után világító fal- vagy padlójelölő csík vagy festék alkalmazásával). Az épület
menekülési útvonalain a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő, vagy azzal egyenértékű biztonságot nyújtó
menekülési útirány-jelzőrendszert kell a biztonsági világítás mellett létesíteni.
(3) Az építményt és annak tűzszakaszait, helyiségeit úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén a bent tartózkodók megengedett
időtartamon belül a veszélyeztetett területről eltávozhassanak és az építmény elhagyásával a szabadba juthassanak.
Ennek érdekében a menekülésre használható kijárati utakat az építményen belül – kivéve a családi házakat, a családi
ház jellegű sorházakat, valamint a magánnyaralókat – a vonatkozó műszaki követelményben foglalt módon, vagy
azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldással a (4) bekezdésben foglaltak szerint biztonsági
(menekülési, tűzvédelmi és veszélyhelyzeti) jelekkel kell felszerelni.
(4) A menekülési utakon, minden menekülésre igénybe vehető kijárati, vészkijárati ajtónál és az 50 fő feletti
befogadóképességű helyiségekben a menekülési útvonalra nyíló ajtóknál a vonatkozó műszaki követelmény vagy
azzal egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldás szerinti menekülési útirány jelző rendszert kell kiépíteni,
mely a menekülő embereknek a teljes menekülési útvonal mentén folyamatos és következetes vizuális információt
közöl biztonsági jelek segítségével a kiürítés irányáról, figyelemmel az esetleges alternatív útvonalakra is. Az építmény,
épület menekülési útvonalán legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jelnek minden esetben láthatónak kell
lennie.
397. § (1) Minden menekülésre igénybe vehető kijárati és vészkijárati ajtót az ajtó fölé, vagy ha arra más lehetőség nincs, akkor
az ajtó jobb és bal oldalán elhelyezett, az ajtóra mutató biztonsági jellel kell megjelölni. A menekülési útirányt jelölő
biztonsági jelet tilos az ajtóra szerelni, mivel az ajtó nyitott állapotában a jel nem látható, így a meneküléshez
szükséges információ eltűnik. (21. melléklet 1. ábra). A pánikzárral ellátott ajtókon jelölni kell azok nyitási
mechanizmusát a kezelésükre utaló biztonsági jellel.
(2) A lépcsőházak, azok valamennyi lépcsőfordulója és környezete esetén legalább a lépcsők menekülés irányában lévő
első lépcsőfokát el kell látni a menekülési útirányt jelző biztonsági jellel, a lépcsőházakban valamennyi szinten az adott
szint számát után világító vagy világító jellel kell megjelölni. A lépcsőfokokat a tömegtartózkodásra szolgáló közösségi
épületekben menekülési vezetővonal-jellel kell megjelölni, valamint ott, ahol azt a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
(3) Az épületben elhelyezett felvonók (liftek) esetén a biztonsági felvonóknál az erre vonatkozó, hagyományos (nem
biztonsági) felvonóknál pedig a „Tűz esetén a liftet használni TILOS!” biztonsági jelet kell valamennyi szinten
elhelyezni. Közösségi épületekben e biztonsági jeleket angol és német nyelven is fel kell tüntetni.
(4) Menekülési útirányt jelző biztonsági jelekkel kell ellátni
a) a füstmentes lépcsőházat és az e felé vezető utat,
b) a folyosók minden kereszteződését minden irányból,
c) minden irányváltoztatást,
d) bármilyen szintváltoztatást,
e) a kötelezően előírt vészkijáratokat,
f) a menekülésre használható ablakokat, valamint
g) a szabadba vezető utolsó kijáratot (a mentésben közreműködők számára kívülről is, mely külső jelölés az épületek
főbejáratánál elhagyható).
398. § (1) A menekülési útvonalakat minden esetben világító (után világító vagy villamos működtetésű) biztonsági jelekkel kell
megjelölni, melyeknek legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig alkalmasnak kell lenniük
a céljuknak megfelelő fény kibocsátására. A biztonsági világításra – a biztonsági világítási lámpatest megfelelő
fényerősségének biztosítása érdekében – tilos menekülési útirányt jelző biztonsági jelet felhelyezni.
(2) A villamos működtetésű menekülési útirányt jelző lámpatesteknek saját, vagy központi szünetmentes áramforrásról
kell működniük legalább a vonatkozó műszaki követelményben előírt ideig.
(3) A villamos táplálású menekülési útirányt jelző biztonsági jelek működőképességét rendszeresen, de legalább havonta
próbával ellenőrizni kell, melyről ellenőrzési naplót kell vezetni. A meghibásodott elemeket (akkumulátor, fénycső)
haladéktalanul cserélni kell.
399. § (1) Magasan telepített biztonsági jelek esetében a jeleket legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb a füstmentes
levegőréteg felső határáig kell rögzíteni. A magasan telepített biztonsági jeleknek közepes (10 méter) és nagy
(30 méter) távolságból is felismerhetőnek kell lennie. Az ilyen magasságban rögzített menekülési útirányt jelző
biztonsági jeleket a kijárati ajtók fölé, valamint a menekülési út minden irányváltoztatási pontjában kell elhelyezni.
A telepítésnél ügyelni kell arra, hogy az épület, a menekülési út bármely pontján, minden esetben legalább egy jelnek
láthatónak kell lennie.
(2) Középmagasan telepített biztonsági jelek esetében a jeleket a magasan és az alacsonyan telepített jelek közé kell
telepíteni. Az e módon telepített jelek telepítési magassága maximum 1,8 méter, általában szemmagasságban, vagy
ahogy azt a veszélyforrás igényli. Középmagasan telepített biztonsági jeleket elsősorban a közlekedési utakon és az
olyan helyiségekben kell kiépíteni, ahol egy esetleges tűzben nem, vagy csekély mértékben kell füstfejlődéssel
számolni az ott tárolt, beépített vagy elhelyezett anyagok, berendezési tárgyak alapján.
(3) Alacsonyan telepített biztonsági jelek esetében a biztonsági jeleket a padlószintre vagy a padlószinttől kis
magasságban a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó
megoldásnak megfelelően kell telepíteni. Az alacsonyan telepített biztonsági jeleknek legalább 30 méter
hosszúságban kell az útirányt mutatniuk, és a biztonsági jeleknek 5 méter távolságból felismerhetőnek kell lenniük.
Alacsonyan telepített biztonsági jeleket a közlekedési utakon a magasan telepített jelzések kiegészítéseként vagy az
olyan helyiségekben kell alkalmazni, ahol az ott tárolt anyagok, eszközök, valamint az ott található berendezési tárgyak
miatt egy esetleges tűzben nagyon erős füstfejlődéssel kell számolni.
400. § (1) Alacsonyan telepített biztonsági jeleket kell létesíteni – a füstmentes lépcsőházak kivételével – az alábbi esetekben
a) kétszintesnél magasabb és 2000 m2-nél nagyobb szintenként összesített alapterületű közösségi épületek
menekülési útvonalain,
b) zenés táncos szórakozóhelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségeiben és menekülési útvonalain,
c) tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekben, és
d) tömegtartózkodásra szolgáló építmények menekülési útvonalain.
(2) A biztonsági jelek telepítésénél minden esetben figyelembe kell venni a helyiség belmagasságát, valamint az ott
található anyagok füstfejlesztő képességét. Azokban a helyiségekben, ahol ezek alapján alacsonyan vagy
középmagasan telepítendő a menekülési útirányt jelző rendszer, ott a kijárati ajtók két oldalán, a padló szint
közelében, legfeljebb azonban 2,0 méteres magasságban kell a kijárati ajtót megjelölni.
(3) Kijárati ajtók megjelölésénél a biztonsági jelet – magasan telepítendő menekülési útirányt jelző rendszer esetében –
az ajtók fölé 2–2,5 m magasságban kell felszerelni.
