Mit is nevezzünk kézi szerszámnak? Azok a villamos erősáramú kézi szerszámok amelyeket munkavégzés alkalmával kézben tartunk. Fúrógép, flex, hőlégfúvó, hajszárító, és még lehetne folytatni a felsorolást. Továbbá a munkaterületen, műhelyben, építkezésen üzem közben is áthelyezhetünk villamos gépeket. (például: betonkeverő, betonvibrátor, hegesztőgép, stb.)
A 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szóló rendelet alapján a felülvizsgálatok elvégzéséről a munkaadónak kell gondoskodni.
Az villamos berendezések érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatát a 14/2004.(IV.19.) FMM rendelet írja elő. Ezen kisgépek vizsgálata az MSZ 4851-5:1991 szabvány valamint az MSZ HD 60364-4-41:2007 szabvány előírásainak a figyelembevételével történik.
Ha vissza tekintünk a korábbi évekre az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat elvégzése mindig is kötelező volt, itt KLÉSZ illetve az MSZ 172/1 szabvány előírása határozta meg a módját és gyakoriságát. Ebben a cikkben a több évtizedes gyakorlati tapasztalataimból kívánok néhány hasznos információt közreadni a teljesség igénye nélkül.
A kisgépek ellenőrzését évente kell elvégezni. Ezek a kisgépek az ipar, építőipar és a szolgáltatásoknál találhatóak meg. A gépek beazonosítása mindig nagyon fontos. Amikor megvásároljuk nyilvántartásba kell venni összhangban a számviteli nyilvántartással. Ezek a gépek tárgyi eszközök ezért a vállalkozás könyvelésében is megjelenik. Gyakori probléma a gépeken az azonosító adatok papír alapanyagú adattáblák, melyek a használat során lekopnak és így nem láthatóak.
Az érintésvédelmi kettős szigetelés jele, gép típusa, gyártási száma, teljesítménye, üzemi adatok megléte a lényeges szempont. A felülvizsgálat során a minősítő iratban rögzíteni kell az azonosító adatokat. Ezért célszerű egyedi azonosítókkal ellátni a villamos gépeket, így végig kísérelhető a gépek üzemvitele. Abban az esetben ha javításra kerülnek szervizbe, be kell kérni az érintésvédelmi megfelelőségi bizonylatot, illetve nyilatkozatot. Ezen bizonylatot az érintésvédelmi szabványossági minősítő irathoz kell csatolni.
Az érintésvédelmi szabványossági vizsgálatokon leggyakrabban az alábbi hibák szoktak elfordulni:
- sérült a csatlakozó kábel (jó esetben szigetelő szalaggal tekerik be)
Így a kábel nem rendelkezik megerősített szigeteléssel, sőt olykor az üzemi szigetelés is hiányzik. Ez közvetlen áramütés veszélyét rejti magában. Nemcsak a saját életünket veszélyeztetjük ezzel hanem ember társainkét is.
- hiányzik a kábel bevezető
A kábel sérülésének a lehetőségét biztosítja, továbbá a gépbe bejuthatnak a különböző anyagok, mely a gép üzemvitelét rontja.
- A csatlakozó végeken előfordul, hogy a dugaszoló villát lecserélik nem megfelelőre.
Itt első sorban az öntött dugaszoló villákat kell alkalmazni. Megfelelő csatlakozó kábeleket dugaszoló villával együtt gyártják le, és rendelkezik megfelelő tanúsítvánnyal is.
A gépek szemrevételezéses vizsgálatánál meg kell vizsgálni a géptest állapotát, a géptesten lévő repedések és törések nyomait kell keresni. A működési próbáknál vizsgálni kell a gépek ki és be kapcsolhatóságát és az esetleges retesz feltételek meglétét. A villamos gép villamos szilárdságának az ellenőrzését is el kell végezni. A vizsgálatok során gyakorta találkozunk nem megfelelő biztonságú kisgépekkel.
A helyszíni érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatnál a hosszabbítóknál is előfordulnak sérült kábelek, dugaszoló aljzatok és szakadt védővezetők is.
Szakemberek, vállalkozások számára akik változó munkahelyeken, építkezéseken dolgoznak célszerű saját felvonulási szekrényt alkalmazni. Miért is? Mert e szekrény megfelelő csatlakozásával a saját villamos berendezésük zárlati áram védelméről, túlterhelés elleni védelemről, továbbá érintésvédelméről tudunk gondoskodni. Ezzel nagy mértékben tudják növelni a biztonságtechnikai szintet. Ezekbe a szekrényekben érintésvédelmi áramvédő kapcsoló van beépítve, ami szintén az életvédelmi célokat szolgálja. Az esetek többségében ezek a kisgépek kettős szigetelésűek, jele a kettős négyzet, vagyis II. érintésvédelmi osztályba tartoznak.
Léteznek még III. érintésvédelmi osztályba tartozó törpefeszültségű készülékek, I. érintésvédelmi osztályba tartozó kisgépek. Ezen érintésvédelmi osztályba tartozó villamos berendezések védelme a védővezetős érintésvédelmi csoportba tartozik. Ebből is látható, hogy a kézi szerszámok kisgépek nagy területet ölelnek át érintésvédelmi szempontból.
A felülvizsgálatokat sok esetben egy munkavédelmi ellenőrzés után rendelik meg. Ezért érdemes a tervszerű biztonságtechnikai megoldásokat előre tervezni és akkor nem érhetnek minket meglepetések az ellenőrzésekor. Természetesen minden villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatot célszerű elvégeztetni, hiszen végső soron mindegyik az élet és vagyon megvédésének céljából van előírva. Része a villanyszerelő szerelői ellenőrzése, és az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálat is.
Az előírások a saját biztonságunk érdekében születnek.
A jogrendünk úgy épül fel, hogy adott esetben a jogszabályok lehetőséget adnak mindig a felelősségre vonásnak. A villamos balesetnél államigazgatási eljárás keretében szakértő bevonásával állapítják meg a felelősséget. Mivel ezen jogszabályok a munkáltatokra vonatkoznak, így minden esetben őket vonja felelősségre a hatóság első körben. Tehát ha valaki nem gondoskodik a biztonságtechnikai előírások betartásáról és ebből kifolyólag baleset következik be, akkor felelősségre vonás meg fog történni.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba