Villanyszerelőként a villamos hálózatok hibaelhárításával gyakran foglalkozom. A lakás és a kapu között sokszor földkábellel oldják meg a villamos kapcsolatot.
Ilyen lehet például:
- elektromos kapumozgató villamos motor tápláló és vezérlő földkábel
- a világítást tápláló földkábelek
- működtető vezetékek és a gyengeáramú hálózatok melyek a kommunikációban részt vesznek
- kapura (kerítésbe) szerelt fogyasztásmérő (villanyóra) esetében is földkábeles csatlakozással kerül továbbításra az energia az épületekhez
Abban az esetben, amikor áramvédő kapcsoló (firelé, ÁVK, RCD, életvédelmi relé) van beépítve a kábel szigetelés leromlásakor le fog kapcsolni. Amely nagyon kellemetlen, mert az egész lakásban elmehet a villany. Ilyenkor lehet keresni a hiba okát, ha nem megy, akkor kénytelenek vagyunk villanyszerelőt hívni a hibaelhárítási feladatok elvégzéséhez. Melynek a megkeresése nem is olyan egyszerű feladat, mert sok esetben közös áramkörön vannak a lakással.
Abban az esetben, amikor nincs beépítve áramvédő kapcsoló ugyan jóval később fog lekapcsolni a kismegszakító, előbb utóbb le fog persze lekapcsol majd. Ilyenkor jellemző jelenség, hogy megnő a fogyasztás (jobban pörgeti a villanyórát), majd egy idő után lekapcsol a kismegszakító. A kismegszakító visszakapcsolása után sok esetben előfordul, hogy csak bizonyos idő elteltével kapcsol le újra. A lekapcsolási idők egyre rövidebbek lesznek majd. Tulajdonképpen egy idő után a kismegszakító nem a túlterhelés miatt kapcsol le, hanem a zárlat következtében.
A hibaelhárítást nehezítheti az olcsó villanyszerelő által kiépített villanyszerelési munka. Mit is értünk ez alatt?
Nézzünk néhány példát erre.
Vannak emberek, akik az elosztó táblából kiinduló áramkörök szerelésénél 2,5mm2 MCu vezetékkel indítanak, majd erre kötnek az elágazó dobozokban 1,5mm2 MCu vezetéket vagy még kisebbet.
A másik eset, amikor több áramkör indításakor kevesebb vezetéket indítanak el áramkörönként, mondván minek vigyenek áramkörönként védővezetőt, mivel azon csak hiba esetén folyhat hiba áram, ami ritkán van. Hasonlóan járnak el a nulla vezetővel is, indítanak egy vastagabb keresztmetszetű vezetéket és erre csatlakoznak rá az elágazó dobozokban kisebb keresztmetszettel.
Ezek a villanyszerelési megoldási trükkök ugyan csökkentik a megrendelők költségeit, de hosszú távon mégis nagyon rossz megoldások.
Az ilyen jellegű hibaelhárítások komolyabb beavatkozásokkal járhatnak, utólagos vésések (rombolások), doboz bontások miatt nem egy szép látvány marad utánunk. A jobb szerelési megoldások esetén az elosztó táblánál már szerencsés esetben be tudjuk határolni a hiba területet. A különböző keresztmetszetek alkalmazása azért nem helyes egy áramkörön belül, mivel a vezetékek terhelhetősége a keresztmetszetenként más és más.
A külső részek áramköri kialakításainál ügyelni kell arra, hogy javításkor könnyen leválasztható legyen a földben vezetett kábel.
A földben vezetett kábelek esetén sok esetben Mtk és MBCu kábellel szerelnek, ami természetesen nem nyújtja azokat a műszaki paramétereket, mit a földkábel. Találkoztam olyan esetekkel, amikor a kábel (Mtk vagy MBCu) simán 10-30cm mélységben be volt beásva a földbe. Ez azért is nagyon veszélyes, mert a későbbi kerti munkálatok során belevághatunk a feszültség alatt lévő kábelbe és akár halálos áramütést is szenvedhetünk. Találkoztam gyakran olyan esettel, amikor a szürke színű rossz minőségű gégecsőbe volt húzva a kábel, melybe több helyen be tudott folyni a víz. Fagyhatár feletti részen a kábel ki van téve az időjárás általi és mechanikai sérüléseknek. A kerti munkáknál megsérül a kábel majd a víz és a fagy megteszi a rossz hatását. ÁVK-val védett áramkör esetén a hiba előbb fog jelentkezni.
Gyakori a kerti lámpáknál a sor kapoccsal való kötések, melyek nedvesség hatására sérülnek és előbb utóbb üzemzavart fognak okozni. Az ilyen helyen alkalmazott kötéseket megfelelő magasságban elhelyezett megfelelő dobozban kell elvégezni, ami megakadályozza a víz bejutását. A másik jó megoldás, amikor gyantás zsugor csövet használunk, ami megakadályozza a víz bejutását a kötésekhez. Ezeket a lámpa alsó csövében helyezzük, el ahol védve van a mechanikai sérülésektől.
Ha nincs lehetőségünk a földkábelt a fagyhatár (0,7m) alá helyezni. Tehát szabványos földkábel fektetési munkát végezni, akkor szoba jöhet a kábel védőcsőbe helyezése. Minden esetben sima belső falú vastagcsővel érdemes dolgozni. Erre a célra megfelelnek a KPE jellegű csövek. Ügyelni kell arra, hogy a csőbe víz ne juthasson. Célszerű az épület és a kapu között két szál csövet beépíteni. Az egyik az erős áramú hálózatnak a másikat a gyengeáramú hálózatnak kell beépíteni. Jó, ha gondolunk az utólag történő kábel behúzására egy behúzó szál elhelyezésével. Ha a járda mellett világítási lámpák lesznek, elhelyezve jó ötlet lehet a beton tuskókat összekötni csővel, így a lámpa alatti részen hozzá tudunk férni a kábelekhez is. A szakszerűen kialakított szerelésekkel az üzemzavarok keletkezési lehetőségét nagymértékben le tudjuk szűkíteni. Természetesen a villamos hálózatok tervszerű karbantartása is javít sokat a helyzeten.
Tetszik írásunk? Oszd meg közösségi oldaladon, hogy mások is elolvassák!LIKE-olja!
Vissza a villanyszerelő magazinba