(4) A közlekedési folyosókon elhelyezendő biztonsági jelek ajánlott szerelési magassága 1,7–2,0 méter.
(5) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, egyes kijárati útvonalak bármely okból (felújítás, átrendezés) történő
időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén az ezen okból téves jelzést adó menekülési útirány-jelzések
működését letakarással, kikapcsolással, leválasztással, vagy bármely más hatásos műszaki megoldással szüneteltetni
kell.
401. § (1) Az építmény kiürítése és az ott keletkezett tűz jelzése, továbbterjedésének megakadályozása, valamint felszámolása
során használható tűzvédelmi eszközöket a 398. § (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő világító biztonsági jelekkel
kell megjelölni. A tűzvédelmi eszközök szempontjából kiemelten kell kezelni
a) a kézi és hordozható tűzoltó készülékeket,
b) a fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény szekrényeket és azok környezetét, valamint
c) a kézi tűzjelzésadókat, a tűzjelző telefont.
(2) A biztonsági jelek elhelyezésének változatait a 21. melléklet 2. ábrája tartalmazza.
(3) Azokat a jeleket adó eszközöket, amelyek villamos táplálásúak, tartalék energiaforrással kell ellátni úgy, hogy a hálózati
energia kimaradása ne okozza azok működésképtelenségét.
(4) A biztonsági jel mérete és elhelyezése feleljen meg a vonatkozó műszaki követelménynek, vagy azzal legalább
egyenértékű biztonságot nyújtson.
402. § (1) Ha a felismerési távolság 25 méternél nagyobb, úgy a megfelelő piktogramot tartalmazó előjelző és iránymutató
biztonsági jelet kell alkalmazni a felismerési távolságon belül az épületen belül és szabadtéren egyaránt.
(2) A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett, legalább 1,8 méteres magasságban,
legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévő legnagyobb
távolságról is könnyen felismerhetőek legyenek. A biztonsági jel rögzítési magasságát a 21. melléklet 3. ábrája
szemlélteti.
403. § (1) Az építmény kiürítése során szükséges, vagy esetleg szükségessé váló elsősegély- vagy veszélyhelyzeti eszközöket,
felszereléseket a 398. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő után világító vagy világító biztonsági jelekkel kell
megjelölni. A veszélyhelyzetben fontos eszközök közül kiemelten kell kezelni
a) az elsősegély felszereléseket, orvosi szobát,
b) a hordágyakat,
c) az önmentő eszközöket, valamint
d) a légzésvédelmi eszközöket, készülékeket.
(2) Az elsősegély- és veszélyhelyzeti biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban,
legfeljebb a füstmentes levegőréteg felső határáig kell elhelyezni úgy, hogy azok a helyiségben lévő legnagyobb
távolságról is könnyen felismerhetők legyenek.
404. § A kiürítés, valamint a tűzoltói beavatkozás során fontos tűzvédelmi eszközöket, berendezéseket a 398. §
(1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő világító vagy megvilágított módon, biztonsági jelekkel (piktogrammal és
szükség szerint kiegészítő felirattal) kell ellátni. Kiemelten kell kezelni
a) a kézi indítású tűzoltó, tűzvédelmi eszközök kezelő szerkezeteit (hő- és füstelvezető, gázzal oltó),
b) a sprinkler központok bejáratait, a központon belül az egyes kezelő szerkezeteket és azok környezetét, valamint
c) a kulcsszéfeket és környezeteit.
Forrás: Magyar Közlöny
Hasonló cikkek a témában:
- Országos tűzvédelmi szabályzat világítási és villamos berendezésekre vonatkozó előírási
- Országos tűzvédelmi szabályzat előírásai középmagas és magas épületekre,továbbá a villamos energia fejlesztő és átalakító valamint elosztó berendezések tűzvédelme
- Országos tűzvédelmi szabályzat elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem előírásai
- Országos tűzvédelmi szabályzat erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatára vonatkozó előírásai
- Országos tűzvédelmi szabályzat villámvédelmi előírásai
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!
Vissza a villanyszerelő magazinba